GÖRÖGORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
Görög Köztársaság
Elleniki Dimokratia (görögül)
Európa
Földrajz: Terület: 131 944 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Európában, a Balkán-félsziget D-i részén. Szomszédai: Albánia, Jugoszlávia, Bulgária (É), Törökország (K). Felszín: Kopár, karsztos (1500–2000 m magas) hegyek, köztük termékeny medencék. Partvidéke erősen tagolt; szigetvilág övezi. Legmagasabb pont: Olimposz (2917 m). Legjelentősebb folyók: Evrosz, Sztrimon, Axiosz. Legnagyobb tavak Preszpa-tó, Trihonisz-tó, Volvi-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 9 970 000. Életkor szerint: 0–14: 20,9%; 15–59: 61%; 60–: 18,1%. Népsűrűség: 75,6/km2. Etnikai csoportok: görög 98,5%; török 0,9%; bolgár 0,3%; örmény 0,2%; albán macedón. Nyelv: görög. Vallások: görögkeleti 98%, mohamedán 1%, protestáns, r. kat., zsidó. Városi lakosság: 65%. Főváros: Athinai (Athén) (1981): 3 027 331 (A). Városok (1981): Thesszaloniki 406 413; Patre 141 529; Larisza 102 048.
Államforma: köztársaság. Államfő: Krisztosz Szarcetakisz (1985. márc. óta). Kormányfő: Cannisz Cannetakisz (1989 óta). Nemzeti ünnep: márc. 25.
Gazdaság: Pénznem: drachma (1989. jún.: 169,3 = 1 USD) GDP (1988): 53 Mrd USD. GDP/fő (1988) 5278 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 6,8 Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 23. Adósság/fő (1988): 2347 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1985): 5,0. Fogyasztói árváltozások (1988): 13,5%. Munkanélküliség (1987): 6,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 29% Export (1987): 5,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek gyümölcs, dohány, mazsola, bor, érc, textília. Főbb export partnerek: NSZK 20%, Olaszo. 14%, Franciao. 10%, Hollandia 6%. Import (1987): 10,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, búza, energia, élelmiszer, nyersanyag, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK 16%, Olaszo. 9%, Franciao. 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2479 km. Közúti hálózat (1986): 37 997 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 1 432 577; egyéb gépjármű: 674 892. Főbb kikötők: Pireusz Thesszaloniki, Patre. Hírközlés: Tv (1985): 1 715 000. Rádió (1985): 4 M. Telefon (1987): 4 122 317. Napilap (1982): 88/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 72,0; nők: 75,0 év. Születés (1986): 11,3‰. Halálozás (1986): 9,2‰. Népességnövekedés (1986): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 13,8‰. Kórházi ágyak (1986): 52 864. Orvosok (1986): 30 481 (+ 9131 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 390.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): férfiak 96%; nők 89%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A török uralom alól 1829-ben felszabaduló, az 1830. febr. 3-i londoni jegyzőkönyvben királyságként megjelölt államban 1967-ben a tábornokok puccsal szerzik meg a hatalmat. Az 1972-ben minden hatalmat a kezében összefogó Papadopulosz tábornok kezdeményezésére 1973. júl.-ban népszavazás fosztja meg trónjától az 1967-ben külföldre távozott Konstantin királyt; Görögországot köztársasággá nyilvánítják. 1974-ben az „ezredesek rendszere” belebukik a sikertelen ciprusi puccskísérletbe. A külföldről hazatérő Konsztantinosz Karamanlisszal a mérsékeltek győznek a választásokon. 27 év után legalizálják a kommunista pártot. Az 1975-ös alkotmány kiterjedt jogokat biztosít az elnöknek; ezeket 1985-ben szűkítik. 1980-ban Karamanlisz, 1985-ben Krisztosz Szarcetakisz lesz elnök. 1981. okt. óta a PASZOK párt kormányoz, élén Andreasz Papandreuval. Az 1985. jún.-i előrehozott választásokon a PASZOK 45,8%-ot kap. 1987-ben államosítják az egyházi birtokokat, folytatódik a társadalmi vita az amerikai támaszpontok sorsáról. Kiéleződik a görög–török viszony az Egei-tenger szigetvilágában. A két éve tartó gazdasági szigorúság programja 1986-ban egyre több elégedetlenkedőt visz az utcára. 1989 elejétől politikai botrányok rázzák meg az országot, lejáratva a kormánypárt felső köreit. Ápr.-ban új választási törvény születik, az aránylagos képviseleti elv győz. A jún.-i választásokon a jobboldal tör előre; de mivel nincs abszolút többsége, még a kommunisták vezetője is kormányalakítási megbízást kap. Végül Cannisz Cannetakisz, a konzervatív Új Demokrácia vezére alakít kormányt, amelyben az igazságügyi tárca élére kommunista kerül. Ősszel több korábbi vezető ellen per indul.
