1957
1957
január 1–4. Budapesten tanácskoznak a bolgár, a csehszlovák, a magyar, a román és a szovjet kormány és párt vezetői.
január 4–7. Budapesten tartózkodik De Segues, az ENSZ főtitkár-helyettese.
január 10. Moszkvában tárgyalásokat folytatnak a magyar, kínai és szovjet párt- és állami vezetők.
január 16–17. Csou En-laj, kínai miniszterelnök és külügyminiszter vezetésével kínai küldöttség tartózkodik hazánkban.
január 26. Közzéteszik a Belügyminisztérium közleményét Háy Gyula, Lengyel Balázs, Tardos Tibor, Zelk Zoltán írók, Novobáczky Sándor és Lőcsei Pál újságírók letartóztatásáról az ellenforradalmi cselekményekben való részvétel miatt.
február 9. A portugáliai Estorilban meghal Horthy Miklós.
február 19. Az Elnöki Tanács 1957. 13. sz. törvényerejű rendelete a munkásőrség megszervezéséről.
február 28. Átalakul a kormány. A kormány elnöke: Kádár János; első elnökhelyettese: Münnich Ferenc államminiszter: Marosán György.
március 10. A Minisztertanács 16/1957. sz. rendelete márc. 15-ét iskolai szünnappá nyilvánítja.
március 20–28. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában. Megállapodást írnak alá a hazánknak nyújtandó szovjet áruhitelről.
március 21. Megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).
március 29. Közzéteszik az Elnöki Tanács 1957. 24. sz. törvényerejű rendeletet a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről.
május 9–11. Az Országgyűlés módosítja az Alkotmányt s megválasztja az új kormányt. Apró Antalt miniszterelnök-helyettessé választják.
május 27. Budapesten egyezményt írnak alá az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről.
június 15. A Fővárosi Katonai Bíróságon megkezdődik Farkas Mihály, valamint Péter Gábor és társai pere. Előbbit 8, utóbbit 6 évi börtönre ítélik.
június 27–29. Az MSZMP országos értekezlete jóváhagyja az Ideiglenes Központi Bizottság 1956 októbere óta követett politikáját s a kijelölt irányvonalat. Új szervezeti szabályzatot fogadnak el; megválasztják a PB-t. Tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor és Somogyi Miklós. Póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső. A KB titkárai: Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György. Első titkár: Kádár János.
szeptember 27.–október 5. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Kínába.
október 21–22. A HNF Országos Tanácsának ülése elnökké Apró Antalt, főtitkárrá Ortutay Gyulát választja.
október 25–27. A KISZ I. országos értekezlete.
november 13. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való irányító részvétel miatt Déry Tibort 9 évi, Háy Gyulát 6 évi, Zelk Zoltánt 3 évi, Tardos Tibort 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítéli.
november 4–22. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tartózkodik Moszkvában.
november 17. Az Elnöki Tanács 1957. 63. sz. rendelete megszünteti a munkástanácsokat s elrendeli az üzemi tanácsok létrehozását.
december 21. A Nagy Imre-per vádlottjaként vizsgálati fogságban tartott Losonczy Géza meghal a börtönben.
december 28. Közzéteszik az Elnöki Tanács 1957. 65. sz. törvényerejű rendeletét a tsz-tagok öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjáról.
