Nemzetközi eseménynaptár • 1987. július–1988. június
Nemzetközi eseménynaptár • 1987. július–1988. június
1987. július 1. – A közel-keleti válságról tanácskozik Moszkvában Mihail Gorbacsov főtitkár és Jimmy Carter volt amerikai elnök. – Brazília felfüggeszti 1,05 milliárd dolláros esedékes tőketartozásának visszafizetését
Július 3. – A szovjet kormány javasolja, hogy vonják ki a Perzsa (Arab)-öböl vizeiről az idegen hadihajókat.
Július 4. – A washingtoni kormány készségét nyilvánítja, hogy katonai kíséretet biztosít minden Perzsa (Arab)-öböl menti ország teherhajóinak. – Irán 5 nap után feloldja a teheráni francia nagykövetség blokádját amelyet a hasonló francia intézkedés nyomán rendelt el A háttér: Párizsban az egyik iráni követségi tolmács gyaníthatóan terrortevékenységet folytatott.
Július 6. – Richard von Weizsäcker NSZK államfő moszkvai látogatása alkalmával a külügyminiszterek gazdasági és műszaki-tudományos megállapodásokat írnak alá. – A dél-koreai kormány amnesztiát ad csaknem 2500 politikai elítéltnek, köztük Kim Dze Dzsung ellenzéki vezetőnek.
Július 7. – A Szovjetunióban megkezdődik a csernobili atomerőmű volt vezetőinek bírósági tárgyalása. Felelőtlen kísérletek végzésével vádolják őket.
Július 8. – Habib Burgiba tunéziai államfő, az algériai nyomás ellenére elutasítja a Líbiával való kibékülés gondolatát.
Július 9. – A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti vezetői Varsóban szoros együttműködést javasolnak a NATO-országok törvényhozóinak.
Július 10. – Cson Tu Hvan dél-koreai elnök lemond pártvezetői tisztségéről; 3 nappal később pártok fölöttinek minősített kormányt nevez ki.
Július 12. – Helmut Kohl NSZK kancellár 8 napos látogatást kezd Kínában vendéglátói szorgalmazzák: alakítsanak ki több évtizedre szóló együttműködési politikát. – Szovjet konzuli küldöttség érkezik Izraelbe. A delegáció mandátumát folyamatosan meghosszabbítják. – Szovjet belügyminisztériumi közlemény szerint az év első 5 hónapjában 8000 állampolgár kapott engedélyt külföldi letelepedésre
Július 13. – Iráni hadihajók megtámadnak egy francia tartályhajót, válaszul arra, hogy a párizsi repülőtéren állítólag bántalmaztak egy iráni diplomatát. – Olaszországban Giovanni Goria kereszténydemokrata politikus alakít kormányt.
Július 14. – Az afgán kormány miniszteri tárcákat ajánl fel azoknak a lázadó vezetőknek, akik leteszik a fegyvert s hajlandók az együttműködésre. Tajvanon feloldják a 38 éve érvényben lévő rendkívüli állapotot.
Július 15. – Az osztrák kormány, amerikai nyomásra, megszigorítja a csúcstechnológia továbbadását a szocialista országoknak.
Július 17. – Franciaország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal. – Az Egyesült Államok és Angola párbeszédet kezd az Afrika déli részén kialakult helyzetről. – Federico Fellini Interjú c. alkotása nyeri el a fődíjat a moszkvai filmfesztiválon.
Július 19. – Az NDK kormánya széles körű amnesztiát jelent be; ezt az NSZK hivatalos körei üdvözlik.
Július 20. – Tűzszünetre szólítja fel Irakot és Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Irán elutasítja, Irak üdvözli a dokumentumot.
Július 21. – Mihail Gorbacsov bejelenti: országa kész leszerelni közepes hatótávolságú rakétáit Ázsiában is, és eltekintene a Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és a Diego Garcia-i támaszponton tárolt amerikai nukleáris eszközök figyelembevételétől.
Július 22. – Szíriai úrhajósa Szojuz TM–2 fedélzetén 8 napot tölt a világűrben. – Kuvaiti tartályhajók amerikai lobogó alatt incidens nélkül áthaladnak a Hormuzi-szoroson, de később aknára futnak és megsérülnek. – Libanonban baloldali egységfront alakul; a tömörülésen kívül marad a Hezbollah nevű Irán-barát szervezet.
Július 23. – Phenjanban javasolják, hogy mindkét koreai állam 100 000 főre csökkentse hadseregének létszámát 3 év alatt. Az indítvány szerint az amerikaiaknak távozniuk kellene Dél-Koreából.
Július 24. – Újabb áttörés a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták ügyében: az NSZK kormánya hajlandó tárgyalni a tulajdonában lévő Pershing–1/A típusú rakétákról.
Július 25. – Moszkvában krími tatárok több napon át tartó tüntetéseket szerveznek. Gromikó államfő vezetésével bizottság alakul a tatárok autonómiakövetelésének kivizsgálására A tüntetők augusztus 6-ig fokozatosan elhagyják Moszkvát.
Július 27. – Az NDK-ban eltörlik a halálbüntetést. – A Kazah KP KB kizárja soraiból Gyinmuhamed Kunajevet, aki első titkári beosztásában visszaélt hatalmával.
Július 28. – Az Egyesült Államok elfogadja az ún. kettős nulla megoldásra vonatkozó szovjet javaslatot, de amerikai vélemény szerint a majdani megállapodás nem vonatkozhat az NSZK-ban lévő 72 darab Pershing–1/A rakétára. – Irak lelő egy szíriai vadászgépet. – Peruban államosítják a magánbankokat.
Július 29. – Csernobilban 10–10 évi börtönbüntetésre ítélik a nukleáriserőmű-szerencsétlenségért felelős igazgatót és főmérnököt.
Július 30. – Lemond az Egyesült Államok fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési hivatalának igazgatója, Kenneth Adelmann – Franciaország hadihajórajt indít útnak a Közel-Keletre. „földközi-tengeri és indiai-óceáni érdekeinek megvédésére”.
Július 31. – Mekkában 400 halálos áldozatot követel az összecsapás iráni zarándokok és szaúdi karhatalmi erők között. – Nyugati kereskedelmi bankok 15 éves haladékot adnak Lengyelországnak 8 milliárd dolláros adóssághányada törlesztésére.
Augusztus 1. – Irán megtorlást helyez kilátásba Szaúd-Arábia, valamint Kuvait és az Egyesült Államok ellen, mert őket teszi felelőssé a mekkai véres eseményekért.
Augusztus 2. – Az Izrael által megszállt gázai övezetben merénylet áldozata lesz a helyi katonai rendőrség parancsnoka.
Augusztus 5. – A Szovjetunió és Irán megállapodik a használaton kívüli földgázvezeték újramegnyitásáról, továbbá a szovjet határ és az Öböl közötti vasúti összeköttetés megteremtéséről. Dél-Koreában Ro Te Vu-t választják a kormánypárt elnökévé.
Augusztus 6. – Mozambik és Dél-Afrika tárgyalásokat kezd a köztük lévő feszültség enyhítéséről.
Augusztus 7. – Közép-amerikai rendezési és tűzszüneti tervet fogadnak el Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador vezetői.
Augusztus 8. – Irán felszólítja az iszlám világot: döntse meg a szaúdi uralkodócsalád hatalmát.
Augusztus 10. – Amerikai tankhajó Irán által telepített aknára fut a Hormuzi-szorosban Szovjet-amerikai megállapodás a vegyifegyver-megsemmisítő üzemek kölcsönös meglátogatásáról
Augusztus 11. – A brit és a francia kormány elhatározza: aknaszedő hajókat küld a Perzsa (Arab)-öbölbe. – A Bolgár KP PB társadalmi reformokat sürget.
