MEXIKÓ
MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 1 963 201 km2, Magyarországnál kb. 21-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika É-i részén. Szomszédai: Egyesült Államok (É), Guatemala, Belize (D). Felszín: Legnagyobb részét a Mexikói-fennsík képezi, amelyet K-en és Ny-on magas (2500–3000 m) hegyvonulat, D-en vulkáni hegyvidék vesz körül. A keskeny tengerparti síkság csak DK-en szélesedik alfölddé. Legmagasabb pont: Citlaltépetl (Orizaba) (5700 m). Legjelentősebb folyók: Rio Bravo, Balsas, Panuco. Legnagyobb tavak: Chapalai-tó, Infiernillo-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1987): 81 160 000. Életkor szerint: 0–14: 39,7%; 15–59: 55,0%; 60–: 5,3%. Népsűrűség: 41,4/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%; indián 29%; kreol, fehér. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvjárások. Vallások: r. kat. 93%, protestáns zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Ciudad de Méjico (Mexikóváros) (1986): 19 400 000 (A). Városok (1984): Guadalajara 3 256 000 (A); Monterrey 2 658 000 (A); Tijuana 932 000.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Salinas de Gortari (1988. dec. óta). Nemzeti ünnep: szept. 16.
Gazdaság: Pénznem: mexikói peso (1989. jún.: 2473,06 = 1 USD). GDP (1988): 171,71 Mrd USD. GDP/fő (1988): 2062 USD. Gazdasági növekedés (1988): 0,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 8,1. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 44,2. Adósság/fő (1988): 1262 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 0,7. Fogyasztói árváltozások (1988): 114%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar 13%. Export (1987): 20,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gép, gyapot, kávé, élő állat, színesfém, textília, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 70%, Japán 6%. Spanyolo. 5%. Import (1987): 13 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, élelmiszer, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 73%, Japán 7%, NSZK 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 25 689 km. Közúti hálózat (1982): 214 073 km; ebből autópálya: 1178 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 5 221 159: egyéb gépjármű: 1 978 327. Főbb kikötők: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hírközlés: Tv (1985): 8,5 M. Rádió (1985): 15 M. Telefon (1983): 6 395 900. Napilap (1982): 130/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 63,9; nők: 68,2 év. Születés (1986): 27,3‰. Halálozás (1986): 5,0‰. Népességnövekedés (1986): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 42,0‰. Kórházi ágyak (1980): 82 717. Orvosok (1980): 66 373. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1140.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 92%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1821. szept. 28-án függetlenségét kikiáltó országban az 1917. febr.-i alkotmány elfogadása óta országos szinten hagyományosan az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kerül ki győztesen a választásokból. Luis Echeverria (1970–76), Lopez Portillo (1976–82) és Miguel de la Madrid (1982–88) elnöksége alatt az országban az olajnak köszönhetően rendkívüli gazdasági növekedés, egyúttal rendkívüli eladósodás következik be. A demokratikus berendezkedésű államban a legnagyobb ellenzéki párt, a PRI-tól jobbra álló PAN (Nemzeti Akció Párt) többször próbálja megszerezni egy-egy kulcsállam kormányzói tisztét, miközben rendre választási csalással vádolja a PRI-t. A baloldal 5 kis pártja 1987. márc.-ban egyesül. Az 1980-ban kritikus gazdasági helyzetben lévő országot a bankvilág 1983 után példamutató adósként ünnepli, ám a 13. labdarúgó-világbajnokság napjaiban, 1986. máj.-ban az adósság átlépi a 100 Mrd USD-s határt. Az adósságot 1986. febr.-ban, majd 1987 elején is át kell ütemezni. A mexikói kormány amerikai kincstárjegyek vásárlásával sem tud változtatni súlyos helyzetén. Az 1988. júl.-i választásokon Carlos Salinas de Gortari csekély többséggel győz, de hónapokon át tart a vita arról, hogy csalással szerezte-e meg az elnöki hivatalt. Az 1989. jan.-i elnöki beiktatáson Fidel Castro is a meghívottak között van. Máj.-ban a kölcsönök részleges eltörléséről indulnak – a világon először – komoly tárgyalások.
