FINNORSZÁG
FINNORSZÁG
Finn Köztársaság
Suomen Tasavalta (finnül)
Republiken Finland (svédül)
Európa
Földrajz: Terület: 338 107 km2, Magyarországnál 3,5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában a Botteni- és a Finn-öböl partján. Szomszédai: Norvégia (É), Svédország (Ny), Szovjetunió (K). Felszín: Tagolt partvidékét sok sziget övezi. A parti síkság a több tízezer tóból álló tóhátságba és dombvidékbe megy át; É-on a sarkkörön túl hegyvidék. Legmagasabb pont: Halti (1324 m). Legjelentősebb folyók: Kemijoki, Oulujoki, Tornionjoki. Legnagyobb tavak: Saimaa, Inari, Päijänne.
Népesség: Lakosság (1987): 4 925 772. Életkor szerint: 0–14: 19,5%; 15–59: 63,2%; 60–: 17,3%. Népsűrűség: 14,6/km2. Etnikai csoportok: finn 94%; svéd; lapp. Nyelvek: finn (hiv.), svéd (hiv.). Vallás: protestáns 91%. Városi lakosság: 60%. Főváros: Helsinki (1987): 487 428. Városok (1986): Tampere 170 097; Turku 161 025; Espoo 160 480.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mauno Koivisto (szül. 1923. nov. 25.). Kormányfő: Harri Holkeri (1987. ápr. 30. óta). Nemzeti ünnep: dec. 6.
Gazdaság: Pénznem: markkaa (márka) (1989. jún.: 4,41 = 1 USD). GDP (1988): 104,7 Mrd USD. GDP/fő (1988): 21 367 USD. Gazdasági növekedés (1986): 4,8%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,5. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1984): 1,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1984): 4,0. Fogyasztói árváltozások (1988): 5,1%. Munkanélküliség (1987): 5,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 11%; ipar és kereskedelem 46%. Export (1987): 14,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rönkfa, fűrész-és papíráru, cellulóz, hajó, élelmiszer, gép, faipari termék. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 21%, Svédo. 17%, Nagy-Britannia 15%, NSZK 10%. Import (1987): 13,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, vegyipari termék, gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 21%, NSZK 14%, Svédo. 12%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 5869 km; ebből villamosított: 1447 km. Közúti hálózat (1988): 77 255 km; ebből burkolt: 44 420 km; autópálya: 204 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi 1 698 671; egyéb gépjármű: 221 048. Főbb kikötők: Porvoo-Sköldvik, Kotka. Helsinki. Hírközlés Tv (1985): 2,3 M. Rádió (1985): 4,83 M. Telefon (1965): 3 028 000. Napilap (1986): 543/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 70,4; nők: 78,8 év. Születés (1985): 12,7‰. Halálozás (1985): 9,5‰. Népességnövekedés (1985): 0,03%. Csecsemőhalandóság (1985): 6,0‰. Kórházi ágyak (1985): 73 488. Orvosok (1986): 11 452 (+ 4719 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 460.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az évszázados svéd, majd orosz megszállás után 1917. dec. 6-án függetlenségét kikiáltó ország a II. világháború után jó viszonyt alakít ki a Szovjetunióval is. Ezért Ny-on sokszor negatív folyamatként állítják be a „finnesítést”. Urho Kekkonen (elnök: 1956–81) 1969-es javaslatára 1975. júl. végén a semleges országban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megrendezik az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amelynek aug. 1-jén aláírt okmányát azóta is a helsinki záródokumentumként idézik. Az 1979-es választásokon a konzervatívok törnek előre, Kekkonen mégis a szociáldemokrata Mauno Koivistót bízza meg kormányalakítással. A kormányban a kommunisták is helyet kapnak. Mauno Koivisto 1982. jan. óta elnök; Kalevi Sorsa az 1983. máj.-i választások után újra miniszterelnöki megbízást kap, a középpártokból alakít koalíciót. Az 1987. márc.-i parlamenti választásokon a polgári pártok előretörnek, szociáldemokrata–konzervatív koalíciós kormány alakul, élén Harri Holkerivel. Az 1988 eleji elnökválasztások második fordulójában újra Koivisto nyer.