Augusztus 12. – Lengyelországban kivonják a légi forgalomból az IL–62-es repülőgépeket, miután lezuhan egy ilyen típusú gép. – Portugáliában több mint 10 év után először alakul egypárti többségi kormány, a szociáldemokrata Annibal Cavaco Silva vezetésével
Augusztus 13. – Ronald Reagan amerikai elnök elismeri: tévedett, amikor az előző évben összekapcsolta a politikát, az üzletet és a túszul ejtett amerikaiak ügyét. Cáfolja viszont, hogy tudott a nicaraguai kontrák törvényellenes segélyezéséről. – Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kongresszusán ismét Gus Hallt választják meg főtitkárrá.
Augusztus 16. – Romániában csempészés miatt lefoglalnak egy jugoszláv folyami hajót. Jugoszláviának 70 000 dollárt kell fizetnie a hajó és a személyzet szabadon bocsátásáért.
Augusztus 17. – Nyugat-Berlinben meghal Rudolf Hess náci főbűnös, aki 1945 óta volt börtönben. A hatósági vizsgálat öngyilkosságot állapít meg. – Etiópia a világ közvéleményéhez fordul azonnali élelmiszersegélyért
Augusztus 18. – Bukarestben tárgyal Jichak Samir izraeli miniszterelnök. Előzőleg Arafat palesztin vezetőt fogadja Ceauşescu román államfő. Peruban a szenátus alkotmányellenesnek nyilvánítja a magánbankok államosítását.
Augusztus 20. – Szovjet–izraeli diplomáciai konzultáció Bonnban. – Kiutasítják a Szovjetunióból a japán haditengerészeti attasét, Tokióban ugyanaznap a szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetőjét nyilvánítják nemkívánatos személynek.
Augusztus 23. – Szovjetellenes tüntetések Litvániában, Lett- és Észtországban, a 48 évvel korábban aláírt szovjet–német megnemtámadási szerződés évfordulóján
Augusztus 24. – A szíriai légvédelem – 5 év óta először – rakétákat lő izraeli katonai gépekre.
Augusztus 26. – Helmut Kohl NSZK kancellár bejelenti: egy szovjet–amerikai megállapodás esetén országa hajlandó felszámolni a tulajdonában lévő Pershing–1/A rakétákat. – Japánban ismeretlen tettesek rakétát lőnek a császári palotára, de csak kisebb anyagi kár keletkezik.
Augusztus 28. – A Fülöp-szigeteken Gregorio Honasan ezredes puccskísérletét a hatalom megragadására csak több nap alatt fojtják el a kormánycsapatok.
Augusztus 30. – Dél-Afrikában véget ér 300 000 fekete bőrű bányász 3 hetes sztrájkja.
Augusztus 31. – A brit Szociáldemokrata Párt úgy dönt, hogy összeolvad a Liberális Párttal. – Dél-Koreában konszenzus jön létre a politikai pártok között az új alkotmányról.
Szeptember 1. – A moszkvai városi tanács ezentúl engedélyhez köti a belvárosban szervezett tüntetéseket – NDK–NSZK megállapodás a nyugdíjasok és a sürgős családi ügyekben utazók 50%-os vasúti kedvezményéről.
Szeptember 2. – Mathias Rust pere Moszkvában. A szovjet légtérbe illegálisan berepült fiatalembert 2 nappal később 4 évi szabadságvesztésre ítéli a szovjet bíróság. – Nicaraguában autonómiát kapnak azok az indiánok, akik korábban az ellenforradalmárokat támogatták.
Szeptember 3. – Jugoszlávia Koszovó tartományában egy albán nemzetiségű katona agyonlövi 4 alvó bajtársát, 6-ot megsebesít, majd öngyilkosságot követ el. – Katonai puccs az afrikai Burundiban: Pierre Buyoya őrnagy az ország új elnöke.
Szeptember 4. – A japán parlament törvényt fogad el a szocialista országokba irányuló export ellenőrzésének szigorításáról.
Szeptember 5. – Kiutasítanak Kuvaitból 5 iráni diplomatát.
Szeptember 6. – Kuvaiti bejelentés szerint Irán kínai gyártmányú rakétákkal támadja az ország területét. – Törökországban a népszavazás eredményeként ismét folytathat politikai tevékenységet az 1980-as katonai hatalomátvételt megelőző korszak legtöbb tekintélyes politikusa.
Szeptember 7. – Erich Honecker NDK-államfő, pártfőtitkár az NSZK-ban: vendéglátóival megállapodik a két német állam gazdasági, politikai és humanitárius kapcsolatainak bővítéséről. – Jugoszláviában leváltják az Agrokommerc agráripari kombinát vezérigazgatóját, egy váltóbotrány főszereplőjét. A Fikret Abdics elleni bűnvádi eljárás leleplezi, hogy a bűncselekményhez magas rangú politikusoknak is közük volt.
Szeptember 8. – Moszkvában külön-külön tárgyal az iraki külügyminiszter és az egyik iráni külügyminiszter-helyettes.
Szeptember 9. – Bulgária bejelenti csatlakozási szándékát az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez, a GATT-hoz. – Az olasz FIAT cég 0,5 milliárd dollárértékű szerződést ír alá új típusú kiskocsi lengyelországi gyártásáról.
Szeptember 10. – II. János Pál pápa az Egyesült Államokban és Kanadában. Vendéglátói sürgetik, hogy a Vatikán létesítsen diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
Szeptember 13. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban bejelenti: csaknem teljesen elkészült a történelem első igazi leszerelési egyezménye, a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás.
Szeptember 14. – Belgium, akárcsak néhány nappal korábban Hollandia és Olaszország, úgy dönt, hogy az amerikai, a francia és a brit példát követve aknakutató hajókat küld a Perzsa (Arab)-öbölbe.
Szeptember 15. – A kelet-európai szocialista országok megállapodnak az esetleges nukleáris balesetekkel kapcsolatos kárrendezésről – Lemond a jugoszláv államelnökség alelnöke, Hamdija Pozderac, mert belekeveredett a váltóhamisítási botrányba.
Szeptember 16. – Az amerikai kormány elrendeli a PFSZ washingtoni irodájának bezárását.
Szeptember 17. – Közvetlen telefon-összeköttetés létesül Bonn és Moszkva között.
Szeptember 18. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 3 napos washingtoni tárgyalásai eredményeként elvi megállapodás jön létre a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták teljes felszámolásáról
Szeptember 19. – Lengyelországban külföldi adományokra épülő egyházi alapítvány létesül a magánparaszti gazdaságok támogatására.
Szeptember 21. – New Yorkban az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Eduard Severdnadze szovjet külügyminiszter Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel is tárgyal. – Egy amerikai járőrhelikopter a Perzsa (Arab)-öbölben megsemmisít egy iráni hajót, mert az aknákat telepített. – Feladja magát a svájci hatóságoknál Licio Gelli, az évekkel korábban leleplezett P–2 olasz árnyékhatalmi szervezet illegalitásban élő vezetője.
Szeptember 22. – Nicaragua kormánya tűzszünetet léptet életbe, s engedélyezi több, addig betiltott újság és rádióadó működését.
Szeptember 23. – Az amerikai Soros Alapítvány kiterjeszti tevékenységét a Szovjetunióra is.
Szeptember 24. – A Szovjetunió cáfolja, hogy fegyvereket és más katonai eszközöket szállít Iránnak.
Szeptember 25. – Katonai puccs a Fidzsi-szigeteken; Rabuka ezredes új kormányát nem ismerik el a dél-csendes-óceáni térség országa.
Szeptember 26. – Az Egyesült Államok visszaszolgáltatja a napokkal korábban elsüllyesztett iráni hajó legénységének tagjait, illetőleg a holttesteket.
Szeptember 28. – Daniel Ortega nicaraguai elnök visszautasítja a washingtoni követelést, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat az ellenforradalmárokkal.
