ALGÉRIA
ALGÉRIA
Algériai Demokratikus Népi Köztársaság
Al-Jumhuriya al-Jazairiya ad-Dimuqratiya Ash-Shabiya (arabul)
Észak-Afrika
Földrajz: Terület 2 381 741 km2, Magyarországnál kb. 25-ször nagyobb. Fekvés: É-Afrikában, a Földközi-tenger és a Szahara között. Szomszédai: Marokkó, Nyugat-Szahara (Ny), Mauritánia, Mali, Niger (D), Líbia, Tunézia (K). Felszín: Keskeny tengerparti síkságból emelkedik ki az Atlasz két hegylánca, sós mocsarakkal és tavakkal borított fennsíkot fogva közre. Területének 80%-a a Szahara sivatagban fekszik. Legmagasabb pont: Tahat (3005 m). Legjelentősebb folyó: Chéliff. Legnagyobb tavak: Chergui-sott, Melrir-sott, Mérouane-sott.
Népesség: Lakosság (*1986): 22 420 000. Életkor szerint 0–14: 46,4%; 15–59: 47,6%; 60–: 6,0%. Népsűrűség: 9,4/km2. Etnikai csoportok: berber 56%; arab 19%. Nyelvek: arab (hiv.), berber, francia. Vallás: mohamedán (szunnita) – államvallás: 99%. Városi lakosság: 47%. Főváros: Al-Dzsazáir (Algír) (*1986): 3 000 000. Városok (1983): Oran 663 504; Constantine 448 578: Annaba 348 322.
Államforma: köztársaság. Államfő: Bendzsedid Sadli (szül. 1929. ápr. 14.). Kormányfő: Mulud Hamrus (1989. febr. óta). Nemzeti ünnep júl. 5., nov. 1.
Gazdaság: Pénznem: dinar (1989. jún.: 7,56 = 1 USD). GDP (1988): 54,1 Mrd USD. GDP/fő (1988): 2264 USD. Gazdasági növekedés (1988): 2,8%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 13,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 69,3. Adósság/fő: (1988): 998 USD Védelmi kiadások a GDP %-ában (1984): 2,0. Fogyasztói árváltozások (1988): 13,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30,0% ; ipar és kereskedelem 40,0%. Export (1987): 9,72 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, vasérc, foszfát, gyümölcs, zöldség, bor. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 22%, Olaszo. 18%, Franciao. 15%. Import (1987): 7,77 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, gép, acél, cukor, elektromos berendezés. Főbb importpartnerek: Franciao. 30%, Olaszo. 12%. NSZK 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 3761 km, ebből villamosított: 298 km. Közúti hálózat (1986): 80 000 km, ebből burkolt: 45 070 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 574 000 egyéb gépjármű: 360 000. Főbb kikötő: Algír. Hírközlés: Tv (1985): 1,5 M. Rádió (1985): 4,8 M. Telefon (1982): 606 869. Napilap (1985): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 56,7; nők: 58,9 év. Születés (1985): 42,0‰. Halálozás (1985): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 182,0‰. Kórházi ágyak (1986): 49 000. Orvosok (1986): 15 361. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 2630.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 52%. Iskolakötelezettség: 13 éves korig.
132 éves francia uralom után 1962-ben De Gaulle elismeri Algéria függetlenségét, és szeptemberben Ahmed Ben Bella vezetésével kikiáltják a köztársaságot. 1965. jún.-tól Huari Bumedien veszi át a hatalmat, és elnökként, miniszterelnökként, valamint honvédelmi miniszterként 1978. dec.-ig, haláláig áll az ország élén. A gazdaságban jelentős államosításokat végrehajtó egypártrendszerű OPEC-országban az 1979. jan.-i FLN (Nemzeti Felszabadítási Front)-kongresszuson Bendzsedid Sadli lesz a főtitkár, majd az egy hónappal későbbi népszavazáson az államfő is. Sadlit funkcióiban 1984-ben és 1987-ben megerősítik. Az 1986-os új Nemzeti Charta a korábbinál jobban hangsúlyozza az iszlám elveket. Sadli első algériai elnökként találkozik Mitterrand francia államfővel is, és az addig feszült viszony némileg javul. 1987–88-ban arab szomszédaival is javítja kapcsolatait Algéria. 1988. okt.-ben az áremelések miatt utcai zavargások törnek ki. Az elnök először rendkívüli állapotot hirdet ki, majd a nép népszavazáson hagyja jóvá a politikai reformot s 1989-ben az új alkotmányt.
