1986
1986
január 1. Gorbacsov és Reagan televíziós üzenetet intéz az amerikai és a szovjet néphez.
január 8. R. Reagan elnök törvényerejű rendelettel betiltja az amerikai–líbiai gazdasági kapcsolatok minden formáját. Lépését Líbia terrortevékenységével indokolja.
január 13–24. A Jemeni NDK-ban felkelés robban ki Ali Nasszer Mohamed államfő ellen. A polgárháború során legalább 13 000-en vesztik életüket. A felkelés kirobbanásakor külföldön tartózkodó Abu-Bakr Attasz miniszterelnök Moszkvába repül s a szovjet vezetőkkel tárgyal. 24-én a hazatérő Attaszt választják államfővé; Ali Nasszer Mohamed elmenekül hazájából.
január 15. M. Gorbacsov, az SZKP főtitkára javaslatot terjeszt elő az atomfegyverek teljes felszámolására. Eszerint a két nagyhatalom 5–8 év alatt felére csökkentené stratégiai nukleáris fegyvereit; megállapodásukhoz az évtized végén a többi atomhatalom is csatlakozna; a jövő évtized közepére pedig az összes nukleáris fegyvert felszámolnák a Földön.
január 28. Az űrhajózás eddigi történetének legsúlyosabb katasztrófája: 72 másodperccel felszállása után felrobban a Challenger amerikai űrrepülőgép. 7 utasa életét veszti.
február 7. Elnökválasztás a Fülöp-szigeteken. Zavargások törnek ki, majd 25-én az eredményekkel manipuláló F. Marcos elnök elhagyja az országot; Corazón Aquino asszonyt, az ellenzék vezérét iktatják be elnöknek.
február 25.–március 8. Az SZKP XXVII kongresszusa. Az elfogadott program szerint javítani kell az élet- és munkakörülményeket, erősíteni a demokráciát és a szocialista önigazgatást. A párt főtitkárának M. Gorbacsovot választják.
március 1. Stockholmban a nyílt utcán meggyilkolják Olof Palme svéd miniszterelnököt. Utóda: I. Carlsson.
március 8. K. Waldheim, az ENSZ volt főtitkára, az osztrák Néppárt elnökjelöltje cáfolja azokat a híreket, melyek szerint a II. világháború idején a német hadsereg tisztjeként tudomása volt népellenes bűntettekről. Az ügy politikai gonddá válik Ausztria számára.
március 16. Jobboldali győzelem a francia parlamenti választásokon F. Mitterrand elnök a gaulleista J. Chiracot bízza meg a kormányalakítással.
március 23.–április 15. Fegyveres incidensek az USA és Líbia között. (Márc. 23-án líbiai bejelentés hangzik el arról, hogy 3, az ország légterét megsértő amerikai repülőgépet lelőttek. Válaszul az USA elsüllyeszt 2 líbiai őrnaszádot. Ápr. 14-én amerikai bombatámadás éri Líbiát; az ország válaszul rakétatámadást intéz egy olasz szigeten levő amerikai távközlési állomás ellen.)
április 26. Atomerőmű-katasztrófa a SZU-ban. A csernobili szerencsétlenség következtében többen életüket vesztik s mintegy 100 000 embert kell kitelepíteni az erőmű környékéről.
május 4. Tőkés csúcsértekezlet Tokióban – Nadzsibot választják az Afganisztáni Demokratikus Párt első titkárává, a betegsége miatt lemondott B. Karmal helyébe.
június 6. Ausztriában K. Waldheimet választják köztársasági elnöknek; 9-én F. Vranitzky (SPÖ) lesz F. Sinowatz kancellár utóda. A K. Waldheim körüli viták folytatódnak.
június 10–11. A Varsói Szerződés budapesti ülésén felhívással fordul a NATO-hoz, előterjesztve az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének komplex programját
június 30. Kínai–portugál tárgyalások kezdődnek Pekingben Makaó jövőjéről.
július 1. A NATO javasolja a Varsói Szerződésnek: legyen kötelező a 6000-nél több katona részvételével tartott hadgyakorlatok előzetes bejelentése.
július 7. Jordániában bezárják J. Arafat El Fatah nevű szervezetének valamennyi irodáját s kiutasítják a palesztin vezetőket.
július 19. Az SZKP PB megállapítja: az üzemeltetési szabályok súlyos megsértése okozta a csernobili katasztrófát.
július 25. Szovjet–amerikai tárgyalások kezdődnek a nukleáris kísérletek beszüntetéséről.
július 26. M. Gorbacsov bejelenti: az év végéig kivonnak 6 ezredet Afganisztánból.
augusztus 6. Argentína, Görögország, India, Mexikó Svédország és Tanzánia vezetői, az ún. hatok követelik a nukleáris kísérletek azonnali beszüntetését világszerte.
augusztus 19. A SZU-ban leállítják a szibériai folyók átterelésével kapcsolatos munkákat. A döntésben nagy szerepe van a szovjet környezetvédők társadalmi mozgalmának.
augusztus 26. A stockholmi összeurópai bizalom- és biztonságerősítő konferencián elvi megegyezés jön létre a katonai tevékenységek előzetes bejelentéséről.
szeptember 11. A. Szadat egyiptomi elnök halála óta az első izraeli–egyiptomi csúcstalálkozó Kairóban.
szeptember 14. Franciaország a terrorhullámra hivatkozva visszaállítja a vízumkényszert a Közös Piacon kívüli államok polgárai számára.
szeptember 24. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) rendkívüli közgyűlésén konvenciót fogadnak el az atomerőmű-balesetekről történő azonnali tájékoztatásról.
október 11. Szovjet-amerikai csúcstalálkozó az izlandi Reykjavíkban. Elvi egyetértés az INF és a stratégiai rakéták 50%-os csökkentése ügyében. Mivel R. Reagan ragaszkodik az SDI programhoz, nem születik formális megegyezés.
október 19. Repülőszerencsétlenség áldozata lesz S. Machel mozambiki államfő.
november 4. Az iráni parlament elnöke bejelenti: nemrég nála járt R. McFarlane volt nemzetbiztonsági tanácsadó, és fegyverszállításokat ígért, ha Irán közbenjár a Libanonban több mint egy éve fogva tartott amerikai túszok kiszabadítása érdekében. – Bécsben megnyílik az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó 3. utótalálkozó.
november 8. A Fülöp-szigeteken sikertelen államcsínyt kísérel meg P. Enrile hadügyminiszter.
november 20. Afganisztánban felmentik valamennyi párt- és állami funkciójából B. Karmal addigi államfőt.
november 25. Az iráni fegyverszállítási botrány (Irangate) miatt lemondásra kényszerül az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, J. Poindexter.
december 4. A NATO-országok hadügyminiszterei javasolják, hogy a két katonai tömb kezdjen tárgyalásokat a rövid hatótávolságú rakéták csökkentéséről; elfogadják a Varsói Szerződés azon javaslatát is, amely szerint az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről is tanácskozni kell.
december 12. A Fehér Ház elismeri, hogy az iráni fegyvereladásokról sem a külügyminisztert, sem a hadügyminisztert nem tájékoztatták.
december 17. Diáktüntetések Szovjet-Kazahsztánban.
december 19. Moszkvában bejelentik, hogy visszatérhet kényszerlakhelyéről, Gorkijból A. Szaharov atomtudós.