Szeptember 30. – A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közgyűlésén amerikai javaslat: a valutaárfolyamok összehangolásakor a vezető tőkés országok vegyék figyelembe a legfontosabb nyersanyagok árát is – Afganisztánban államfővé és a parlament elnökévé is megválasztják Nadzsibot, a Népi Forradalmi Párt főtitkárát.
Október 1. – Gorbacsov szovjet pártfőtitkár északi atomfegyvermentes övezet kialakítását javasolja . – Véres tüntetések Tibetben: 6 ember életét veszti, 19 megsebesül.
Október 3. – Vegyifegyver-megsemmisítő üzemet mutatnak be a Szovjetunióban nyugati diplomatáknak és katonai szakértőknek.
Október 5. – Csehszlovák–NSZK környezetvédelmi megállapodás. – Joaquim Chissano mozambiki államfő Ronald Reagan amerikai elnöknél. Chissano hangsúlyozza országa szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a Nyugattal.
Október 6. – Kikiáltják a köztársaságot a Fidzsi-szigeteken. A nyugati országok továbbra is az angol koronát képviselő főkormányzót ismerik el.
Október 7. – A külföldön élő dalai láma további tiltakozó megmozdulásokra szólítja föl tibeti honfitársait, de azt mondja: nincs szükség a Kínától való teljes elszakadásra.
Október 8. – Amerikai helikopterek, iráni provokációra válaszul, elsüllyesztenek 3 iráni naszádot. Teherán hadüzenetnek tekinti az amerikai akciót. – A kambodzsai kormány magas állami tisztséget ajánl fel Norodom Szihanuknak, az ellenzéki koalíció vezetőjének.
Október 9. – Afganisztán fővárosában 27 halálos áldozatot követel egy pokolgépes merénylet.
Október 10. – Az afgán hatóságok pénzt ajánlanak fel azoknak az ellenforradalmároknak, akik beszolgáltatják modern amerikai fegyvereiket.
Október 11. – Egy genfi szállodában öngyilkosságot követel Uwe Barschel, az NSZK Schleswig-Holstein tartományának kereszténydemokrata párti miniszterelnöke, aki előzőleg politikai és pénzügyi botrányba keveredett.
Október 12. – A dél-koreai parlament megszavazza az új alkotmányt, mely szerint közvetlenül választják az államfőt, s mandátuma legfeljebb 5 évig tarthat.
Október 13. – Nobel-békedíjat kap Oscar Arias Costa Rica-i államfő a közép-amerikai térség békéjéért végzett tevékenységéért. – A lengyel kormány együttműködést ajánl fel a betiltott Szolidaritás Szakszervezet egykori tanácsadóinak a létrehozandó reformbizottságban.
Október 14. – Kizárják a Francia KP-ból Pierre Joquint, egykori magas rangú vezetőt, aki előző nap bejelentette: egyéni jelöltként indul a következő elnökválasztáson.
Október 15. – Moszkvában zsidó állampolgárok tüntetnek, kiutazási engedélyt követelve. – Iráni–szovjet olaj-megállapodás: 5 millió tonna iráni nyersolajért a Szovjetunió 2 millió tonnányi olajipari terméket szállít.
Október 19. – Tőzsdeválság. A New York-i tőzsdén 1929 óta a legnagyobb mértékű az árfolyamesés A következő napokban a tőkés világ többi nagy tőzsdéjén is zuhannak a részvényárfolyamok. – A Perzsa (Arab)-öbölben amerikai hadihajók megsemmisítenek egy iráni olajfúró tornyot, egy másikat időlegesen elfoglalnak.
Október 21. – Az SZKP KB ülésén lemond PB-póttagságáról Borisz Jelcin moszkvai első titkár, miután élesen bírálja az átalakítási folyamat lassúságát. Felmentik PB-tagsága alól Gajdar Alijevet.
Október 22. – Szovjet–amerikai külügyminiszteri találkozó Moszkvában. Az űrfegyverkezéssel kapcsolatos álláspontok nem közelednek egymáshoz. – Az izraeli légitársaság felújítja menetrend szerinti járatait Varsóba.
Október 23. – Berlinben hivatalosan megemlékeznek a város fennállásának 750. évfordulójáról.
Október 25. – Pártkongresszus Kínában. Elhatározzák a többes jelölés és a titkos szavazás gyakorlatát. A pártfőtitkár: Csao Ce-jang. – A feszült nemzetiségi helyzet miatt különleges rendőri alakulatokat vezényelnek Jugoszlávia Koszovó tartományába.
Október 26. – Az amerikai elnök teljes kereskedelmi embargót rendel el Iránnal szemben.
Október 27. – A jugoszláviai Koszovó tartomány elnöksége megvonja Fadit Hoxha veterán politikus előjogait, mert felelősséggel tartozik az albán nacionalizmus megerősödéséért.
Oktbber 28. – Jugoszláv–román vita robban ki, mert az al-dunai vízi erőműből Románia a megengedettnél több villamos energiát használ.
Október 30. – Ismét Washingtonban a szovjet külügyminiszter. Bejelentik: december 7-én Reagan–Gorbacsov találkozó lesz az amerikai fővárosban.
November 2. – Norodom Szihanuk visszautasítja a kambodzsai kormány ajánlatát, hogy fogadjon el magas állami tisztséget.
November 5. – Lemond Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Utódja Frank Carlucci addigi nemzetbiztonsági főtanácsadó. – A szovjetunióbeli Dnyeprodzerzsinszkben felavatják az első olyan köztéri szobrot. amely az Afganisztánban elesett szovjet katonáknak állít emléket.
November 7. – Tunéziában egészségi állapota miatt felmentik Habib Burgiba államfőt, utódjává Ziu ben Alit nevezik ki.
November 8. – Az Arab Liga csúcsértekezlete Jordániában a palesztinok helyzetéről nem esik szó, Irakot és Iránt tűzszünetre szólítják fel.
November 11. – Lev Zajkov a moszkvai városi pártbizottság új első titkára. Borisz Jelcin addigi első titkár állami funkcióba kerül.
November 14. – A jugoszláv parlamentben inflációellenes programot, ár- és bérbefagyasztást fogadnak el.
November 17. – Az iraki légierő egy félig elkészült iráni atomerőművet bombáz: radioaktív sugárzás nem keletkezik. – Li Peng az új kínai miniszterelnök, miután Csao Ce-jang pártfőtitkár lemond kormányfői tisztéről.
November 19. – Szovjet szakértők látogatása egy amerikai vegyifegyver-telepen.
November 20. – Szovjet–amerikai megállapodás: 1988-ban több közös kísérleti nukleáris robbantást hajtanak végre.
November 22. – Felújítják a kubai–amerikai kivándorlási szerződést; az Egyesült Államok 20 000 kubait fogadna be évente.
November 23. – Szovjet-amerikai külügyminiszteri tanácskozás Genfben: tisztázzák az utolsó vitás kérdéseket is a rakéta-megállapodással kapcsolatban.
November 25. – Izraeli katonai táborba hatol be egy palesztin, megöl 6 izraelit, majd agyonlövik.
November 29. – Lengyelországban népszavazáson elvetik a kormány gazdasági és politikai reformjának ütemtervét. A kormány az ügyet nem tekinti bizalmi kérdésnek. – A franciaországi Lyonban elfogják az Action Directe terrorcsoport feltételezett vezetőjét, Max Freot.
December 2. – A román parlament úgy dönt: felfüggesztik a Világbanktól kapott kölcsönök törlesztését. – Bukarestben hivatalosan elismerik, hogy november közepén tüntetések és sztrájkok voltak Brassó városában. – Hun Sen kambodzsai miniszterelnök Párizsban személyesen tárgyal Norodom Szihanukkal, a kormányellenes koalíció vezetőjével.
