SURINAME
SURINAME
Suriname Köztársaság
Republiek van Suriname (hollandul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 163265 km2, Magyarországnál több mint 1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉK-i partvidékén. Szomszédai: Guyana (Ny), Brazília (D), Francia Guyana (K). Felszín: Az Atlanti-óceán partvidéke mentén széles síkság; D-en őserdővel borított domb- és hegyvidék. Legmagasabb pont: Juliana Top (1280 m). Legjelentősebb folyók: Corantijn, Marowinje, Suriname.
Népesség: Lakosság (1985): 384903. Népsűrűség: 2,4/km2. Etnikai csoportok: hindi 37%; kreol 31%; indonéz (jávai) 15%; fekete 9,5%; kínai 1,6%; fehér 1%. Nyelvek: holland (hiv.), angol, lakki-lakki (keveréknyelv). Vallások: keresztény 37%, hindu 33%, mohamedán 22%. Városi lakosság: 50%. Főváros: Paramaribo (*1983): 200000. Városok: Nieuw Nickerie, Albina.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ramsewak Shankar. Kormányfő: Henk Arron. Nemzeti ünnep: nov. 25.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1988. jún.: 1,79 = 1 USD). GNP (1985): 1,01 Mrd USD. GNP/fő (1985): 2570 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 1,7%. Fogyasztói árváltozások (1984): 3,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 29%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1984): 356 M USD. Főbb exportcikkek: timföld, bauxit, alumínium, rizs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 36%, Hollandia 17%, Norvégia 13%. Import (1984): 346 M USD. Főbb importcikkek: iparcikk, élelmiszer, gép, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 31%, Hollandia 19%, Trinidad-Tobago 15%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 120 km. Közúti hálózat: 1335 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 29418; egyéb gépjármű: 11265. Főbb kikötő: Paramaribo. Hírközlés: Tv (1985): 44000. Rádió (1985): 230000. Telefon (1982): 27495. Napilap (1984): 80/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 67,0; nők: 71,9 év. Születés (1985): 26,0‰. Halálozás (1985): 8,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 21,0‰. Kórházi ágyak (1980): 13 kórház.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 65%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
A korábbi holland gyarmat – amelyet a hollandok cserével szereztek az angoloktól – 1975. nov. 25. óta független. A polgári kormányzat csak 1980-ig tart, amikor az új katonai tanács tagjai először a kormányfőt, majd aug.-ban az elnököt, Johan Ferriert is letartóztatják. Az alumíniumipar nemzeti ellenőrzését célul kitűző katonák először Chin Sent nevezik ki miniszterelnöknek, aki polgári-katonai kormányt szervez. 1982-tól Desi Bouterse ezredes veszi át a vezetést, akit 1985. aug.-ban választások is megerősítenek hivatalában. 1980 óta az alkotmány hatályon kívül van, pártok nem működnek. 1985 óta a parlament tagjait kinevezik. 1987-tól feszültségek mutatkoznak a katonai vezetésben.
