A hazai drogproblémák és kezelésük
A hazai drogproblémák és kezelésük
A köztudat a narkománok számát évek óta 30–40 ezerre becsüli, de ez az adat nem megbízható. A helyzetkép egyelőre vázlatos, pontatlan felbecsléséhez a gyógyszerforgalmi statisztikák, a rendőrségi és bűnügyi nyilvántartások, valamint az egészségügyi szolgáltatásokban előforduló narkománok száma és drogfogyasztási szokásaik vizsgálata nyújt némi támpontot.
Az elmúlt években országos méretekben nőtt az altatók, nyugtatók, különösen a barbiturát típusú készítmények fogyasztása, annak ellenére, hogy a Sevenal és a Sevenaletta tabletták forgalmát sikerült csökkenteni. Ez a tendencia azért különösen veszélyes, mert még orvosi körökben sem eléggé köztudott, hogy a barbiturátmegvonás a legsúlyosabb elvonási tüneteket okozhatja. A kábítószerként használt drogok közül fokozatosan csökken a Parkan használata, teljesen megszűnt a betiltott Gracidin és Centedrin fogyasztása. Helyettük az opiátkészítmények (Codein, Coderit, Hydrocodin) fogyasztása nőtt meg, és jelenleg is tartja vezető helyét. Klinikai tapasztalat: az opiátok – mákgubóból nyert morfinszármazékok – használata Noxyron, Eunoctin és más altatók szedésével párosul. A fővárosi adatok között feltűnő a Depridol tabletta forgalmának fokozatos emelkedése (1977-ben 11636 doboz, 1986-ban 20512 doboz), valamint a Daedalon kúp használatának jelentős növekedése (1977-ben 31600 doboz, 1986-ban 50620 doboz).
Klinikai és nevelőotthoni tapasztalatok szerint az utóbbi években a szervesoldószer-szippantás az 1980-as évek elejéhez képest kismértékben csökkent, ugyanakkor megnőtt a házi máktea és mákfőzet szájon át való és intravénás használata. E drogfogyasztási szokás a szennyezettség és a fertőzés fokozott kockázata miatt is igen veszélyes. Kevés megbízható adat van a marihuánaszívás, a heroin- és kokainélvezet elterjedéséről. Néhány esetenkénti foglalás és főleg narkománokkal készült interjúk adatai jelzik a probléma jelenlétét, a nagyságrend becslésének lehetősége nélkül.
A Belügyminisztérium 1972 óta használatos nyilvántartása és az 1979 óta vezetett Bűnügyi Nyilvántartás adatai szerint 1987 közepéig összesen 756 személy került nyilvántartásba kábítószer-fogyasztás, ill. kábítószer-terjesztés, kóros szenvedélykeltés bűncselekménye miatt. E cselekmények csaknem 90%-át 1982 és 1987 között követték el. A nyilvántartott drogfogyasztók a szer megszerzése érdekében leggyakrabban receptet hamisítanak, ritkábban lopást, betörést követnek el. Az elkövetők kétharmada egyedülálló, büntetlen előéletű. A kriminális kábítószer-élvezőknek csak 11%-a, a kóros szenvedélykeltőknek viszont 57%-a fiatalkorú. A kriminális kábítószer-élvezők társadalmi rétegek szerinti megoszlása nem tér el lényegesen a nemzetközi szakirodalmi adatoktól: 20% értelmiségi, 23% foglalkozásnélküli; a munkaviszonnyal rendelkezők 34%-a szak- és betanított munkás. A kóros szenvedélykeltés miatt nyilvántartott esetek száma 1982 és 1986 között: 116.
Magyarország csatlakozott a Nemzetközi Kábítószer és Pszichotróp Egyezményekhez, kötelezettséget vállalt az ilyen anyagok gyártására, feldolgozására, forgalomba hozatalára, raktározására és használatára vonatkozó különleges szabályok előírására, ezek végrehajtására és betartatására. Az egyezmény alapján az elmére ható szerekről lista készült, amelynek I. és II. számú jegyzéke a veszélyes pszichotróp anyagokat tartalmazza. Ezen anyagok készítése, megszerzése, tartása és az e szerrel való visszaélésre irányuló magatartás büntetendő. A törvény bűncselekménynek tekinti a kábítószer-kereskedelmet és vétségnek a drogfogyasztást. Előbbiért 2 évtől 8 évig terjedő, utóbbiért 2, ill. 1 évig terjedő szabadságvesztés jár.
Az egészségügy adatai hiányosak és távolról sem fejezik ki a drogproblémák nagyságrendjét. Speciális, narkománok kezelésére illetékes, önálló egészségügyi intézmény mindmáig nincs, a narkománok orvosi kezelése 1987-ig közkórházakban, klinikák pszichiátriai osztályain, ideggondozókban folyt. Az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet drogambulanciáján 1987-ben 80 narkomán jelentkezett. A szegedi drogambulancia 1987-es forgalma: 45 személy, ebből 38-cal alakult ki ismételt kapcsolat. Az Országos Egészségvédelmi Tanács drogprogramja keretében nyílt budapesti, Klapka utcai drogambulancia forgalma 1987. aug. 1. és 1988. jan. 31. között: 109 személy. Ebből 51-en jelentkeztek ismételten. Egyelőre nincs adat a pécsi és a zalaegerszegi drogambulanciák forgalmáról. Lényegesen többet mond a Korányi Kórház baleseti belosztályára került narkománok száma 1985 és 1987 között (a beutalás öngyilkossági kísérlet, ill. túladagolás miatt történt). Az osztályra felvett 30848 beteg közül 1893 volt egyértelműen narkomán, 1985-ben 489, 1986-ban 582, 1987-ben 822 narkomán került a baleseti osztályra. A gyógyszerfüggőségben szenvedők átlagéletkora 35,5 év, a szervesoldószer-fogyasztóké 19 év.
A drogproblémák elsődleges megelőzését az Országos Egészségvédelmi Tanács drogprogramja irányítja. Három feladatköre van: az iskolai drogmegelőzés, a narkológiai képzés, oktatás és továbbképzés, ill. a drogproblémák alapinformációinak kutatása. Az iskolai drogmegelőzés programja jelenleg 8 budapesti általános iskola 29 ötödik osztályában és 6 vidéki iskola 13 ötödik osztályában, mintegy 800 fővárosi és 350 vidéki tanuló részvételével folyik. A nyugatnémet és skandináv modelleken alapuló megelőzési módszert rövid idő alatt felkészített pedagógusok alkalmazzák, főként osztályfőnöki órák keretében.
A narkológiai képzés egyéves ciklusokban zajlik önként jelentkező, felsőfokú diplomával rendelkező humán segítő szakemberek (orvosok, gyógypedagógusok, pszichológusok, családgondozók, teológusok, népművelők) részvételével. Az első képzési ciklus 1988 februárjában indult az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben.
A másodlagos megelőzés, vagyis a gyógykezelés több egészségügyi intézetben folyik, nagyobb szervezet részeként. Az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben 1987 óta speciális drogambulancián, 1988-tól drogosztályon is kezelik a narkománokat. 1987-ben drogambulancia nyílt Szegeden, ahol utcai megkereső programok segítségével derítik fel a narkománokat és lépnek velük kapcsolatba. A gyógykezelésen kívül megelőzési és rehabilitációs feladatokat is végeznek. 1987-ben Pécsett is megnyílt a drogközpont, klubszerű keretek között. Minden nyáron rehabilitációs táborokban segítik a narkománok visszailleszkedését az egészséges környezetbe. A budapesti, Klapka utcai drogambulancián elsősorban veszélyeztetett, a narkománia korai stádiumaiban levő betegeket kezelnek.
A drogbetegek rehabilitációját több nem egészségügyi szervezet is végzi, egyelőre nehéz körülmények között. A budapesti, Bokréta utcai nevelőotthonban gyógyítórészleg alakult 20 férőhellyel, főleg állami gondozott kriminális szipózók rehabilitációja céljából. A református egyház kallódó fiatalokat segítő missziója 1985-ben létrehozott egy kört, majd 1987-ben egy vidéki otthont az általuk patronált narkománok megsegítésére. Az amerikai „Teen Challenge” mozgalom anyagi támogatásával Dunaharasztin is létesült egy rehabilitációs otthon az Evangéliumi Pünkösdi Közösség szervezésében. A Katolikusok Szeretetszolgálata évek óta folytat narkománokat segítő tevékenységet. A munkatársak mentálhigiéniai képzése is elkezdődött. A budapesti, Csaba utcai református gyülekezet egyre több narkomán fiatal lelki gondozásával foglalkozik.