December 3. – Közvetett tárgyalások folynak a nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok között. A megbeszélések december 22-én megszakadnak.
December 4. – Koppenhágában közös piaci csúcsértekezlet; egyetértésre jutnak a költségvetési hozzájárulás és a strukturális segélyalapok emelésében. – A Szovjetunió csatlakozik a légi kalózkodás elleni nemzetközi konvencióhoz.
December 7. – Washingtonba érkezik Mihail Gorbacsov: útközben Londonban Margaret Thatcher brit kormányfővel tárgyal.
December 8. – Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan aláírja a rakétaszerződést. A következő 3 évben leszerelik az összes közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétát. Megbeszélések a stratégiai támadófegyverek 50%-os csökkentéséről. – A szovjet államfői testület el utasítja Mathias Rust NSZK állampolgár kegyelmi kérvényét.
December 9. – Hónapokon át tartó véres tüntetéssorozat kezdődik az Izrael által megszállt területeken. – Politikai jellegű tüntetés Prágában John Lennon halálának évfordulóján. – Románia tiltakozik amiatt, hogy az NSZK parlamentje a román élelmiszergondokról, az esetleges segélyekről tárgyal.
December 10. – Újabb tüntetés Prágában. A szervezőket előállítja a rendőrség.
December 11. – Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Berlinben tájékoztatja a szövetséges országok párt- és állami vezetőit a washingtoni csúcstalálkozóról.
December 12. – Rendkívüli állapot Nicaraguában az élelmiszerhiány miatt. – A washingtoni szenátus 9 millió dolláros nem-katonai segélyt szavaz meg a nicaraguai kontráknak.
December 14. – Amerikai-izraeli egyezmény a fegyvergyártási együttműködés magasabb szintre emeléséről – Országos pártértekezlet Romániában. Megállapítják: döntő szakasz következik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében.
December 16. – Elnökválasztás Dél-Koreában: az eddig is kormányzó Demokratikus Igazságpárt elnöke, Ro Te Vu győz.
December 17. – Lemond a CSKP pártfőtitkári tisztségéről Gustav Husák, de továbbra is államfő marad. Az új főtitkár: Miloš Jakeš. – Nicolae Ceauşescu román államfő megígéri Genscher NSZK külügyminiszternek a családegyesítések folytatását, de elutasítja az élelmiszersegélyeket.
December 20. – Nicaragua északi részén nagy offenzívát indítanak a kontrák. A kormány szigorítja a gazdasági szükségállapotot.
December 21. – Dokumentumot írnak alá a szovjet–amerikai rakétaegyezményhez való brit hozzájárulásról.
December 22. – Hét vezető tőkés ország pénzügyminiszterei nyilatkozatot tesznek közzé a dollárárfolyam stabilizálásának támogatásáról. Jugoszláviában Petar Gračanin nyugalmazott vezérkari főnököt választják meg a Szerb Köztársaság elnökévé.
December 23. – 38 év után: ismét postaforgalom Kína és Tajvan között.
December 28. – Kijárási tilalom Ciszjordániában és a gázai övezetben. Jordánia nem fogadja be az Izraelből kiutasított palesztinokat. – Az afganisztáni harcokban életét veszti egy amerikai tanácsadó is. – A Román KP vezetői úgy döntenek: az ország nem vesz föl további külföldi kölcsönt. – Újabb mélyponton az amerikai dollár Frankfurtban kevesebb mint 1,60 márkát adnak érte. Kínában megalakul az első magánbank.
December 29. – Visszaérkezik a Földre Jurij Romanyenko szovjet űrhajós, aki 326 nappal világrekordot állított fel.
1988. január 1. – Az amerikai és a szovjet televízióállomások kölcsönösen közvetítik Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov újévi üzeneteit.
Január 2. – Az izraeli légierő nagy támadása Dél-Libanon ellen. – Megszűnik minden kereskedelmi korlátozás az Egyesült Államok és Kanada között.
Január 4. – A szovjet államfői testület törvényerejű rendeletben szabályozza az ideg- és elmegyógyintézetek tevékenységét, megakadályozandó a visszaéléseket. – Párizsban, valószínűleg kurd szélsőségesek, agyonlőnek egy nyugatnémet diplomatát.
Január 5. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli Izraelt, amiért palesztinokat toloncol ki. Az Egyesült Államok 7 év óta először szavaz meg Izraelt bíráló ENSZ-határozatot. – A Szovjetunió kiképzési célra bérbe ad Indiának egy atommeghajtású tengeralattjárót.
Január 6. – A Szovjetunióban visszakapják eredeti nevüket a Leonyid Brezsnyevről elnevezett helyek.
Január 7. – Az NDK-francia együttműködés bővítéséről tárgyal Párizsban Erich Honecker és vendéglátója, François Mitterrand. – Kuba nyilvánosságra hozza: 40 000 katonája állomásozik Angolában.
Január 9. – Újságírók számára zárt területté nyilvánítják a gázai övezetet. A következő hónapokban többször vezetnek be hasonló intézkedést.
Január 10. – Mihail Gorbacsov találkozót ajánl Teng Hsziao-pingnek. A kínai vezető ezt az afganisztáni és a kambodzsai helyzet alakulásától teszi függővé.
Január 11. – A Szovjetunió bejelenti: részt vesz a szöuli olimpián.
Január 12. – A spanyolországi Baszkföld parlamenti pártjai megállapodnak a terrorizmus elleni közös fellépésről. – A japán Daihatsu autóipari konszern bejelentése szerint 120 000 gépkocsi összeszerelésére alkalmas üzemet építenek fel Lengyelországban.
Január 13. – 77 éves korában meghal Csang Csing-kuo tajvani államfő. A Kínai KP vezetése is részvéttáviratot küld.
Január 14. – NDK–NSZK–nyugat-berlini megállapodás az elektromos hálózatok összekapcsolásáról. – A Szovjetunió először biztosítja támogatásáról a közép-keleti fegyverszállítási embargó gondolatát.
Január 15. – Spanyol-amerikai megállapodás a Spanyolországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséről, 72 vadászbombázó kivonásáról. – Világhírű közéleti személyiségek Moszkvában magánalapítványt hoznak létre az emberiség legsúlyosabb gondjainak megoldásáért. – Argentínában megszökik házi őrizetéből Aldo Rico ezredes, az 1987-es húsvéti lázadás egyik vezetője. Január 17-én újabb katonai lázadás, amelyet egy nappal később levernek.
Január 16. – Dél-Korea felszólítja a nemzetközi szervezeteket: terrorizmus vádjával ítéljék el a népi Korea kormányát. Egy túlélő terrorista vallomása szerint phenjani hatóságok álltak egy dél-koreai polgári repülőgép felrobbantása mögött. – Nicaraguában feloldják a rendkívüli állapotot s felújítják a tárgyalásokat az ellenforradalmárokkal. – A szovjet vezérkari főnök, Ahromejev marsall cáfolja, hogy a nukleáris leszerelés kérdésében szakadás történt a szovjet politikai és katonai vezetés között.
Január 17. – Leslie Manigat Haiti új államfője. Megfigyelők szerint durva csalások történtek a választásokon.
Január 19. – Az NDK-ban letartóztatnak 22 személyt, mert 2 nappal korábban megzavartak egy hivatalos tömegfelvonulást.
Január 20. – Újabb találkozó Párizsban Hun Sen kambodzsai miniszterelnök és Norodom Szihanuk ellenzéki vezető között. Megegyeznek: Kambodzsa a jövőben független, sem leges, el nem kötelezett ország lesz. – Az Egyesült Államok a „terrorizmust támogató országok” listájára helyezi a népi Koreát.
Január 22. – Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium felére csökkenti a Közép-Keletre küldött aknaszedő hajóinak létszámát.
