SEYCHELLE-SZIGETEK
SEYCHELLE-SZIGETEK
Seychelle Köztársaság
Republic of Seychelles (angolul)
République des Seychelles (franciául)
Republik Sesel (kreol nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 404 km2, Magyarországnál kb. 230-szor kisebb. Fekvés: Az Indiai-óceánban, Madagaszkár szigettől ÉK-re. Szomszédai: Madagaszkár (DNy), Szomália (ÉNy). Felszín: 115 kisebb, főleg korallsziget. Legmagasabb pont: Morne Seychellois (905 m).
Népesség: Lakosság (*1986): 70000. Életkor szerint: 0–14: 36,3%; 15–59: 57,3%; 60–: 6,4%. Népsűrűség: 173,3/km2. Etnikai csoportok: fekete; mulatt; francia-kreol; indiai; kínai; maláj. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.), kreol (hiv.). Vallások: r. kat. 91%, protestáns 7,5%. Városi lakosság: 26%. Főváros: Victoria (1980): 23000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: France Albert René (1979 óta). Nemzeti ünnep: jún. 5.
Gazdaság: Pénznem: rupee (Seychelle-szigeteki rúpia) (1988. jún.: 5,41 = 1 USD). GNP (1985): 140 Mrd USD. GNP/fő (1985): 2100 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 3,7%. Fogyasztói árváltozások (1986): 0,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 18,5%; ipar és kereskedelem 19,4%. Export (1982): 3,46 M USD. Főbb exportcikkek: kopra, hal, fahéj, guanó. Főbb exportpartnerek: Pakisztán 38%, Japán 26%. Import (1982): 108,9 M USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, energia, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 15%, Dél-afrikai Közt. 8%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 259 km; ebből burkolt: 154 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 3500; egyéb gépjármű: 1000. Főbb kikötő: Victoria. Hírközlés: Tv (1985): 2000. Rádió (1985): 30000. Telefon (1983): 4512. Napilap (1984): 52/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): 66 év. Születés (1985): 25,0‰. Halálozás (1985): 7,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,8%. Csecsemőhalandóság (1986): 15,0‰. Kórházi ágyak (1985): 331. Orvosok (1985): 43.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 80%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 19. sz.-ban Mauritiusszal együtt irányított gyarmat 1903-tól közvetlenül Londontól függ, végül a Nemzetközösség tagjaként 1976. jún. 29. óta független. Az első elnököt, James Manchamot egyéves hivatali idő után miniszterelnöke puccsal távolítja el. A baloldali fordulat vezetőjét, France Albert Renét 1979. jún.-ban, majd 1984. jún.-ban választásokon is megerősítik államfőként (az utóbbin 92,6%-os többséggel). Az 1979. jún.-i alkotmány szerint az országban s Népi Progresszív Párt az egyetlen engedélyezett politikai mozgalom.
