MALAYSIA
MALAYSIA
Maláj Államszövetség
Persekutuan Tanah Malaysia (malájul)
Federation of Malaysia (angolul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 329 749 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer nagyobb. Fekvés: A Maláj-félszigeten, a környező szigeteken és a Borneo-sziget É-i partján. Szomszédai: Thaiföld (É), Indonézia (D). Felszín: A Maláj-félszigeten: Ny-on a tengerparttal párhuzamos hegyvidék. Borneo-szigeten: K-en a tengerparton mocsaras síkság beljebb dombvidék és trópusi erdővel borított hegység. Legmagasabb pont: Kinabalu (4101 m). Legjelentősebb folyók: Pahang, Perak, Rajang.
Népesség: Lakosság (*1987): 16 560 000. Életkor szerint: 0–14: 38,0%; 15–59: 56,2%; 60–: 5,8%. Népsűrűség: 50,2/km2. Etnikai csoportok: maláj 55%; kínai 35%; indiai, pakisztáni 7%; dajak 3%. Nyelvek: maláj (hiv.), angol (hiv.), kínai, tamil, iban. Vallások: mohamedán (államvallás), hindu, buddhista, konfuciánus, r. kat., törzsi vallású. Városi lakosság: 38%. Főváros: Kuala Lumpur (1980): 937 875. Városok (1980): Ipoh 300 727, Bandaraya Tantung (Georgetown) 250 578; Johor Bharu 249 880.
Államforma: monarchikus államszövetség. Államfő: Azlan Muhibuddin sah (1989. márc. óta). Kormányfő: Datuk Seri Mahathir bin Mohamed (szül. 1925. dec. 20.), Nemzeti ünnep: aug. 31.
Gazdaság: Pénznem: ringgit (1989. jún.: 2,69 = 1 USD) GDP (1987): 303 Mrd USD. GDP/fő (1986): 1836 USD. Gazdasági növekedés (1987): 2,5% Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 8,7. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 3,7. Fogyasztói árváltozások (1987): 1,5%. Munkanélküliség (1986): 8,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 21%, ipar és kereskedelem 18%. Export (1987): 16,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gumi, fa, kőolaj ón, pálmaolaj, gép, fűszer. Főbb exportpartnerek: Japán 22,7%, Szingapúr 17%, Egyesült Államok 17%, Hollandia 3%. Import (1987) 11,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gépjármű, félvezetők, iparcikk, élelmiszer, gyógyszer, közszükségleti cikk, kőolajtermék. Főbb importpartnerek: Japán 25%, Egyesült Államok 18%, Szingapúr 14%.
Közlekedés: Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 1,1 M; egyéb gépjármű 266 000. Főbb kikötők: Georgetown, Kelang, Melaka. Hírközlés: Tv (1983): 1,6 M. Rádió (1985): 6,6 M. Telefon (1986): 1 042 827. Napilap (1985): 133/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 67,0; nők: 71,2 év. Születés (1986): 30,6‰. Halálozás (1986): 5,7‰. Népességnövekedés (1986): 2,4%. Csecsemőhalandóság (1986): 25,0‰. Kórházi ágyak (1983): 34 538. Orvosok (1983): 4234. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 3920.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 80%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Az 1963. szept. 16-án a Brit Nemzetközösség tagjaként függetlenné váló föderatív köztársaságból 1965. aug. 9-én Szingapúr – megegyezéssel – kiválik. A monarchiában a 9 szövetséges maláj állam szultánjai közül ötévenként választják a királyt. Az 1984. febr.-i választáson Johore szövetségi állam szultánja, Mahmud Iskander Al-Haj kapta a szavazatok többségét. A rendkívüli fejlődés, a virágzó gazdaság évei után újabban feszültségek mutatkoznak: 1985. szept.-ben iszlám fundamentalisták tüntetnek, a rendőrség beavatkozása 18 halálos áldozattal jár. 1986. júl.-ban 2 ausztráliai kábítószercsempészt végeznek ki, a szigorú kábítószer-ellenes törvényt alkalmazva. A kommunista párt be van tiltva. Mahathir Mohamed kormányfő 1981. júl. óta „Keletre nézz” jelszavával D-Korea gazdasági fejlődését akarja megismételni. Ám a japán jen erősödése, az alacsony nyersanyagárak egyaránt gazdasági nehézségekhez vezetnek. 1987. ápr.-ban Mahathir Mohamedet választáson erősítik meg tisztségében. 1988. febr.-ban bírósági döntés alapján – amelyet a kormányfő párttagtársai kezdeményeznek – törvénytelennek jelentik ki a kormányzó UMNO párt 1987-es pártvezető-választását, amely a kormányfő személyéről is határozott. A vita egyelőre sajátságosan zárul: a kormányfő megtarthatja posztját, de a jelölőgyűlést utólag érvénytelenítik. 1989. márc.-tól az új király Azlan Muhibuddin sah, Perak állam szultánja.
