Sajtótörvények

Teljes szövegű keresés

Sajtótörvények
1662-ben a Licensing Act Angliában királyi joggá nyilvánítja a hírközlést. Két évvel később John Milton Aeropagatica c. munkájában megköveteli a sajtószabadságot. 1694-ben John Locke filozófus értekezést ír a cenzúra ellen. 1695-ben Angliában hatályon kívül helyezik a Licensing Actet s törvénybe iktatják a sajtószabadságot.
Franciaországban az 1789-es Emberi Jogok Deklarációja leszögezi a sajtószabadság elveit: a köztársasági alkotmány 1793. jún. 29-én kimondja a gondolat-, szólás- és sajtószabadságot. Európa legtöbb országában ugyancsak törvénybe iktatják a sajtószabadságot 1848-ban. E törvényeket később, a restaurációk, ellenforradalmak, háborúk idején visszavonják, bevezetik a cenzúrát. Franciaországban 1881-ben hoznak új sajtótörvényt, amely deklarálja a sajtószabadságot.
Magyarországon eddig 4 sajtótörvényt hoztak: 1848-ban, 1914-ben, 1938-ban és 1986-ban.
Az 1848-as törvény bevezetője kimondja: „Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét… mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben.”
1983-ban az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete nyilatkozatot fogadott el, amely szerint „a véleménynyilvánítás szabadsága, a kifejezés szabadsága az emberi jogok integráns része”. Ugyancsak 1983-ban több nemzeti és nemzetközi újságíró-szervezet etikai kódexet dolgozott ki, amely a többi között kimondja: „A népnek és az egyénnek joga van, ahhoz, hogy a valóságról objektív képet kapjon… Az újságírónak jogában áll tartózkodni a meggyőződése elleni munkától, s nem köteles kiadni információs forrását.”
Nyomdatechnika: a Friedrich König által feltalált gyorssajtót (teljesítménye: 1100 nyomás/óra) elsőnek a londoni Times alkalmazta 1814-ben, 1827-ben a teljesítmény: 7000 nyomás/óra. A rotációs eljárást elsőnek egy philadelphiai újság alkalmazta 1846-ban, teljesítménye 10–2000 példány/óra volt. A jelenlegi sebesség meghaladja az óránkénti 100000 nyomást. Ma számítógépes eljárással készítik a lapokat. Ez forradalmasította a nyomdatechnikát, és feleslegessé tett egész szakmákat, továbbá sok munkaerőt. Ezt szemlélteti a londoni Times példája: a lap a 70-es években anyagi válságba került, munkatársai 1979 januárjától 50 héten át sztrájkoltak a számítógépes nyomdatechnikára való áttérés miatt. A műszaki, személyi és tartalmi változások akkor következtek be, amikor Rupert Murdoch, az ausztrál „újságkirály” vette meg a lapot. Jelenleg az ő kezében van a brit sajtó jelentős része.
A legmagasabb rangú újságírói díjnak az amerikai Pulitzer-díjat tekintik. Alapítója az 1847-ben Makón született Joseph Pulitzer, 1883-ban vette meg a csőd szélén álló The World c. lapot. 1912-ben ő alapította a New York-i Columbia egyetemen az első újságíróképzést. Az első Pulitzer-díjat 1917-ben osztották. (Magyarországon a legmagasabb újságírói kitüntetés a Rózsa Ferenc-díj; 1959-ben alapították.)
Egyetemi szintű újságíróképzés folyik a Szovjetunióban, több szocialista államban és az Egyesült Államokban. 350 amerikai egyetemen működik újságírói, ill. tömegkommunikációs szak. A különböző karokra beiratkozott újságíró-hallgatók száma megközelíti a 100000-et. Több ismert lap szerkesztősége saját utánpótlásképző rendszert alakított ki, pl. a párizsi Le Monde.
A hirdetés a sajtó tömegtájékoztató jellegével párhuzamosan jelentkezett az újságokban. Az 1840-ben megjelent párizsi Le Presse volt az első olyan lap, amely a hirdetésekből származó jövedelme révén leszállította az előfizetési díjakat. A 19. sz. közepétől mind Európában, mind Amerikában a hirdetés a sajtó működésének szinte elengedhetetlen anyagi feltétele. A hirdetések 30–50%-át foglalják el; Japánban például 43,3%-ot. a japán sajtótörvény szerint tilos kézbesíteni olyan napilapot, amelynek több mint 50%-a hirdetés. A sajtó bevételeinek hirdetésekből származó aránya az Egyesült Államokban és az NSZk-ban eléri a 70%-ot; Nyugat-Európa legtöbb országában az 50%-ot; Nyugat-Európa legtöbb országában az 50%-ot; csupán a francia sajtó marad el; bevételeinek mindössze 40%-a származik hirdetésekből.
Minden törvény ellenére a sajtó világszerte koncentrálódik. A legnagyobb sajtókonszernek: a francia Robert Hersant és az Hachette-csoport, a nyugatnémet Springer-konszern, az amerikai Hearst-lapok konszernje, Rupert Murdoch ausztrál sajtókirály birodalma, Robert Maxwell brit sajtócsoportja. Fokozódik a lapok és a magántársasági formában működő televíziók összefonódása, legjobb példa erre az olasz Berlusconi birodalmának kierjedése Milánótól Párizsig.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages