Dohányzás
Dohányzás
A gazdaságilag elmaradott országokban a férfiak körében a dohányzás jóval elterjedtebb, mint a nők esetében; a fejlett országokban (pl. USA, Skandinávia) ez az arány egyre jobban kiegyensúlyozódik. E tekintetben azonban már figyelembe kell venni a dohányzás elleni programok befolyását is. Számos iparilag fejlett országban ugyanis a férfiak (különösen az egészségneveléssel jobban befolyásolható szellemi foglalkozásúak) százalékos aránya csökkenőben van. A dohányzó nők aránya különösen a fejlődő országokban emelkedő. A korcsoportok szerinti megoszlás Magyarországon is utal a fenti befolyások érvényesülésére. A dohányzó idősebbek körében túlnyomó (háromszoros) a férfiak részaránya, de ez a túlsúly már a középkorúaknál mérséklődik (közel kétszeres), és a 30 év alattiaknál csaknem teljesen kiegyenlítődik, sőt újabban „fordul”. A kor szerepe önmagában is érdekes: a férfiaknál közel 50 éves korig, míg a nőknél csak kb. 30-ig emelkedő a részarány, és innen mindvégig folyamatosan csökken. A 65 év feletti korcsoportokban a dohányzók részaránya még a felét sem éri el az összátlagnak. Ez a leszokás – és talán a leszoktatás – lehetőségére utal.
A dohányzók utánpótlásának megakadályozása szempontjából döntő a gyermekek szokásainak ismerete. 1986-ban az Egészségügyi Világszervezet az európai régió országaira kiterjedő vizsgálatot szervezett. Magyarországon az első rágyújtáson a fiúk többsége már 13–14 éves, míg a lányok valamivel idősebb korukban esnek át. Az iparilag fejlett országok többségében a serdülő lányok körében gyakoribb ez a káros szokás, mint a fiúknál.
A rászokást a kor előrehaladtával a megszokás, a rendszeres dohányzás rögzülése, bizonyos körökben szenvedéllyé válása követheti. A fiatal korcsoportokban még a napi 10 cigaretta körül fogyasztók vannak túlsúlyban, de 50 éves kor körül a napi cigaretta-átlagszám csaknem duplázódik. Idősebb férfiaknál csökken a napi 20 cigaretta felett fogyasztók részaránya, de ez az egyébként is kevesebbet szívó nőknél még világosabb tendencia. A kor előrehaladtával tehát nemcsak a dohányzók száma, hanem a még dohányzók elszívott cigarettamennyisége is csökken.
Az egészségkárosítás okai
Az egészség károsításának módja és mértéke
A dohányzás elleni küzdelem
Egy felnőtt lakosra (15 éves kor felett) jutó évi cigarettafogyasztás, 1985
Az egy főre jutó évi cigarettafogyasztás alakulása néhány európai országban
Dohánycikkek forgalma Magyarországon
Dohányosok aránya korcsoportok és nemek szerint (%) (Reprezentatív mintavétel, Pécs,1985)
Tüdőrákos megbetegedések száma
A dohányosok napi cigarettamennyisége korcsoportok és nemek szerint (Pécs,1985)
Kátrány-, nikotin-, szén-monoxid-tartalom (mg) a Magyarországon forgalmazott cigarettákban
Szorító szívtáji fájdalom (angina pectoris) és a dohányzás összefüggései a mintában részt vevő személyek %-ában, 1986 (Pécs)
A már rágyújtottak %-os aránya az összes megkérdezett gyermek közül, életkor és nemek szerint
A rendszeres dohányzók %-os aránya az összes megkérdezett gyermek közül, életkor és nemek szerint
Jogi szabályok a dohányzás elleni küzdelemben a világ különböző országaiban
A hazai drogproblémák és kezelésük
Egyes kurrens gyógyszerek országos forgalmi adatai, 1983–1987 (doboz)
A Korányi Kórház baleseti belosztályán 1985–1987 között kezelt narkománok néhány jellemzője
