KUBA
KUBA
Kubai Köztársaság
República de Cuba (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 114 524 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: A Karib-tengeri Nagy-Antillák legnyugatibb részét képező szigetek. Felszín: A legnagyobb sziget (Kuba) nagy része síkság és alacsony dombvidék. K-en magas hegyek; a partvidék ingoványos. Legmagasabb pont Turquino (1971 m). Legjelentősebb folyók, Cauto, Sagua La Grande.
Népesség: Lakosság (*1987): 10 300 000. Életkor szerint: 0–14: 25,9%; 15–59: 62,8%; 60–: 11,3%. Népsűrűség 89,9/km2. Etnikai csoportok: fehér 50%; fekete 26%; mesztic és mulatt 23%; kínai. Nyelv: spanyol. Vallás r. kat. 90%. Városi lakosság 71%. Főváros: La Habana (Havanna) (1984): 1 972 363. Városok (*1981): Santiago de Cuba 536 455; Santa Clara 525 402; Camagüey 480 402.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Fidel Castro (szül. 1926. aug. 13.). Nemzeti ünnep: jan. 1., júl. 26., okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: kubai peso (1989. jún. 0,75 = 1 USD). GNP (*1984): 9,45 Mrd USD. GNP/fő (1984): 918 USD. Gazdasági növekedés (1986): 1,5%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 5,9. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 25%; ipar és kereskedelem 47%. Export (1986): 6,29 Mrd USD. Főbb exportcikkek: cukor, dohány, hal, színesfém. Főbb exportpartner: Szovjetunió 72%. Import (1986): 9,17 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, közlekedési eszköz, közszükségleti cikk, élelmiszer. Főbb importpartner: Szovjetunió 67%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 4881 km (+ 9638 km ipari vasút); ebből villamosított: 151 km. Közúti hálózat (1986): 16 740 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 49 841. Főbb kikötők: Havanna, Santiago de Cuba, Matanzas. Hírközlés: Tv (1985): 1 977 000. Rádió (1985): 3 282 000. Telefon (1985): 493 000. Napilap (1985): 140/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1980): férfiak: 71,0; nők: 74,0 év. Születés (1986): 16,3‰. Halálozás (1986): 6,1‰. Népességnövekedés (1986): 1,0%. Csecsemőhalandóság (1986): 13,6‰. Kórházi ágyak (1986): 56 000. Orvosok (1986): 21 567 (+ 5752 fogorvos) Egy orvosra jutó lakosok (1981): 600.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 96%.
A spanyol uralom alól 1898. dec. 10-én felszabaduló sziget amerikai befolyás alá kerül, aminek csak az 1959. jan. 1-jei forradalmi győzelem vet véget. Az I. (1975) és a II. (1980) pártkongresszuson még a forradalmat megvívók tartják meg vezető tisztségeiket. A III. kongresszuson (1986. febr.) a Kubai Kommunista Párt vezetőtestületeiben jelentős változások következnek be, bár Fidel és Raúl Castro továbbra is a legfontosabb pozíciókat töltik be. 1986. febr.-ban a katolikus vezetők a forradalom után első ízben ülnek össze püspöki konferenciára. 1985-től több olyan latin-amerikai ország veszi fel a kapcsolatot a szigetországgal, amelyek a 60-as években – az amerikai embargót követve – megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat. A 70-es évek közepétől a kubai katonák szerepet vállalnak Angola, majd Etiópia védelmi feladataiból. A gazdasági nehézségekre reagálva Fidel Castro 1987-től szigorú takarékossági programot hirdet meg. Több a munkahelyi felelősségre vonás, visszaszorul a szabadpiac, amely a jegyrendszer közepette a 80-as évek elején fontos szerepet játszik az ellátási gondok enyhítésében. 1988. jan.-ban bejelentik, hogy Angolában 40 000 kubai katona állomásozik. Tavasszal Kuba is részt vesz a csapatok kivonásáról folyó tárgyalásokon, amely a namíbiai rendezéssel is összefügg. Az ország nem küldi el sportolóit Dél-Koreába az olimpiára. 1989. ápr.-ban Gorbacsov főtitkár a szigetre látogat. Jún.-ban kábítószercsempész-ügy robban ki. A fővádlottak között elítélik s kivégzik az afrikai harcok egyik tábornokát is.