Január 26. – Helmut Kohl NSZK-kancellár prágai tárgyalásai eredményeként Csehszlovákia megszünteti néhány nyugatnémet rádióadó műsorainak zavarását. – Japán és néhány más tőkés ország kormánya minimálisra korlátozza kapcsolatait a népi Koreával a dél-koreai repülőgép felrobbantása kapcsán.
Január 27. – A NATO-országok és Japán képviselői megállapodnak a COCOM-lista szűkítéséről, ugyanakkor néhány stratégiailag különösen érzékeny termék exportellenőrzésének szigorításáról.
Január 29. – Chester Crocker amerikai külügyi államtitkár Angolában Afrika déli részének jövőjéről tárgyal Jorge Risquettel, a Kubai KP egyik vezetőjével.
Január 30. – Norodom Szihanuk kambodzsai ellenzéki vezető megszakítja a párbeszédet a kambodzsai kormánnyal. Egyúttal lemond posztjáról, de ezt a döntését a következő hónapokban többször is megváltoztatja.
Február 1. – Lengyelországban nagy áremelések, a zloty 40%-os leértékelése. – 86 éves korában meghal Georgij Malenkov, aki Sztálin halála után néhány hónapig a párt első titkára volt.
Február 2. – A szovjet kormány jelzi: nem tartja a következő csúcstalálkozó feltételének az újabb rakéta-megállapodás tető alá hozását. – A népi Korea korlátozza a japán állampolgárok beutazását az országba. – Romániában a hideg időre hivatkozva 10 napra megtiltják a magánautó-forgalmat.
Február 5. – A Szovjetunióban rehabilitálnak 21, a személyi kultusz áldozatául esett politikust, köztük Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot. – Az Egyesült Államokban vádat emelnek Manuel Noriega tábornok, a panamai hadsereg főparancsnoka ellen, a kábítószer-kereskedelemben való részvétel miatt. – Az NDK-ból az NSZK-ba engedik azt a 22 személyt, akiket egy januári tüntetésen vettek őrizetbe.
Február 8. – Gorbacsov szovjet pártfőtitkár bejelenti: ha március közepéig nemzetközi megállapodás jön létre Afganisztánról, akkor május 15-én megkezdik a szovjet csapatok kivonását. – Az osztrák államfő múltját vizsgáló nemzetközi bizottság jelentése: nincs bizonyíték Waldheim háborús bűnösségére, de egykori beosztásánál fogva tudhatott a nácik rémtetteiről. – Elnökválasztási kampány kezdődik az Egyesült Államokban.
Február 9. – Szovjet–NSZK vegyes vállalat alakul a megsemmisítésre kerülő szovjet rakéták indítóállásainak polgári célú átalakítására.
Február 10. – Japán és Dél-Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kéri, mert állítólag bizonyítékaik vannak a népi Korea elleni terrorvádak alátámasztására. – A washingtoni kormány úgy dönt, hogy bezáratja a PFSZ New York-i ENSZ-képviseletét.
Február 12. – Szovjet-amerikai hadihajó-incidens a Fekete-tengeren: 2 amerikai hadihajó 2 szovjet hadihajóval ütközik össze a Szovjetunió 12 mérföldes tengeri határain belül. – Egy párizsi bíróság 10–10 évi börtönre ítéli az Action Directe terrorszervezet 4 vezetőjét.
Február 13. – Dél-Koreában egyesül a 2 nagy ellenzéki párt. – Az NDK-ban ismét ellenzékieket vesznek őrizetbe, előzőleg egy drezdai templomban az egybegyűltek a szabad utazás jogát követelik.
Február 15. – Limasszol ciprusi kikötőben ismeretlen tettesek felrobbantják azt a hajót, amellyel Izraelből kiutasított palesztinok akarnak visszatérni hazájukba. – Pénzreform Nicaraguában: 1 új córdoba 1000 régivel egyenlő.
Február 16. – Thaiföldi–laoszi tárgyalások az előző hetekben kezdődött határ menti harcok beszüntetése érdekében. Egy nappal később tűzszüneti megállapodás.
Február 17. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazás nélkül zárja le a népi Korea ellen benyújtott közös japán-dél-koreai panasz ügyét.
Február 18. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai határozattervezetet dolgoznak ki az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargóról.
Február 19. – A Spanyol KP kongresszusán lemond Gerardo Iglesias főtitkár, helyére Julio Anguitát választják meg.
Február 20. – Csehszlovákiában súlyos pártbüntetést kap 18 funkcionárius, köztük KB-tagok és miniszterek, mert kompromittálták magukat egy sikkasztási ügyben.
Február 21. – Újabb szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó Moszkvában a legközelebbi csúcstalálkozó előkészítéseként. – Cipruson a kommunistákat is maga mögött tudó, korábban magyar egyetemi diplomát szerzett Georgiosz Vasziliu üzletember győz az elnökválasztáson.
Február 23. – A Szovjetunióban nyilvánosságra hozzák, hogy napok óta tüntetések vannak az Azerbajdzsánhoz tartozó, örmények lakta Karabah-hegyvidéken. Az ottani lakosság az Örményországhoz való csatlakozást követeli. Egymást követik a szolidaritási tüntetések az örmény fővárosban, Jerevánban. – Pakisztánban 7 afgán emigráns csoport elhatározza, hogy ellenkormányt alakít.
Február 24. – A balkáni országok első külügyminiszteri értekezlete Belgrádban. Nemzetiségi problémákat is megvitatnak, szóba kerül a Balkán atomfegyvermentessé nyilvánítása.
Február 25. – Államcsíny Panamában. Noriega tábornok, a hadsereg főparancsnoka illegalitásba kényszeríti Arturo del Valle államfőt, mert az le akarta váltani őt. – A rakétaszerződés életbelépése előtt megkezdik a szovjet harcászati-hadműveleti rakéták kivonását Csehszlovákiából és az NDK-ból.
Február 27. – Moszkvában közlik: halálos áldozatai is voltak a Karabah-hegyvidéken az örmények és azerbajdzsánok összecsapásainak. – Kínai csapatok foglalnak el 2 vietnami korallszigetet
Február 28. – Kiújul a városok háborúja Irán és Irak között: Teheránt és Bagdadot egyaránt rakétatámadások érik.
Február 29. – Újabb zavargások Azerbajdzsánban és Örményországban.
Március 1. – Az azerbajdzsáni örményellenes pogromok színhelyén, Szumgájtban kijárási tilalmat rendelnek el.
Március 2. – Ausztriában 300 közéleti személyiség bűnvádi feljelentést tesz Kurt Waldheim elnök ellen, annak háborús múltja miatt. – Jugoszláviában elhatározzák a katonai kiadások 12%-os csökkentését.
Március 3. – Hivatalos afgán bejelentés szerint 9 hónap alatt kivonják az országból a szovjet csapatokat.
Március 4. – Hivatalos szovjet bejelentés: összesen 32-en haltak meg az azerbajdzsáni zavargásokban.
Március 6. – Teheránban tüntetők támadják meg a szovjet nagykövetség épületét tiltakozásul, hogy Irak szovjet gyártmányú rakétákkal lövi Teheránt.
Március 9. – Repülőgép-eltérítési kísérlet a Szovjetunióban. Egy cirkuszi csoport tagjai akarnak külföldre szökni; tűzharc robban ki a gép fedélzetén több gépeltérítő 3 utas és 1 utaskísérő meghal. – Általános sztrájk az Izrael által megszállt területeken.
Március 12. – Az Egyesült Államok hivatalosan bejelenti, hogy bezáratja a PFSZ New York-i ENSZ-képviseletét.
Március 16. – Jazov–Carlucci találkozó Bernben A szovjet és az amerikai védelmi miniszter leszerelési kérdésekről tárgyal.
Március 18. – Gorbacsov szovjet pártfőtitkár befejezi többnapos jugoszláviai látogatását. A kiadott nyilatkozat szerint a szocialista országoknak saját maguknak kell dönteniük fejlődésük irányairól.
Március 19. – A Szovjetunió befejezi harcászati-hadműveleti rakétái kivonását az NDK területéről.
Március 22. – Washingtonban újabb szovjet–amerikai külügyminiszteri találkozó. Bejelentik: május 29. és június 2. között tartják az újabb csúcstalálkozót Moszkvában. – A nukleáris konfliktus kirobbanásának elhárítására válságközpontot nyitnak meg az amerikai fővárosban, s közlik: hamarosan elkészül az azonos célú szovjet intézmény.
Március 24. – New Yorkban bejelentik: a nyáron hazaviszik Magyarországra Bartók Béla hamvait.
Március 28. – Az SZKP KB és a szovjet kormány határozatot hoz a Karabah-hegyvidék fejlesztésének meggyorsításáról, az örmény kultúra helyi terjesztésének lehetővé tételéről.
Március 29. – Pozsonyi bejelentés: az előző héten államellenes tüntetések voltak azzal a céllal, hogy megzavarják Csehszlovákia és a Vatikán tárgyalásait. A hatóságok 125 embert letartóztatnak.
Március 30. – Jurij Ljubimov, külföldön élő szovjet színházi rendező interjút ad az Izvesztyija c. moszkvai lapnak, s arra bátorítja a művészeket, hogy támogassák Mihail Gorbacsov reformprogramját.
Április 1. – A NATO üdvözli a Varsói Szerződés felhívását, hogy kezdjenek külön tárgyalásokat az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. – Újabb tüntetések Jerevánban, a gyülekezési tilalom ellenére.
Április 2. – Halálos áldozatot követelő megmozdulás a húsvéti ünnepen Betlehemben.
Április 3. – George Shultz amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti körutat kezd, rendezési elképzeléseit az érdekeltek nem fogadják el.
Április 4. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulban bejelenti: az afgán-pakisztáni tárgyalások eredményétől függetlenül a Szovjetunió kivonja csapatait Afganisztánból. – Az Egyesült Államok csapaterősítéseket küld Panamába, hivatalos megfogalmazás szerint: az amerikai létesítmények és állampolgárok védelmére. – Romániában a nem román nyelvű lapok ezentúl csak a román neveket használhatják a nemzetiségek lakta városok és falvak megnevezésénél.
Április 5. – Az eddig leghosszabb idejű géprablási akció kezdete: a kuvaiti légitársaság egyik járatát terroristák kerítik hatalmukba Bangkok fölött. Iránban, Cipruson és Algírban száll le a gép. Több túszt megölnek, végül a terroristák Algírban egérutat nyernek.
Április 6. – Gorbacsov–Nadzsibullah-találkozó Üzbegisztánban. – Jugoszláviában meghal Hamdija Pozderac, az államelnökség volt alelnöke, az Agrokomerc váltóbotrány egyik főszereplője. Új miniszterelnök Kínában, Li Peng.
Április 7. – Nyilvánosságra hozzák a szovjet-afgán csúcstalálkozó közös nyilatkozatát: megerősítik a szovjet csapatok kivonási tervét, ígéret koalíciós kormány megalakítására, többpártrendszer kiépítésére.
Április 9. – Csehszlovákiában új pártprogram kidolgozását határozzák el.
Április 11. – A pakisztáni Iszlamabadban több százan vesztik életüket egy fegyver- és lőszerraktár felrobbanása nyomán. Az ország államfője, Ziaul Hakk az afgán kormány titkosszolgálatát vádolja az akció elkövetésével.
Április 12. – 9 Oscar-díjat kap Bernardo Bertolucci olasz filmrendező Az utolsó kínai császár c. alkotása.
Április 14. – Genfben aláírják az afgán rendezési megállapodást, amelyet a két nagyhatalom garantál. Az okmány szerint kivonják a szovjet csapatokat, megszűnik a külső beavatkozás Afganisztán belügyeibe, megoldják a menekültkérdést.
Április 15. – Terrormerénylet Nápolyban: egy amerikai katonai klubban robbanó pokolgép 5 embert öl meg. – A bonni parlamentben elsőként a zöldek pártja bírálja Romániát az emberi jogok megsértése miatt, és határozott fellépést követel a kormánytól. A következő hetekben a többi parlamenti párt is csatlakozik a zöldek álláspontjához.
Április 16. – Tuniszban meggyilkolják a PFSZ egyik legtekintélyesebb vezetőjét, Abu Dzsihádot. A következő napokban nyilvánvalóvá válik, hogy izraeli ügynökök követték el a merényletet, az akciót az izraeli kormány is jóváhagyta.
Április 17. – Újabb többnapos kijárási tilalom az Izrael által megszállt területeken az Abu Dzsihád-gyilkosság nyomán.
Április 18. – Amerikai haditengerészeti egységek elsüllyesztenek egy iráni hadihajót a Perzsa (Arab)-öbölben. Előzőleg az iráni haditengerészet amerikai kezelésben levő olajmezőt lő az Arab Emirátusok területén
Április 19. – Nagyszabású ünnepségek Varsóban a gettófelkelés évfordulóján : izraeli kormánytagok is képviseltetik magukat.
Április 20. – Damaszkuszban eltemetik Abu Dzsihádot az alkalom látványos kibékülést eredményez a PFSZ Arafat vezette szárnya és a szíriai vezetők között.
Április 21. – Moszkvában a május végére tervezett szovjet-amerikai csúcstalálkozót készíti elő a két külügyminiszter. – A dél-koreai államfő, Ro Te Vu csúcstalálkozót javasol a Koreai NDK vezetőjének, Kim Ir Szennek. Az indítvány kudarcot vall. – Panamában feloldják a szükségállapotot, amelyet az utóbbi hetek rendszerellenes tüntetései nyomán vezettek be.
Április 23. – Terrormerénylet a libanoni Tripoliban: 66 halálos áldozat.
Április 24. – Elnökválasztás Franciaországban: az első fordulóból François Mitterrand államfő és Jacques Chirac jut tovább. 2 héttel később Mitterrand nagy fölénnyel győz.
Április 25. – Arafat palesztin vezető és Asszad szíriai elnök kibékül Damaszkuszban. – Jeruzsálemben halálra ítélik John Demjanjuk háborús bűnöst; a vádlott azt állítja, hogy összetévesztették valakivel. – Közlekedési sztrájk 2 lengyel városban, Bydgoszczban és Inowroclawban. A helyi tanács teljesíti a bérkövetelést.
Április 26. – Az Egyesült Államok visszautasítja Gorbacsov szovjet pártfőtitkár javaslatát, hogy a két nagyhatalom azonos számú hadihajót állomásoztasson a Földközi-tengeren.
Április 27. – Szaúd-Arábia megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Iránnal. – Újabb sztrájk Lengyelországban: a Nova Huta-i Vasmű dolgozói magasabb béreket követelnek.
Április 29. – A lengyel kormány törvénytelennek minősíti a Nova Huta-i sztrájkot, közben munkabeszüntetési akciót kezdenek a hadiüzemnek számító Stalo Wawola-i acélmű egyik részlegének dolgozói is. – Az azerbajdzsáni Karabah-hegyvidéken lehetővé válik az örmény televízió adásainak vétele. – Zavargások Panamában: 10 ezrek követelik Noriega tábornok, vezérkari főnök távozását az országból.
Április 30. – A lengyelországi Stalo Wawolában befejeződik a részleges sztrájk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt azt ajánlja: a kormány kapjon különleges jogkört a munkabeszüntetések letörésére.
Május 1. – Az NSZK-beli Fulda és Würzburg között újonnan épült vasútvonalon megdöntik a francia TGV által tartott 380 km/órás vasúti sebességi világrekordot. A Deutsche Bundesbahn kísérleti szerelvénye 406 km/h-ás sebességet ért el.
Május 3. – Londonban Afrika déli részének jövőjéről kezd tárgyalást az Egyesült Államok, a Dél-afrikai Köztársaság, Angola és Kuba képviselője. – Riadókészültségben a Libanonban állomásozó szír csapatok, mert izraeli katonák megközelítették állásaikat. Incidens nem történik.
Május 4. – Lengyelországban a római katolikus egyház vezetői társadalmi nyugalomra szólítanak föl, közben terjed a sztrájkhullám. Varsó óvárosában rendszerellenes tüntetés.
Május 5. – Karl Blecha osztrák belügyminiszter bejelenti: ezentúl gyorsított eljárással bírálják el a lengyelek és a magyarok menedékjogi kérelmét, de csak kevesen számíthatnak a kérvények elfogadására
Május 6. – A lengyelországi Gdańskban rendőrök zárják körül a hajógyárat, miközben az üzem területét sztrájkolók szállták meg.
Május 7. – Romániában településrendezési tervet hoznak nyilvánosságra. Az évezred végéig csaknem felére kívánják csökkenteni a falvak számát és tovább korlátoznák a költözködési szabadságot.
Május 8. – Gdańskban a helyi püspök közvetít a hajógyárat megszálló dolgozók és a vajdasági főügyész között.
Május 9. – Franciaországban választási veresége miatt lemond Jacques Chirac miniszterelnök.
Május 10. – Mitterrand francia államfő Michel Rocard szocialista párti politikust nevezi ki miniszterelnöknek. – Gdańskban befejeződik a sztrájk, melynek szervezői egyebek között szakszervezeti pluralizmust követeltek. – A Szovjetunióban több száz tatár család számára engedélyt adnak, hogy Üzbegisztánból visszatelepülhessenek a Krimbe. – Ismét Moszkvában Jurij Ljubimov rendező, akit 4 évvel korábban megfosztottak szovjet állampolgárságától. Bejelenti: hajlandó rendezni a Taganka Színházban.
Május 11. – Genfben újabb szovjet–amerikai külügyminiszteri találkozó a moszkvai csúcsértekezlet előkészítésére. – A lengyel miniszterelnök rendkívüli felhatalmazást kér és kap a parlamenttől a lakosság életkörülményeinek javítása a vállalati gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében.
Május 12. – A Szovjetunióban meghal Kim Philby, a 40-es és az 50-es évek legendás hírszerzője, aki brit államtitkokat szolgáltatott ki a Szovjetuniónak.
Május 13. – A szovjet légitársaság engedélyt kap Dél-Koreától, hogy az olimpia idején közvetlen járatokat indítson Szöulba. – Szovjet csapategységek megkezdik a kivonulást a legnagyobb afganisztáni helyőrségből.
Május 14. – Mitterrand francia államfő feloszlatja a parlamentet és jún. 5-re általános választásokat ír ki. – Az afgán fővárosban nagy erejű pokolgépes merénylet 20-an életüket vesztik.
Május 15. – Afgán ellenforradalmár szervezetek bejelentik: Pakisztánból Afganisztánba helyezik át főhadiszállásukat. – Szíriai csapatok vonulnak be Bejrút déli negyedébe, hogy véget vessenek 2 síita milícia fegyveres konfliktusának.
Május 16. – Kabulban díszünnepségen búcsúztatják az Afganisztánból távozó szovjet csapatok egyik reprezentatív egységét.
Május 17. – Az afgán kormány jegyzékben értesíti az ENSZ-et, hogy Pakisztán megsérti az Afganisztán jövőjére vonatkozó megállapodásokat. A következő hetekben a hasonló tiltakozások rendszeressé válnak.
Május 18. – A japán Osaka kikötőjében kigyullad egy szovjet utasszállító hajó: 11-en meghalnak. A vizsgálat kideríti, hogy emberi mulasztás történt. – Nagy robbanás egy ukrajnai vegyi üzemben, ahol rakétahajtó anyagot gyártanak: 3-an életüket vesztik.
Május 19. – Az indiai szikh vallási közösség szent helyére, az amritszári Aranytemplomba biztonsági erők hatolnak be és kisebb harcok árán eltávolítják a templomot elfoglaló fanatikusokat. – A Közös Piac brüsszeli központjában bejelentik: elhárították a KGST és a Közös Piac kapcsolatfelvételének utolsó akadályát; kompromisszumot találtak Nyugat-Berlin helyzetével kapcsolatban.
Május 20. – Nehézvízbotrány: Norvégia szerint Románia Izraelnek adott tovább a skandináv országból származó nehézvizet. Romániában ezt hivatalosan cáfolták.
Május 21. – Leváltják Szovjet-Azerbajdzsán és Örményország pártjainak első titkárait. Azerbajdzsánban Bagirov utóda Vezirov, Örményországban Demircsjan utóda Arutyunjan lesz.
Május 22. – A litván fővárosban, Vilniusban a sztálini törvénysértések áldozatairól emlékeznek meg társadalmi szervezetek; szovjetellenes jelszavak is elhangzanak.
Május 23. – Bille Agust dán filmrendező Hódító Pelle c. alkotása kapja a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját.
Május 24. – Thaiföldi lány nyeri a világszépeversenyt, amelyet először tartanak Tajvanon.
Május 25. – Árvíz Kína déli tartományaiban: 1 millió embernek kell elhagynia lakhelyét, 13 ezer hektár termőterület elpusztul. – Moszkvában bejelentik, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta először hivatalos izraeli delegációt fogadnak. Egy szovjet konzuli küldöttség már hónapok óta Izraelben van. – Első hivatalos adatok az Afganisztánban elszenvedett szovjet veszteségekről: 8 és fél év alatt 13 ezer szovjet katona halt meg, 300 eltűnt. – Hanoiban közlik: még ebben az évben megszüntetik a vietnami csapatok kambodzsai parancsnokságát és hazahívnak több 10 ezer katonát.
Május 26. – A szovjet parlament törvényt fogad el arról, hogy a szövetkezeti tulajdon ezentúl egyenrangú az állami tulajdonnal. – A NATO-tagállamok védelmi miniszterei megerősítik: Olaszországba helyezik át a Spanyolországból kitelepítendő 72 darab F–16-os amerikai vadászbombázót.
Május 27. – Kolumbiában sok halálos áldozatot követelő kormányellenes tüntetések; gerillák támadnak stratégiai jelentőségű létesítményeket, a hadsereget készültségbe helyezik. – A jugoszláv államelnökség cáfolja a szlovén ifjúsági lap jelentését, miszerint a hadsereg puccsra készül a szlovén tagköztársaságban. A cikk szerzőit néhány nappal később őrizetbe veszik. – Az amerikai szenátus óriási többséggel törvénybe iktatja a szovjet-amerikai rakétaegyezményt.
Május 28. – A szovjet parlament ratifikálja a szovjet-amerikai megállapodást a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról.
Május 29. – Moszkvába érkezik Ronald Reagan amerikai elnök és tárgyalásokat kezd Mihail Gorbacsov pártfőtitkárral. – A szovjet külügyminisztérium kilátásba helyezi: lelassítja csapatainak kivonását Afganisztánból, ha folytatódik a pakisztáni beavatkozás az afgán belügyekbe.
Május 30. – Országos pártértekezlet Jugoszláviában: a résztvevők egybehangzó véleménye szerint a tartós válság megingatta a közvélemény bizalmát a pártban. – Pokolgépes merénylet Bejrút keresztények lakta városrészében: 20 halálos áldozat.
Május 31. – Megállapodások a szovjet-amerikai csúcstalálkozó keretében: fegyverzet-ellenőrzési egyezmény, megállapodás a közös nukleáris robbantásokról, egymás tájékoztatásáról az interkontinentális és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták fellövése esetén.
