TAJVAN
TAJVAN
Ta Csung-Hua Min-Kuo (kínaiul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 36188 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: l nagy és több kisebb sziget Kína DK-i partvidéke közelében, a Dél-kínai- és Kelet-kínai-tenger között. Felszín: A sziget gerincét képező hegyvonulattól K-re sziklás, meredek vidék; Ny-ra termékeny síkság. Legmagasabb pont: Yü-san (3950 m).
Népesség: Lakosság (1985): 19135254. Népsűrűség: 528,8/km2. Etnikai csoportok: kínai; maláj-polinéziai. Nyelvek: kínai (hiv.), tajvani dialektusok. Vallások: buddhista, taoista, r. kat., protestáns. Városi lakosság: 51%. Főváros: Taipei (1985): 2510000. Városok (1985): Kaohsiung 1300000. Taicsung 607000; Tainan 595000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Li Teng-huj (1988 óta). Kormányfő: Yu Kuo-hua (1984. máj. óta). Nemzeti ünnep: okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: új tajvani dollár (1988. jún.: 29,16 = 1 USD). GDP (1987): 95,53 Mrd USD. GDP/fő (1987): 4889 USD. Gazdasági növekedés (1987): 11%. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 2,3. Fogyasztói árváltozások (1987): 0,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 20%; ipar és kereskedelem 41%. Export (1987): 53,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektrotechnikai és elektronikai cikk, textília, vegyipari termék, iparcikk, fa, cukor, rizs, tea, só, fémek, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 48%, Japán 11%, Hongkong 7%. Import (1987): 32,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, mezőgazdasági termék, gép, fémcikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 23%, Japán 27%, Szaúd-Arábia 10%, Kuvait 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 2747 km. Közúti hálózat (1985): 19857 km; ebből burkolt: 16602 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 707155; egyéb gépjármű: 428971. Főbb kikötők: Kaohsiung, Keelung, Hualien. Hírközlés: Tv (1985): 5 M. Rádió (1985): 13 M. Telefon (1985): 5653113. Napilap (1984): 259/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 70,5; nők: 75,5 év. Születés (1985): 19,0‰. Halálozás (1985): 5,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,4%. Csecsemőhalandóság (1985): 20,0‰. Kórházi ágyak (1985): 61365. Orvosok (1985): 16931 (+3273 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 873.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 91%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A kínai és maláj telepesek szigete portugál – innen a név: Formosa –, holland, végül kínai fennhatóság alá kerül. Kína 1985-ben Japánnak adja át jogait. A II. világháború végén Csang Kaj-sek kínai csapatai foglalják el a szigetet. 1949-tól, a Kínai Népköztársaság kikiáltásától Csang Kaj-sek Tajvanon a Kínai Köztársaságot vezeti, amely Kína ENSZ-tagságáig a nemzetközi fórumokon képviseli a kínaiakat. Csang Kaj-sek 1975-ös halála után az Egyesült Államok 1979. jan.-ban megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal és a Népköztársasággal létesít hivatalos viszonyt. 1978. márc.-tól Csang Kaj-sek legidősebb fia, Csiang Csing-kuo lép elnökként apja örökébe. Az 1984-es választások újabb 6 évre megerősítik hivatalában. Az 1949 óta érvényben lévő rendkívüli állapotot 1986. okt.-ben felfüggesztik, azóta ellenzéki pártok is működhetnek a Kuomintang párt vezette országban. A két Kína képviselői először 1986-ban, 37 éves szünet után folytatnak egymással hivatalos tárgyalásokat: egy eltérített repülőről egyezkednek. Csiang Csing-kuo halála után 1988. jan.-ban Li Teng-huj az elnök.
