GUATEMALA
GUATEMALA
Guatemalai Köztársaság
República de Guatemala (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 108 889 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Szomszédai: Mexikó (ÉNy), Salvador (D), Honduras, Belize (K). Felszín: É-on őserdővel és szavannával borított sík- és dombvidék; ÉK-en és D-en hegyvidék. A Sierra Volcanica vulkánsor előtt parti síkság. Legmagasabb pont: Tajumulco (4220 m). Legjelentősebb folyók: Usumacinta, Motagua. Legnagyobb tavak: Izabali-tó, Atitlán-tó, Petén Itzá-tó.
Népesség: Lakosság (*1988): 8 430 000. Életkor szerint: 0–14: 45,9%; 15–59: 49,4%: 60–: 4,7%. Népsűrűség: 77,4/km2. Etnikai csoportok: indián 45%, mesztic 40%; fehér 5%; mulatt, fekete, keverék (zambo). Nyelvek: spanyol (hiv.), 23 indián dialektus. Vallások: r. kat. 96%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 41%. Főváros: Guatemala City (*1983): 1 300 000. Városok (0983): Escuintla 117 000; Quezaltenango 96 000; Puerto Barrios 67 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Marcos Vinicio Cerezo Arévalo (szül. 1942. dec. 26.). Nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: quetzal (1989. jún.: 2,73 = 1 USD). GDP (1988): 8,31 Mrd USD. GDP/fő (1988): 959 USD. Gazdasági növekedés (1988): 2,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 4,7. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 31. Adósság/fő (1988): 357 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 2,2. Fogyasztói árváltozások (1988): 13%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%; ipar és kereskedelem 27%. Export (1986): 624 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, cukor, banán, hús. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 46%, Salvador 9%, NSZK 8%, Olaszo. 3%. Import (1986): 576 M USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, vegyipari termék, közszükségleti cikk, textília. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 41%, NSZK 9%, Japán 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 953 km. Közúti hálózat (1985): 18 000 km; ebből burkolt: 2850 km. Gépjárművek (1985): 200 000. Főbb kikötők: Puerto Barrios, Santo Tomás de Castilla, San José. Hírközlés: Tv (1985): 207 000. Rádió (1985): 350 000. Telefon (1988): 180 000. Napilap (1983): 30/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): 55 év. Születés (1985): 42,0‰. Halálozás (1985): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 67,0‰. Kórházi ágyak: 60 kórház (+100 gondozóhely). Orvosok: 1250 (+ 275 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 8610.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 48%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A maják piramisai fölött 1821-ig a spanyolok, 1823–39 között a Közép-amerikai Konföderáció, azóta a guatemalaiak az urak. 1954-ben az agrárreformot sürgető s ezzel amerikai érdekeket sértő elnököt amerikai invázió dönti meg. Ezután 3 évtizeden át katonák veszik ki egymás kezéből a kormányrudat. 1982. márc.-ban 3 tagú junta élén Elfrain Rios Montt dandártábornok szerzi meg vértelen puccsal a hatalmat. 1983. aug.-ban az újabb puccs Humberto Mejia Victorest juttatja az elnöki székbe. A 3 évtizedes gerillaháború, ill. indián falvak és területek teljes megsemmisítése is akadályozza a nemzeti megbékélést. Az 1985. nov.-i választások polgárelnököt (Vinicio Cerezo) juttatnak hatalomra. Cerezo helyreállítja a belső demokráciát, Közép-Amerikában pedig semlegesként próbál közvetíteni. 1987. aug.-ban a guatemalai kegyhelyvárosban, Esquipulasban 5 közép-amerikai elnök a régió béketervét írja alá. A nemzeti megbékélés halad, de nem a tervezett ütemben. 1989. febr.-ban a közép-amerikai elnökök Salvadorban, aug.-ban pedig Hondurasban tanácskoznak. Ez utóbbin a kontrák leszerelésének tervét fogadják el.
