1968
1968
január 3–5. A CSKP KB ülése. A. Novotný főtitkár felmentését kéri, helyette A. Dubčeket választják meg. A. Novotný államfő marad.
január 30. A lengyel hatóságok arra hivatkozva, hogy az Ősök c. Mickiewicz-darab előadásai szovjetellenes politikai tüntetések fórumává váltak, betiltják a darabot. Tüntetés a varsói Mickiewicz-emlékműnél.
március 8–28. Diáktüntetések zajlanak Varsóban és Lengyelország más egyetemi központjaiban. Összetűzésekre is sor kerül a rendőrség és az oktatás korszerűsítését, a tájékoztatás és a kultúrpolitika liberalizálását, valamint a gazdasági reformot sürgető diákok között. W. Gomulka, a LEMP első titkára márc. 19-i beszédében a megmozdulások okát az ifjúság megtévesztésében jelöli meg.
március 16. Amerikai katonák vérengzése a dél-vietnami My-lai faluban.
március 30. L. Svobodát választják meg a lemondott A. Novotny csehszlovák köztársasági elnök utódául.
április 4. Az amerikai Memphisben meggyilkolják Martin Luther Kinget, a Nobel-békedíjas amerikai néger polgárjogi harcost
április 6. Lemond Lenárt csehszlovák miniszterelnök. 8-án O. Černik alakít kormányt. Az új kormány elnökhelyettese: O. Šik; külügyminisztere: J. Hájek.
április 11. A Német Szocialista Diákszövetség által szervezett tüntetésen rálőnek a szervezet vezetőjére, Rudi Dutschkére. Az NSZK valamennyi egyetemi városában fellángol az egyetemi ifjúság mozgalma.
április 26. N. Ceauşescu bírálatot mond a román párt által a múltban elkövetett hibák felett, amelyekért elsősorban Gh. Gheorghiu-Dejt teszi felelőssé.
május 1–10. Utcai diáktüntetések kezdődnek Párizsban, majd Franciaország más egyetemi városaiban. Súlyos összecsapásokra kerül sor a diákok és a rendőrség között.
május 4. A. Dubçek, a CSKP első titkára Moszkvába látogat s tanácskozásokat kezd az SZKP vezetőivel. (A tanácskozásokon jelen vannak a bolgár, a magyar, az NDK-beli és a lengyel vezetők is.) Május elején az NDK és Lengyelország pártvezetői nyilvánosan bírálják a csehszlovák politikai vezetést revizionista és antiszocialista tendenciák eltűrése miatt.
május 13. Hosszú előkészítő vita után Párizsban tárgyalást kezd a VDK és az USA képviselője a vietnami háború befejezéséről. – Általános sztrájk kezdődik Párizsban, amely néhány nap alatt szinte egész Franciaországra kiterjed. (Máj. 20-án közel 10 millió ember sztrájkol.)
május 29–30. Ch. de Gaulle elnök eltűnik Párizsból, s több tábornokkal tanácskozik az ország helyzetéről. 30-án, visszatérve a harckocsikkal körülvett Párizsba, bejelenti: nem mond le és az általános sztrájk folytatása esetén katonai diktatúrát vezet be.
június 5. Los Angelesben meggyilkolják Robert F. Kennedyt, a volt amerikai elnök öccsét, aki a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázott.
június 12. Az ENSZ közgyűlése jóváhagyja az ún. atomsorompó-egyezményt. (Ennek értelmében az atomhatalmak kötelezettségei vállalnak arra, hogy sem közvetlen, sem közvetett módon nem juttatják nukleáris eszközökhöz az ezekkel nem rendelkező országokat.) Az egyezményt, amelyhez Kína és Franciaország nem csatlakozik, júl. 1-jén írják alá.
június 27. „Kétezer szó” címmel 70 csehszlovákiai értelmiségi nyilatkozata és bírálata a CSKP 1948 óta folytatott politikájáról: a dokumentumot a moszkvai Pravda július elején ellenforradalmi agitációnak minősíti.
június 30. A franciaországi választásokon a gaulle-ista párt abszolút többséget szerezve győz; a jobboldal a francia parlament történetében példátlan győzelmet arat.
július 13–15. Tanácskozás Varsóban a csehszlovákiai válságról. A képviselt pártok (szovjet, bolgár, lengyel, NDK, magyar) vezetői levéllel fordulnak a CSKP vezetőihez. 19-én az SZKP kétoldalú megbeszélésre invitálja a csehszlovák párt vezetőit, a találkozóra 29-én a szlovákiai Ciernában (Ágcsernyő) kerül sor.
augusztus 9–11. J. B. Tito jugoszláv elnök (ill. aug. 15–17.: N. Ceauşescu román államfő) prágai látogatása.
augusztus 20-21. A SZU, Bulgária, Lengyelország, az NDK és Magyarország csapatai (mintegy 200 000 katona) bevonulnak Csehszlovákiába. (21-én a CSKP KB közleménye bejelenti, hogy a bevonulás a csehszlovák párt- és állami vezetés tudta nélkül történt, de nyugalomra, az ellenállás mellőzésére szólítanak fel. A csehszlovák lakossághoz intézett szovjet felhívás szerint felelős csehszlovák személyiségek a szocializmus védelme érdekében kérték a beavatkozást.)
augusztus 23–27. L. Svoboda elnök, A. Dubček főtitkár és több más csehszlovák vezető Moszkvában tárgyal. (Megállapodás jön létre arról, hogy a bevonult csapatok a helyzet normalizálása után elhagyják az országot.)
augusztus 26–29. A Szlovák KP rendkívüli kongresszusa illegálisnak nyilvánítja a CSKP augusztus 22-i XIV., rendkívüli kongresszusát; G. Husákot választja a szlovák párt első titkárává; határozatban követeli a csehszlovák állam föderatív átszervezését.
szeptember 3. és 19. Lemond tisztségéről a csehszlovák reformmozgalom 2 – külföldön tartózkodó – vezető egyénisége, Ota Sik miniszterelnök-helyettes és Jiří Hájek külügyminiszter.
szeptember 6. Hivatalos pekingi közlemény szerint az 1966. jún. 4-én meghirdetett „kulturális forradalom” sikerrel befejeződött.
szeptember 12. Albánia bejelenti kilépését a Varsói Szerződésből.
szeptember 26. Az NSZK-ban megalakul a Német Kommunista Párt; főtitkára: K. Bachmann.
október 13–31. A KKP KB plenáris ülése. A 31-i kommmüniké szerint Liu Sao-csi volt kínai államfőt összeesküvés miatt megfosztották minden tisztségétől és kizárták a pártból.
október 30. L. Svoboda elnök aláírja a Csehszlovákia föderatív állammá alakulásáról szóló törvényt. (1969. jan. t-jén lép életbe.)
november 5. Az amerikai elnökválasztáson R. M. Nixon győz.
december 26. A Palesztin Népi Felszabadítási Front égisze alatt az athéni repülőtéren arab terroristák tüzet nyitnak az El Al izraeli légitársaság Párizsból érkező gépére. Válaszul egy izraeli kommandó dec. 28-án 13 libanoni gépet pusztít el a bejrúti repülőtéren. Kezdetét veszi a légikalózkodás korszaka.
