Szív- és érrendszeri betegségek
Szív- és érrendszeri betegségek
A modern orvostudomány egyik legterebélyesebb ága a kardiológia (e görög eredetű kifejezést szív-gyógyászatnak fordíthatjuk a legegyszerűbben). A szívbetegségekkel foglalkozó kézikönyvek mintegy 2000 oldalnyi terjedelemben foglalják össze a szakemberek számára a legszükségesebb tudnivalókat.
A kardiológia magában foglalja a veleszületett és a szerzett szívbetegségeket, valamint a betegségek megelőzésére, megállapítására, gyógyítására szolgáló eljárások sokaságát. Ezek csaknem mindegyike már-már önálló tudományág.
A szerzett szívbetegségek teljes felsorolása lehetetlen. A legfontosabbak: a szívelégtelenség, a kardiális sokk, a ritmuszavarok, a kis- és nagyvérköri hypertonia (vérnyomás-emelkedés), a billentyűhibák, a szívizomzat, a szívburok betegségei, a szívbelhártya-gyulladás, a koszorúerek elkeményedéséből (érelmeszesedés) származó betegségek; angina pectoris, szívinfarktus, az aorta (függőér) betegségei stb.
A szívbetegségek súlyát akkor látjuk igazán, ha azt nézzük, milyen fokú a társadalmi jelentőségük.
Ha a járóbeteg-rendelések adatait figyeljük, ha a táppénzes állományt vizsgáljuk, ha a leszázalékoltak („rokkantosítottak”) számát nézzük, mindenütt „előkelő” helyet foglalnak el a szívbetegek. A kórházi belgyógyászati osztályok betegforgalmát legalább 40%-ban szívbetegek adják.
Szomorú a hazai halálozási statisztika. Minden második magyar állampolgár szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Minden ötödik magyar halálát koszorúér-betegség okozza. (Megdöbbentő adat, hiszen ugyanennyit pusztít el az összes rosszindulatú daganat és a fehérvérűség együttesen!)
A szívinfarktus már „csak” 10%-os részesedéssel szerepel a halált előidéző okok között. A dél-pesti infarktusregiszter a 70-es évek elejétől rögzíti az erre vonatkozó adatokat. Ha a mintegy félmillió lakosra érvényes számokat az ország teljes lakosságára vetítjük ki, akkor ez évente mintegy 13000 halálozást jelent. Még megdöbbentőbb vizsgálódásunk eredménye, ha a középkorú férfiak halálozási adatait figyeljük: minden harmadik szívinfarktusban hal meg!
A 40–69 éves férfiak és nők halálozása terén – ha minden halálokot figyelembe veszünk – szomorúan kell látnunk, hogy a 27 adatszolgáltató ország között 1980-ban mind a férfiak, mind a nők tekintetében az első helyen álltunk.
Akkor sem hízelgőbb az eredmény, ha a halálozás változását követjük nyomon 1972 és 1982 között. Ezen időszakban sok országban csökkent a halálozás, nálunk viszont a férfiak között csaknem 31%-kal, a nők között is 10%-kal nőtt. Ismét világelsőséggel büszkélkedhetünk: nincs ország, amely megelőzne bennünket. Szomorú az is, hogy a halálozás üteme rosszabb a 10 éves periódus második felében is.
Ha a halálozást ugyanebben a korcsoportban a szív- és érrendszeri betegségekben vizsgáljuk, továbbra is nagyon „előkelő” helyet foglalunk el: a férfiak között az elsőt, a nők között a másodikat.
E téren is elszomorító a növekedés üteme. A férfiaknál csak Bulgária előz meg minket, míg a nőknél Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária mögött a negyedik helyen vagyunk.
A koszorúerek betegségéből származó kórképeket ischaemiás szívbetegségeknek nevezzük. Lényegük, hogy a szívizomzat körülírt területe kevés vért s ezáltal kevés oxigént kap (maga a görög eredetű ischaemia szó is durván vérelégtelenségnek fordítható). Az oxigén hiánya a szükséglet és a koszorúér-keringés mértéke közötti aránytalanságból származik, s ugyanakkor az anyagcsere-termékek tovaszállítása is kárt szenved.
Ha reverzibilis (visszafordítható) az ischaemia, akkor a beteg 15 percnél nem tovább tartó mellkasi fájdalmat panaszol; ilyenkor angina pectorisról beszélünk. Tartós fájdalom és még sok más jel a szívizomzat irreverzibilis (visszafordíthatatlan) károsodását jelzi. Ez a szívinfarktus.
