AFGANISZTÁN
AFGANISZTÁN
Afgán Demokratikus Köztársaság
De Afghanistán Demökratik Djamhuriare (pastu nyelven)
Djamhurie-e Demokratik Afghanistan (dari nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 647 497 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: a Szovjetunió közép-ázsiai területei és az Indiai-félsziget között. Szomszédai: Pakisztán (K, D), Irán (Ny), Szovjetunió (É), Kína (ÉK). Felszín: Völgyekkel szabdalt hegyvidék; nagy része félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus – 7485 m). Legjelentősebb folyók: Helmand, Amu-Darja, Farah.
Népesség: Lakosság (*1986): 18 630 000 (ebből 3 400 000 menekült Pakisztánban, 1 100 000 Iránban, 100 000 Indiában) 8–12% nomád. Népsűrűség: 28,8/km2. Etnikai csoportok: pastu 50%; tadzsik 25%; üzbég 5%; hazara 3%; beludzsi, türkmén, kazah, kirgiz, perzsa. Nyelvek: pastu (hiv.), dari (perzsa) (hiv.), üzbég. Vallások: mohamedán (szunnita 89%, síita 5%, hindu). Városi lakosság: 17%. Főváros: Kabul (*1986): 2 500 000. Városok (1979): Quandahar 178 409; Herat 140 323; Mazar-e Sharif 103 372.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Mohammad Nadzsibullah (1987. szept. óta). Kormányfő: Mohammad Haszan Sark (1988. máj. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 27. aug. 19. (évente változó nap).
Gazdaság: Pénznem: afghani (1989. jún.: 64,07 = 1 USD). GDP (1985): 3,3 Mrd USD. GNP/fő (1984): 275 USD. Gazdasági növekedés (1973–82): –0,5%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 2,5. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 3,0. Fogyasztói árváltozások (1970–82); 11,9%. Export (1985): 556 M USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, földgáz, gyapjú, szőnyeg, bőr, gyapot. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 65%. Pakisztán 12%, Nagy-Britannia 10%. Import (1985): 1,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, kőolajtermék, gép, berendezés, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 60%, Pakisztán 12%, Nagy-Britannia 12%, Japán 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 200 km. Közúti hálózat (1978): 18 752 km, ebből burkolt: 2812 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 30 000, egyéb gépjármű: 35 000. Hírközlés: Tv (1985): 100 000. Rádió (1985): 1,5 M. Telefon (1984): 31 200. Napilap (1986): 6/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 42,5; nők: 40,8 év. Születés (1985): 48,9‰. Halálozás (1985): 27,3‰. Népességnövekedés (1985): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 189‰. Kórházi ágyak (1982): 6875. Orvosok (1982): 1215. Egy orvosra jutó lakosok (1980) 16 730.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 12%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
Az angol befolyás alól az I. világháború után függetlenedő monarchia 1973-ban omlik össze. Muhammad Zahir sah lemondólevele is szentesíti a köztársaságot, melynek élére a király unokatestvére és sógora, Muhammad Daud áll. Az új elnököt 1978. ápr.-ban katonai hatalomátvétel során megölik. Forradalmi Tanács élén Nur Muhammad Taraki államfő és miniszterelnök kikiáltja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Hatályon kívül helyezik a régi alkotmányt, földreformot vezetnek be. 1979. szept.-ben Hafizullah Amin veszi át a hatalmat, majd dec.-ben szovjet csapatok támogatásával Babrak Karmal lesz az államfő, valamint az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára. Őt 1986. máj.-tól dr. Nadzsibullah, a biztonsági erők korábbi irányítója követi a párt élén. Új alkotmány kidolgozásába kezd, fegyverszünetet ajánl az 1980 óta harcoló kormányellenes gerilláknak. Nadzsibullahot 1987. szept.-ben a Forradalmi Tanács államfővé nevezi ki. 1988. ápr.-ban Genfben a szemben álló felek rendezési tervet fogadnak el. A szovjet katonák 1989. febr.-ig elhagyják az országot. Nadzsibullah nem hajlandó lemondani, így azóta folynak a belső harcok. Miközben a választásokra készül az ország, a fegyveres küzdelemben egyik fél sem tud felülkerekedni.
