VATIKÁN
VATIKÁN
Vatikánvárosi Állam
Status Civitatis Vaticanae (latinul)
Stato delta Cittá del Vaticano (olaszul)
Európa
Földrajz: Terület: 0,44 km2, Magyarországnál kb. 210000-szer kisebb (a Margitsziget fele). Fekvés: Olaszország (Róma) területén.
Népesség: Lakosság: 1000. Etnikai csoportok: olasz 85%; svájci. Nyelvek: latin (hiv.), olasz (hiv.). Vallás: r. kat.
Államforma: teokratikus monarchia. Államfő: II. János Pál pápa (Karol Wojtyla szül. 1920. máj. 18.). Államtitkár: Agostino Casaroli (1979 óta). Nemzeti ünnep: okt. 22.
Gazdaság: Pénznem: vatikáni líra (1988. jún.: 1348,79 = 1 USD).
Az olasz állam és a Vatikán közötti kapcsolatokat csak 1929. febr.-ban rendezi átfogó egyezmény, amelyet 1962-ben megújítanak. 1963. jún.-tól a XXIII. Jánost követő VI. Pál aktív külpolitikát folytat (Gromiko, Tito és Kádár János is jár nála); az egyházon belül a II. vatikáni zsinat útmutatásainak megfelelően lassú változást indít el. Az őt követő I. János Pál 1978. aug. 26-tól csak szept. 29-ig áll az egyházi állam élén. Halála után a pápának megválasztott krakkói érsek, Karol Wojty³a, a II János Pál nevet veszi fel. Személyében 456 év óta először esik a bíborosok választása nem olasz egyházi vezetőre. A lengyel pápa több tucat külföldi útjával túltesz minden elődjén: igen aktív külpolitikát folytat. 1981. máj.-ban merényletet követnek el ellene, melynek során súlyosan megsebesül. Több enciklikát bocsát ki. Erélyesen fellép a D-amerikai „felszabadítási teológia” ellen, amelynek hirdetői a katolikus vallási elvek mellett baloldali társadalmi nézeteket vallanak. Elítéli az afrikai és é-amerikai katolikus újítókat, bár 1985-től e fellépései kevésbé szigorúak. Több találkozót tart nem római katolikus vallási vezetőkkel; 1986. ápr.-ban egy római zsinagógát keres fel (katolikus egyházfő még nem lépett zsidó imaházba). 1987. okt.-ben püspöki szinódus összegzi a világegyház helyzetét. 1988. máj.-ban az egyházfő 9. latin-amerikai útjára indul, júniusban Ausztriába látogat.