A szívizomzat vérellátási zavara súlyos ritmuszavart, eszméletvesztést, hirtelen halált okozhat. Lassú kifejlődés esetén krónikus szívelégtelenség lehet a következménye.
Ha vizsgálódásainkat csak e betegségcsoportra vonatkoztatjuk, akkor a halálozás tekintetében valamivel kedvezőbb a helyzet, mert férfiaink e tekintetben 27 ország közül a 9. helyet, míg a nők a 6. helyet foglalják el.
Agyi érbetegségek okozta halálozási arányszámaink sem kedvezőbbek. Mind a férfiak, mind a nők oly gyakran esnek „agyvérzés” áldozatául 40–69 éves korban, hogy a statisztikában a második legrosszabb helyen állunk (csak Lengyelország előz meg minket).
1986-ban 22 európai ország adatai alapján keringési betegségek okozta halálozás hazánkban továbbra is elszomorító (a nők a második, férfiak a harmadik helyen). A 35–54 évesek korcsoportjaiban is az első (legrosszabb) hely jut nekünk 1981–86-ban. 1986-ban az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében ismét a legrosszabbak statisztikai mutatóink a nők és a férfiak között (35–54 éves korosztályok). A agyérbetegségek követelte veszteség 1986-ban sem csökkent.
Mi az oka e kedvezőtlen adatoknak? Elégtelen az egészségügyi szolgáltatás? Kevés az orvos Magyarországon? Nem megfelelő az egészségpolitika? Nincs elegendő szakember? Nincs az országban kellő kardiológiai ellátás? Nem jutnak megfelelő ismeretek birtokába a hazai kardiológusok? Nem jutnak el nemzetközi tudományos fórumokra? Sorolhatnánk a kérdéseket tovább. Nem ezek a feltételek hiányoznak! Nem kevés, bár még nem elégséges pl. a hazai szívműtétek száma. Az Országos Kardiológiai Intézet kimutatása szerint szívsebészeink 1987-ben extracorporalis keringésben (szívmotorral) 2002 műtétet végeztek. Ischaemiás szívbetegség miatt 758 műtét történt. 1751 pacemakert (ütemszabályozó) ültettek be.
Mi akkor a titka annak, hogy más országokban (Finnország, Egyesült Államok) épp ellenkező a helyzet? Az Egyesült Államokban 1968–1977 között 191500-zal kevesebb ischaemiás szívbetegség-halál következett be az előre számítottnál. Hadat üzentek a szívbetegségeknek. Nemzeti programot fogadtak el. A lakosság életmódjának megváltoztatására buzdítottak, nem is kevés eredménnyel. 1968–80 között – az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – jelentősen csökkent a lakosság cigaretta-, zsír- és vajfogyasztása, nőtt növényiolaj-fogyasztása. Komolyan vették a vérnyomásbetegséget, s igyekeztek sokat mozogni.
A statisztikusok kiszámolták az ischaemiás szívbetegségek előidézte halálozás csökkenésének legfőbb okait. Az orvosi ellátás minősége valóban nem hanyagolható el, de a siker legalább kétharmad részben az emberi tényezőknek köszönhető. A zsírszegény étrend, a dohányzás mellőzése és a vérnyomásbetegség megfelelő kezelése jelentette a legtöbbet.
40-69 évesek halálozása, 1980 (100000 lakosra)
40–69 évesek halálozása szív- és érrendszeri betegségekben, 1980 (100000 lakosra)
A 40-69 éves életkorra vonatkoztatott szív- és érrendszeri halálozás változása (%)
40-69 évesek halálozása ischaemiás szívbetegségekben, 1980 (100000 lakosra)
A 40-69 éves életkorra vonatkoztatott ischaemlás szívbetegség-halálozás változása (%)
40-69 évesek halálozása agyi érbetegségek következtében,1980 (100000 lakosra)
A 40-69 évesek agyi érbetegségi halálozásának változása (%)
40-69 évesek halálozása szívbetegségek következtében, 1980 (100000 lakosra)
A 40-69 évesek szívbetegségek okozta halálozásának változása (%)
Férfiak halálozásának változása ischaemiás szivbetegségben (%)
Az agyi érbetegségek okozta halálozás változása férfiaknál (%)
Keringési betegségek okozta halálozás 22 európai országban (100000 lakosra)
A 35–54 éves férfiak és nők agyérbetegségek okozta halálozása 22 európai országban (100000 lakosra)
A 35-54 éves férfiak és nők ischaemiás szívbetegségek okozta halálozása 22 európai országban (100000 lakosra)
