Nadzsibullah
Nadzsibullah
„A műtét sikerült, igaz, a beteg meghalt” – mondogatják az afganisztáni forradalmi rend ellenfelei Nadzsibullah elnök „megbékélési politikájáról”. A háború fojtogatta közép-keleti állam évtizedes háborújának a remények szerint csakis úgy lehet véget vetni, ha a Szovjetunió támogatását élvező Afgán Népi Demokratikus Párt (ANDP) megosztja a hatalmat pártonkívüliekkel vagy akár korábbi ellenfeleivel is. Az új moszkvai gondolkodásmód, a nemzetközi kapcsolatok átrendezésének szükséglete (a szovjet–amerikai viszony „peresztrojkája”) is ezt diktálta: Gorbacsov és Nadzsibullah egyeztetett lépései révén lehetővé vált, hogy Genfben aláírják az afgán–pakisztáni tárgyalássorozatot lezáró egyezményeket. Így megkezdődhetett a szovjet csapatok kivonása, a menekült milliók megtérése és egy új kormányzati rend megteremtése Kabulban.
Nadzsibullah (aki 1986 óta az ANDP főtitkára és 1987 ősze óta államfő is) még a másfél évtizede olaszországi emigrációban élő exkirálynak, Zahir sahnak is békejobbot kínált. A szocialista országok támogatásán kívül széles körű nemzetközi segélyt kért a gazdaság talpraállításához: a háborús kár jóval több, mint 1 milliárd USD; az eddigi áldozatok számát több százezres nagyságrenddel mérik. A korábban „egyeduralkodó” ANDP ugyan nemigen tudott fölülemelkedni belső frakciós megosztottságán, ám így is képesnek érzi magát arra, hogy a forradalom 1988 áprilisában ünnepelt 10. évfordulója és a szovjet csapatok teljes kivonása után is jelentős szerepet játsszon a megújuló Afganisztánban.
A többségi pastunokhoz („afgánokhoz”) tartozó Nadzsibullah a marxista ihletésű ANDP alapító tagjai közé tartozott. Orvosi diplomával a zsebében hivatásos forradalmár lett, hogy az elmaradott Afganisztánban „társadalmi operációkat” irányíthasson. Az 1978-as forradalmat követő frakciósharcokban félreállították, majd a szovjet jelenléttel egyidejű második szakaszban egyre fontosabb posztokon igyekezett gyógyítani országa gyöngélkedő helyzetét. Előbb az állambiztonsági szervezet élén állt, majd a párt, végül az állam legmagasabb posztja jutott osztályrészéül.
Az persze nagy kérdés, hogy az afgán „beteget” körülvevő – politikai, vallási, ideológiai értelemben sem egységes – személyzet ugyanazt a terápiát javallja-e majd Afganisztánnak, mint dr. Nadzsibullah. Abban többnyire egyetértenek, hogy a műtét sokáig tart majd, és erős vérzés fogja kísérni.
