Nemzetközi eseménynaptár • 1988. július-1989. június
Nemzetközi eseménynaptár • 1988. július-1989. június
1988. július 1. – Ausztriában törvénymódosítással lehetővé teszik, hogy Magyarország is részesüljön az osztrák vámpreferenciákból. – A Román Kommunista Párt központi bizottságának határozata szerint: Magyarországon újabb nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulások voltak hivatalos jóváhagyással.
Július 3. – Iráni utasszállító gépet lőnek le tévedésből, egy amerikai hadihajóról a Perzsa-öböl fölött 290-en halnak meg.
Július 5. – A Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei tanácskozásának résztvevői Moszkvában támogatják a hadászati támadófegyverek 50%-os csökkentését. – Az örmény fővárosban több százan megszállják a repülőteret, megbénul a forgalom, a rendőri beavatkozás nyomán 30-an megsebesülnek.
Július 6. – Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök megbeszélést folytat Szergej Ahromejev marsall szovjet vezérkari főnökkel, megbeszéléseik nyomán közös bizottságot hoznak létre a veszélyes katonai incidensek megakadályozása érdekében. – Elnökválasztás Mexikóban. Az új elnök Carlos Salinas de Gortari. – Fúrótorony-katasztrófa az Északi-tengeren. A robbanás nyomán 165-en meghalnak, s napi 4,5 millió USD-vel csökkennek Nagy-Britannia olajbevételei.
Július 7. – A Közös Piac parlamentje éles hangú nyilatkozatban ítéli el Románia belpolitikáját.
Július 8. – A párizsi COCOM-titkárság kedvezményeket nyújt Kína számára: a kínaiak több olyan korszerű technológiájú berendezést vásárolhatnak Nyugatról, amelyeket a többi szocialista ország nem vehet meg.
Július 9. – Jugoszlávia Vajdaság autonóm tartományában a Koszovóban élő szerbek és crnagoracok az állítólagos albán nacionalizmus ellen tüntetnek, Sokan magyarellenes éllel tarkított tüntetésről beszélnek. – Moszkvában, évtizedekkel haláluk után, visszaállítják egykori szovjet vezetők – köztük Buharin és Rikov – párttagságát.
Július 11. – Nicaraguából kiutasítják az amerikai nagykövetet és további 7 diplomatát, mert állítólag beavatkoztak az ország belügyeibe: egyúttal szigorítják a sajtócenzúrát és betiltják a katolikus rádióadót. – Négynapos látogatást kezd Lengyelországban Mihail Gorbacsov; a kiadott közlemény kiemeli a két ország reformpolitikájának hasonlóságát.
Július 12. – A szovjet külügyminisztérium cáfolja azokat a nyugati híreket, hogy a Szovjetunió hamarosan egyoldalú csapatkivonásokat hajt végre Közép-és Kelet-Európából. – Hegyi Karabahban az ún. Néptanács úgy dönt: a terület önállónak nyilvánítja magát, nem fogadja el sem az örmény, sem az azerbajdzsán fennhatóságot. 6 nappal később a szovjet parlament megerősíti a Karabah-hegyvidék Azerbajdzsánhoz tartozását, ennek nyomán a területen heves tüntetések, sztrájkok robbannak ki.
Július 13. – Anglia, Dél-Afrika, Kuba és az Egyesült Államok New Yorkban okmányban rögzíti készségét a békés rendezésre Afrika déli részén. Hosszas tárgyalások kezdődnek. – Az afgán ellenzék hétpárti szövetsége közvetlen tárgyalásokat javasol a Szovjetunióval a hadifoglyok szabadon bocsátásáról.
Július 14. – George Shultz amerikai külügyminiszter Pekingben arra kéri vendéglátóit: ne adjanak el fegyvereket az arab államoknak.
Július 15. – Varsóban 2 napos csúcstalálkozót tartanak a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői; a kiadott dokumentum először ismeri be a szocialista országok katonai fölényét több területen. – Csehszlovákiában döntést hoznak a kétszintű bankrendszer létrehozásáról.
Július 20. – Az amerikai Demokrata Párt konvencióján Michael Dukakist választják elnökjelöltté.
Július 22. – A Szovjetunióban amerikai ellenőrök jelenlétében megsemmisítik az első SS–20-as kódjelű közepes hatótávolságú rakétát.
Július 24. – Az Örmény Kommunista Párt vezetősége önkritikus állásfoglalást hoz nyilvánosságra nacionalistának nevezi korábbi tevékenységét, ugyanakkor támogatásáról biztosítja a Legfelsőbb Tanács Karabahhal kapcsolatos döntését.
Július 25. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter bejelenti hamarosan nyilvánosságra hozzák a katonai költségvetés részleteit. Egyúttal javasolja helyezzék polgári ellenőrzés alá a hadiipart, s túlhaladottnak nevezi a „rendszerek harcáról” szóló eddigi szemléletet. – „Koktélparti” néven nem hivatalos tanácskozásra ülnek össze Indonéziában a délkelet-ázsiai országok kormányainak és szervezeteinek képviselői, hogy eszmecserét folytassanak Kambodzsa vietnami megszállásának befejezéséről és egy átfogó biztonsági rendszerről.
Július 28. – Husszein jordániai uralkodó közli: lemond Ciszjordániáról, nem kívánja befolyását érvényesíteni az ott lakó arabok fölött. Két nap múltán feloszlatja a parlament alsóházát, melyben a ciszjordániai palesztinok vannak többségben.
Július 30. – Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere Moszkvában Mihail Gorbacsovval is tárgyal, hogy előkészítse Helmut Kohl kancellár októberre tervezett látogatását.
Július 31. – Szovjet-amerikai megbeszélések Genfben az Afrika déli részén kialakult helyzetről.
Augusztus 1. – Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter Moszkvában fegyverkorlátozási kérdésekről tárgyal. A korábbi megállapodások értelmében jelenlétében megsemmisítik az első 4, rövidebb hatótávolságú szovjet nukleáris rakétát. – Terrorakció-sorozat kezdete Londonban: az IRA nevű ír katolikus szervezet bombamerényletet hajt végre egy katonai központ ellen. – Afgán gerillák a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével kiadnak 2 szovjet hadifoglyot. – Egy ENSZ szakértői csoport közli: az utóbbi időben Irak és Irán egyaránt használt vegyi fegyvereket.
Augusztus 2. – Enyhítik a számítógépes berendezések kivitelére vonatkozó COCOM-korlátozásokat. – A Karabah-hegyvidék jövőjéről tárgyal az örmény és az azerbajdzsán pártvezetés.
Augusztus 3. – Moszkvában a szovjet-pakisztáni külügyminiszteri tárgyaláson Pakisztán visszautasítja a szovjet vádat, miszerint beavatkozik Afganisztán belügyeibe. Egy nappal később Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulban tárgyal. – A szovjet parlament megkegyelmez Matthias Rust nyugatnémet fiatalembernek, aki 1988-ban illegálisan berepült a Szovjetunióba és a moszkvai Vörös téren landolt. – Rendkívüli állapot Burmában: miután tömeges tiltakozások robbannak ki a diktatúra és az autark gazdaságpolitika ellen, az új államfő, Sein Lwin aug. 12-én távozni kényszerül.
Augusztus 5. – Eredményes tárgyalási forduló Genfben Kuba, Angola, Dél-Afrika és az Egyesült Államok között Tűzszünet Angola és Namíbia határán, elvi ígéretek a csapatkivonásokra és Namíbia függetlenségének megteremtésére. Lemond James Baker, amerikai pénzügyminiszter, hogy átvegye George Bush elnökjelölt választási kampányának irányítását.
Augusztus 9. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai megfigyelőcsoportot küld a tető alá hozott irak–iráni tűzszünet ellenőrzésére; a csoportnak magyar katonatisztek is tagjai.
Augusztus 10. – A dél-afrikai csapatok megkezdik távozásukat Angola déli részéről.
Augusztus 11. – A washingtoni szenátus egyhangú határozatban ítéli el Romániát az emberi jogok megsértéséért. – Belgrádi lapjelentés szerint évente ezrek szöknek át útlevél nélkül Romániából Jugoszláviába.
Augusztus 14. – Az Afganisztánban állomásozó szovjet hadsereg főparancsnoka bejelenti: a menetrendnek megfelelően az országból már kivonták a csapatok felét, 60000 embert.
Augusztus 15. – Az NDK és a Közös Piac megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Egy nappal később jelentik be hivatalosan, hogy az Európai Gazdasági Közösség diplomáciai viszonyt létesít Magyarországgal, Bulgáriával, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval is. – Ro Te Vu dél-koreai elnök javasolja Kim Ir Szen észak-koreai államfőnek: tartsanak csúcstalálkozót. Eközben a közelben a rendőrség szétveri 4000 diák béketüntetését.
Augusztus 16. – Lengyelországban sztrájkhullám veszi kezdetét, amely kiterjed a tengerparti hajógyárakra és a Nova Huta-i kohóműre is. A követelések között szerepel a Szolidaritás Szakszervezet legalizálása.
Augusztus 17. – Repülőgép-balesetben életét veszti Ziaul Hakk pakisztáni államfő és több magas rangú katonai vezető, valamint a pakisztáni amerikai nagykövet. A vizsgálat később nyilvánosságra hozott megállapítása: a repülőgép szabotázs következtében robbant fel.
Augusztus 18. – George Busht választja elnökjelöltjéül az amerikai republikánus párt.
Augusztus 20. – Életbe lép a tűzszünet Irak és Irán között; a hónap végéig a két ország naponta vádolja egymást a tűzszünet megsértésével. A hivatalos lengyel szakszervezeti szövetség jelzi: a kormány lemondását akarja elérni. – Prágában a 20 évvel korábbi katonai beavatkozás évfordulóján 4000-en tüntetnek: 77 embert őrizetbe vesznek. – Budapesten bejelentik: a magyar Katolikus Püspöki Kar és az Elnöki Tanács magyarországi látogatásra hívja meg II. János Pál pápát.
Augusztus 22. – Bruno Saul észt miniszterelnök Finnországban kijelenti: hónapokon belül megvalósulhatna az észt tagköztársaság gazdasági és pénzügyi autonómiája.
Augusztus 23. – Észtországban, Lettországban és Litvániában engedélyezett tömegtüntetéseken ítélik el a II. világháború előestéjén kötött szovjet–német megnemtámadási szerződést.
Augusztus 24. – Az osztrák zöldek pártja kampányt indít a bős-nagymarosi vízlépcső építésének megakadályozására.
Augusztus: 25. – Kínában kezd tárgyalásokat Takesita Noboru japán miniszterelnök, és bejelenti: országa 5 év alatt több mint 6 milliárdos kölcsönt nyújt Kínának.
Augusztus 25. – Chilében feloldják a 15 éve érvényben lévő szükségállapotot. – Nicaraguában új választási törvény teszi lehetővé, hogy a legközelebbi választásokon indulhassanak a régi rendszer amnesztiában részesült tagjai.
Augusztus 28. – Kiszczak lengyel belügyminiszter tárgyalásokat ajánl az ellenzéknek, mindenekelőtt Lech Wałęsának, a betiltott Szolidaritás vezetőjének.
Augusztus 29. – Dél-Afrika befejezi a csapatkivonásokat Angolából.
Augusztus 30. – Kiszczak és Wałęsa megállapodnak: átfogó nemzeti kerekasztal-megbeszélést kellene indítani a szakszervezeti, esetleg a politikai pluralizmusról. Wałęsa ezután Gdańskban felszólítja a sztrájkoló munkásokat, hogy kezdjenek dolgozni. Radikális ellenzéki csoportok árulással vádolják.
Augusztus 31. – Az amerikai kormány visszavonja korábbi bejelentését, miszerint bezáratja a PFSZ ENSZ-képviseletének irodáját New Yorkban.
Szeptember 1. – Lengyelországban csaknem mindenütt befejeződnek a sztrájkok, csupán egy szczecini és egy dél-lengyelországi üzemben tartanak ki még 2 napig a sztrájkolók. – Litvániában a környezetvédők követelésére leállítanak egy atomerőmű-építkezést. – Az NSZK-beli Münsterben a szociáldemokraták kongresszusán Willy Brandt nagy hatású beszédben szólítja föl a Nyugatot Gorbacsov támogatására. A chilei kormány bejelenti: hazatérhetnek a politikai emigránsok.
Szeptember 2. – Turgut Özal török miniszterelnök bejelenti: 2 hét alatt 60 000 kurd menekült Irakból Törökországba. (Az iraki hadsereg állítólag 1300 kurdot ölt meg előzőleg.)
Szeptember 5. – Moszkvában per kezdődik Leonyid Brezsnyev veje, Jurij Csurbanov volt belügyminiszter-helyettes és 8 társa ellen. Korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel vádolják őket. Néhány hónappal később hosszú börtönbüntetést kapnak. – Belgrádban a szerb párt- és állami vezetés támogatásáról biztosítja azon követeléseket, hogy nyirbálják meg Koszovó és a Vajdaság autonómiáját. Külföldi és független jugoszláv megfigyelők a szerb nacionalizmus rég nem tapasztalt erősödéséről számolnak be.
Szeptember 6. – Irak általános amnesztiát hirdet a kurd fegyvereseknek, ha abbahagyják a kormányellenes tevékenységet. – Szovjet-dél-koreai tárgyalások kereskedelmi irodák létesítéséről. Franz Vranitzky osztrák kancellár közli: a nagymarosi építkezésbe bevont osztrák vállalatoknak mindenképpen teljesíteniük kell szerződéses kötelezettségeiket.
Szeptember 8. – Az Egyesült Államokban is megkezdik a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítését. – Grósz Károly Berlinben tárgyal Erich Honeckerrel, ismerteti a magyar reformelképzeléseket. – Egy ENSZ-tanácskozáson Magyarország jelzi: csatlakozni kíván a polgári és a politikai jogok egyezségokmányának jegyzőkönyvéhez.
Szeptember 9. – Az állandósult tüntetések miatt Azerbajdzsánt lezárják a külföldi újságírók előtt. – Burmában U Nu volt miniszterelnök vezetésével ellenkormány alakul a demokrácia jelszavával.
Szeptember 10. – A még betiltott Szolidaritás vezetői támogatásukról biztosítják Wałęsa tárgyalási taktikáját a kormánnyal és kitartanak eredeti követelésük, a Szolidaritás újra engedélyezése mellett.
Szeptember 11. – Alois Mock osztrák külügyminiszter Moszkvában megállapodást ír alá a tájékoztatási kötelezettségről atombalesetek esetére.
Szeptember 12. – Gorbacsov főtitkár Krasznojarszkban bejelenti: nem fogják növelni a Szovjetunió nukleáris erejét az ázsiai és a csendes-óceáni térségben, hazája kész a vietnami támaszpontok felszámolására, ha az Egyesült Államok hasonló lépést tesz a Fülöp-szigeteken. Javasolja: a térség országai tartsanak értekezletet a katonai szembenállás szintjének csökkentéséről, s dolgozzanak ki biztonsági intézkedéseket a tengeri és a légi incidensek megelőzésére. – Moszkvában cáfolják, hogy a Szovjetuniónak támaszpontjai vannak Szíriában. – Mozambikban tárgyal Pieter Botha dél-afrikai államfő a gazdasági együttműködés bővítéséről, a maputói kikötő közös korszerűsítéséről.
Szeptember 13. – Az amerikai elnök bejelentése szerint Washington rendezi tartozásait az ENSZ-szel szemben: 44 millió USD-t azonnal, 144 milliót pedig a következő pénzügyi évben fizet be a közös kasszába.
Szeptember 14. – Előre nem bejelentett magánlátogatást tesz Budapesten Jichak Samir izraeli miniszterelnök; tárgyal a magyar vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatok javításáról és a közel-keleti helyzetről. – A lengyel FSO autógyár és az olasz Fiat cég 1 milliárd USD-s üzletet köt közös gépkocsigyártásról.
Szeptember 17. – Puccs Haitiban: Prosper Avril tábornok megbuktatja a szintén katonai úton hatalomra került Henri Namphy tábornok kormányát. – Véres incidens a Karabah-hegyvidék székhelyén, Sztyepanakertben: azerbajdzsánok egy csoportja tűz alá vesz egy örményeket szállító autóbuszt; 1 embert megölnek; ezt követően a városban összecsapások kezdődnek, melyeket a hatóságok a körzet lezárásával és más szigorú intézkedésekkel szüntetnek meg.
Szeptember 19. – Izrael műholdat bocsát föl egyelőre nem katonai céllal. – Az észak-koreai központi pártlap élesen elítéli a magyar–dél-koreai kapcsolatokat.
Szeptember 21. – Sztyepanakertben és egy közeli járásban az újabb villongások miatt ismét rendkívüli állapotot, kijárási tilalmat rendelnek el. – Visszatér Chilébe az egyik legismertebb kommunista vezető, Volodia Teitelboim.
Szeptember 22. – Japánban Akihito trónörökös veszi át az államügyeket a halálos beteg Hirohito császártól. – Szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélés a regionális konfliktusokról, ill. leszerelési kérdésekről.
Szeptember 27. – Mieczysław Rakowski az új lengyel miniszterelnök, miután Varsóban lemond a Zbigniew Messner vezette kormány. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédet mond az ENSZ-közgyűlés ülésszakán; minden eddiginél egyértelműbben fogalmazza meg kormánya szándékát a világpolitikai enyhülés előmozdítására. – Nyugat-Berlinben közgyűlést tart a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank: nem születik átfogó terv a világ adósságproblémáinak rendezésére.
Szeptember 29. – Diplomáciai kapcsolatfelvétel a Közös Piac és Kuba között. – Nobel-békedíjat ítélnek az ENSZ békefenntartó erőinek.
Szeptember 30. – Nagy átszervezések a szovjet pártapparátusban. Lemond Gromiko államfő, az ideológiai ügyek irányítását Vagyim Medvegyev veszi át. Külföldi megfigyelők szerint gyengül Jegor Ligacsov politikai befolyása, akit a mezőgazdasági ügyek felügyelőjévé választanak Okt. 1-jétől Mihail Gorbacsov a Legfelsőbb Tanács elnöke. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége támogatásáról biztosítja a Szerbia helyzetét erősítő alkotmánymódosítási javaslatot; tiltakozásul lemond az elnökség szlovén tagja – A Nemzetközi Döntőbíróság Egyiptomnak ítéli az 1967 óta Izrael ellenőrizte Taba-földsávot.
Október 1. – Dél-Koreában több ezer embert érintő amnesztiát hirdetnek abból az alkalomból, hogy zavartalanul lezajlottak az olimpiai játékok Szöulban.
Október 2. – Tallinnban észt népfrontkongresszus, mely a helyi nyelv egyenjogúsítása és a peresztrojka támogatása jegyében zajlik.
Október 3. – Meghal Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke. – Négynapos sikeres expedíció után visszatér a földre a Discovery űrrepülőgép: a Challenger 1986. jan.-i katasztrófája óta ez az első amerikai űrrepülés.
Október 4. – Ceauşescu–Gorbacsov találkozó Moszkvában: a 2 vezető hitet tesz a kapcsolatok sokoldalú bővítése mellett.
Október 5. – Népszavazás Chilében: a lakosság többsége elutasítja, hogy Augusto Pinochet újabb 8 évvel meghosszabbítsa hatalmát. Az elnök csupán a következő évi elnökválasztásig maradhat hivatalában.
