1983
1983
január 25. II. János Pál pápa kihirdeti a római katolikus egyház új kánonjogi kódexét (törvénykönyvét).
február 22. R. Reagan elnök ismerteti Közép-Amerikára vonatkozó doktrínáját. Eszerint az USA nem engedi marxista és forradalmi rendszerek létrejöttét a térségben.
március 7–12. Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben.
március 9. J. Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) vezetője az ország elhagyására kényszerül.
március 12. Angolában az UNITA gerillaszervezet elrabol 66 csehszlovák és 20 portugál személyt; szabadon bocsátásukért cserébe bebörtönzött UNITA-vezetők elengedését követeli. Az utolsó túszok 15 hónap múlva szabadulnak ki.
március 23. Reagan elnök meghirdeti a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést (SDI programot).
április 4. Az indiai Pandzsab államban véres összetűzésekre kerül sor az autonómiát követelő szikhek és a hindu lakosság között.
április 8. Nicaraguában közleményt ad ki a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front arról, hogy az USA hadüzenet nélküli háborút folytat a kormányellenes ún. kontrák pénzelésével és támogatásával.
április 24. Parlamenti választások Ausztriában; F. Sinowatz (SPÖ) lesz a kancellár.
július 22. Lengyelországban megszűnik az 1981. dec. 13-án bevezetett szükségállapot s részleges amnesztiát hirdetnek. (Az amnesztia 1792 személyre vonatkozik, de hatálya alól kivonják a Szolidaritás és a Munkás Önvédelmi Bizottság, a KOR vezetőit.)
augusztus 20. A Fülöp-szigetekre visszatérő B. Aquino szenátor, ellenzéki vezető merénylet áldozata lesz a manilai repülőtéren.
augusztus 29. Chilében feloldják a már 10 éve tartó szükségállapotot, s amnesztiát kap 2000 politikai emigráns is.
szeptember 1. A SZU-ban lelőnek egy Boeing–747 típusú dél-koreai utasszállító repülőgépet, amely berepül az ország távol-keleti légterébe és – szovjet közlemény szerint – nem reagál semmilyen figyelmeztetésre. A szept. 6-án kiadott kormánynyilatkozat sajnálatát fejezi ki az ártatlan emberek halála miatt s felelőtlen amerikai kémakciónak minősíti az esetet.
szeptember 8. Madridban – külügyminiszteri szintű záróülésszakkal – véget ér az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utótalálkozója.
október 5. L. Watrisának, a betiltott Szolidaritás szakszervezet vezetőjének ítélik az 1983. évi Nobel-békedíjat.
október 25. Amerikai katonai egységek szállnak partra a közép-amerikai Grenadában, ahol a hónap közepén áttekinthetetlen politikai helyzet alakul ki. Az ENSZ BT elítéli az akciót.
október 30. Argentínában visszaállítják a polgári demokráciát; az új elnök: R. Alfonsin.
november 22. A bonni Bundestag jóváhagyja a Pershing–2 rakéták elhelyezését az NSZK-ban; megkezdődik a telepítés. Ezt követően valamennyi fegyverzetcsökkentési tárgyalás megszakad az USA és a SZU között.
november 24. A SZU bejelenti válaszlépéseit az amerikai telepítésre: 1. Hatályon kívül helyez minden egyoldalúan vállalt kötelezettséget: 2. Meggyorsítja telepítéseit; 3. Olyan bázisokat létesít, ahonnan az USA területe is elérhető.
november 25. A különböző palesztin erők között folyó harcok következtében megegyezés születik arról, hogy valamennyi palesztin erő elhagyja a libanoni Tripolit. (Dec. 20-án J. Arafat és 4000 híve Algériába, Tunéziába, Észak-Jemenbe, ill. Szudánba távozik.)
december 28. AZ USA bejelenti, hogy kilép az UNESCO-ból, mivel annak tevékenysége nem felel meg érdekeinek. (Az USA fedezi a szervezet költségvetésének 25%-át.)