Június 1. – Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan sikeresnek tartja a befejeződött csúcstalálkozót, bár a szovjet vezető szerint az amerikai fél magatartása miatt egy sor lehetőséget elszalasztottak. – Borisz Jelcin leváltott moszkvai első titkár a BBC tévétársaságnak adott nyilatkozatában élesen bírálja Jegor Ligacsovot, a párt második számú vezetőjét.
Június 2. – Erich Honecker NDK államfő először fogadja a zsidó lakosság képviselőit: nemzetközi alapítvány létrehozását javasolja a berlini zsinagóga felépítésére, majd néhány nappal később kártérítést ígér a fasizmus áldozatai hozzátartozóinak.
Június 3. – 30 év után először léphet a nyilvánosság elé a legtekintélyesebb jugoszláv ellenzéki személyiség, Milovan Gyilasz; egy szlovén egyetemen tart előadást.
Június 4. – Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára cáfolja, hogy a Politikai Bizottságban ellentétek vannak. – Moszkva központjában, a Puskin téren nem hivatalos egyesületek tagjai tüntetnek a konzervatív erők ellen.
Június 5. – A parlamenti választások első fordulója Franciaországban. – Tüntetés Moszkvában az örmények jogainak védelmére. – Szaúd-Arábiában tárgyal Kurt Waldheim osztrák államfő, megválasztása óta eddig csak a Vatikánban fogadták.
Június 6. – Nicolae Ceauşescu román államfő a településrendezési terv gyorsított megvalósítására szólít föl. – Csaknem 100 halálos áldozatot követelő vasúti katasztrófa a Szovjetunióban: ipari robbanóanyagot szállító vagon robban föl Gorkij város közelében, egy pályaudvaron.
Június 7. – Rendkívüli leszerelési ülésszakot tart az ENSZ közgyűlése, de 2 hét alatt nem sikerül záródokumentumot tető alá hozni. A kétoldalú találkozók közül figyelmet érdemel Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Samir izraeli miniszterelnök tárgyalása.
Június 8. – Bizonyossá válik, hogy Michael Dukakis lesz a demokrata párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson az Egyesült Államokban.
Június 9. – A Szovjetunióban feloldják a krími tatárokat sújtó utazási korlátozásokat, de elutasítják önkormányzatra vonatkozó követelésüket. – Az orosz ortodox egyház zsinata támogatásáról biztosítja az átalakítás politikáját.
Június 10. – Arab csúcsértekezlet Algírban támogatás a palesztin felkelés résztvevőinek. – Belga kutatók megtalálják az AIDS-vírus harmadik változatát, ez ideig a HIV–1 és a HIV–2 jelzésűt ismerték.
Június 11. – Az NSZK-beli Borkenben megtalálják a néhány nappal korábban történt bányarobbanás utolsó áldozatát: összesen 51-en vesztették életüket. – Egyházi ünnepségek a Szovjetunióban az orosz kereszténység felvételének ezredik évfordulója alkalmából; a legmagasabb rangú szovjet vezetők fogadják az ortodox és más külföldi egyházak tekintélyes főpapjait, köztük Casaroli vatikáni érseket. – Maratoni koncert a londoni Wembley stadionban Nelson Mandela dél-afrikai szabadságharcos kiszabadításáért.
Június 12. – Második forduló a franciaországi parlamenti választásokon: sem a szocialista párt, sem a jobboldal nem szerez abszolút többséget, ismét Michel Rocard alakít kormányt.
Június 13. – Szovjet-Azerbajdzsánban vadászfegyverrel lelőnek egy rendőrt; közben Örményországban is folytatódnak a tüntetések és sztrájkok. – Lemond az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Alessandro Natta, utóda Achille Occhetto. – 36 év után először görög–török kormányfői tárgyalás Athénban. Andreasz Papandreu és Turgut Özal készségét fejezi ki a viták rendezésére.
Június 14. – Futballhuliganizmus a labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt az NSZK-ban. A brit szurkolók magatartása miatt a londoni kormány válságértekezletet tart; a brit klubcsapatok továbbra sem indulhatnak a nemzetközi kupaküzdelmekben.
Június 15. – Az örmény parlament a Karabah-hegyvidék Örményországhoz csatolását követeli; 2 nappal később az azerbajdzsán parlament a belügyekbe történő beavatkozásnak minősíti az örmény döntést.
Június 16. – A Református Világszövetség levélben tiltakozik Ceauşescu román államfőnél a falvak felszámolásának tervei miatt. – A szibériai Csita városában a helyi lakosok adományaiból emlékművet emelnek a sztálinizmus áldozatainak.
Június 17. – Belgrádban példátlan méretű tüntetés az életszínvonal csökkenése miatt.
Június 18. – Sikertelen merénylet a török miniszterelnök ellen Turgut Özalra egy politikai nagygyűlésen lőnek rá, a tettes egy szélsőjobboldali szervezet tagja. – Romániában leváltanak egy minisztert, egy államtitkárt és a tervbizottság elnökét, miután kiderül, hogy a sulinai szabad kikötőben külföldről származó veszélyes vegyi hulladékot tároltak.
Június 19. – Tőkés csúcsértekezlet Torontóban. A 7 vezető tőkés ország állam- és kormányfői derűlátóan ítélik meg a világgazdaság helyzetét, a csúcsértekezlet nyomán emelkedni kezd a dollár nemzetközi árfolyama.
Június 20. – Katonai puccs Haiti szigetén Henry Namphy tábornok, korábbi államfő szerzi vissza a hatalmat.
Június 21. – Szovjet szakértők kezdenek vizsgálatot az Egyesült Államokban arról: miként lehetne közös nukleáris kísérleteket végezni. – Diplomáciai feszültség a Szovjetunió és Kanada között. Kémkedés vádjával szovjet diplomatákat utasítanak ki Kanadából, mire a moszkvai kormány kanadai követségi alkalmazottakat szólít fel távozásra.
Június 23. – II. János Pál pápa Ausztriában; a darázsfalvi misén több 10 ezer magyar zarándok is részt vesz.
Június 25. – Hivatalos kapcsolatot létesítenek a KGST és a Közös Piac között. Az egymás elismeréséről szóló okmányt Brüsszelben írják alá.
Június 26. – Afgán ellenforradalmárok a kabuli repülőtéren rakétákkal megsemmisítenek 8 szovjet katonai gépet. – Nyugat-afrikai csúcsértekezlet; a térség országai megállapodnak: nem engednek területükre külföldről származó veszélyes hulladékot.
Június 27. – Moszkvában megkezdik az Afganisztánban elesett szovjet katonák emlékművének építését. A költségek egy részét közadakozásból fedezik.
Június 28. – Országos pártértekezlet a Szovjetunióban. A 4 napon át tartó 60 éve nem tapasztalt hevességű vita eredményeként határozatba foglalják a politikai és a gazdasági reformok folytatását: a legfelsőbb hatalmi szerv a Népképviselők Kongresszusa lesz, amely kijelöli a folyamatosan ülésező kétkamarás parlament tagjait. A legmagasabb rangú pártvezetők is legfeljebb 2 választási időszakon át maradhatnak posztjukon. A párt- és az állami életben egyaránt bevezetik a többes jelölést és a titkos szavazások rendszerét. A küldöttek visszautasítják Borisz Jelcin leváltott moszkvai első titkár önmaga rehabilitálására vonatkozó kérését. – 59 halálos áldozatot követelő vasúti szerencsétlenség Párizsban.
Június 30. – II. János Pál pápa kiközösíti a katolikus egyházból Marcell Lefebvre francia püspököt és néhány hívét. A hivatalos irányvonallal szembeszálló papok tiltakoznak a Vatikán és a többi egyház párbeszéde ellen.