Október 6. – Éhséglázadás Algériában az élelmiszerárak emelése miatt. Rendkívüli állapot, 2 napig tartó véres zavargások Algírban. – Újvidéken szerb tüntetők tízezreinek követelésére lemond a vajdasági pártvezetés, majd másnap Major Nándor, az autonóm tartomány miniszterelnöke is.
Október 7. – Litvániában a litván nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánítják.
Október 10. – Lemond Lubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnök: helyére Ladislav Adamecet nevezik ki. – A macedón és a szlovén kommunista vezetés állást foglal a szerb kommunista vezetés nacionalizmusa ellen.
Október 12. – Új agrárpolitikát hirdet meg Mihail Gorbacsov; törvényt javasol az állami földek bérletbeadásáról.
Október 13. – Rakowski lengyel miniszterelnök új kormányában felajánl 4 posztot az ún. konstruktív ellenzéknek. Egy magánvállalkozó, Mieczysłav Wilczek az új ipari miniszter.
Október 14. – Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője felszólítja Romániát: hagyjon fel a településrendezési terv végrehajtásával.
Október 15. – Közvetlen kereskedelmi és gazdasági kapcsolat létesül a Szovjetunió és Dél-Korea között.
Október 17. – Az Egyesült Államok engedélyt kap a Fülöp-szigetektől, hogy az eddigi bérleti díj két és félszereséért további 2 éven át használhassa ottani katonai támaszpontját.
Október 18. – Ismét elhalasztják a lengyel kormány és az ellenzék kerekasztal-megbeszélését, mert az esetleges résztvevők közül néhányan, hivatalos vélemény szerint, nem állnak alkotmányos alapokon. – Az ENSZ-közgyűlés elutasítja azt, a szocialista országok által is támogatott indítványt, hogy zárják ki Izraelt: Magyarország és Románia a javaslat ellen szavaz.
Október 19. – Észak- és Dél-Korea egyetért: csúcstalálkozót kellene tartani és megnemtámadási szerződésre lenne szükség a 2 ország között.
Október 21. – Andrej Szaharov Nobel-békedíjas akadémikus bejelenti: az Egyesült Államokba utazhat egy amerikai kitüntetés átvételére. – A prágai városi tanács a műemlékek védelmére hivatkozva elrendeli, hogy ezentúl csak az állami szervezetek tarthatnak tömeggyűléseket és felvonulásokat a belvárosban. – Egy amerikai bíróság csalás, sikkasztás és megvesztegetés vádjával eljárást indít az Egyesült Államokban élő Marcos volt Fülöp-szigeti diktátor ellen.
Október 22. – A jordániai Akabában egyiptomi–palesztin–jordániai csúcstalálkozó: egy majdani palesztin állam és Jordánia konföderációjának tervét vitatják meg.
Október 24. – Szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozó Moszkvában. Helmut Kohl látogatása alkalmából megállapodás energetikai, élelmiszeripari és könnyűipari együttműködésről, valamint 3,5 milliárd DEM-es óriáskölcsönről.
Október 25. – Geoffrey Howe brit külügyminiszter visszautasítja, hogy a Nyugat további mamutkölcsönöket adjon a Szovjetuniónak.
Október 28. – Alekszandr Jakovlev szovjet kb-titkár egy interjúban közli: Jegor Ligacsov már nem Mihail Gorbacsov helyettese a pártapparátusban. – Prágában tüntetési hullám kezdődik az önálló csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából; a rendőrség napokon át vízágyúkat vet be az ellenzék szervezte csoportok feloszlatására. – Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége felkéri Magyarországot: adja meg a politikai menekült státust a Romániából áttelepülőknek.
Október 31. – A lengyel kormány, gazdasági megfontolásból, az év végéig bezárja a gdański hajógyárat.
November 1. – Parlamenti választások Izraelben; a szavazás nem változtatja meg lényegesen az erőviszonyokat; ismét nagykoalíció alakul, élén Jichak Samirral.
November 2. – Margaret Thatcher brit miniszterelnök Varsóban további politikai reformokra buzdítja Jaruzelski tábornokot és a többi lengyel vezetőt.
November 3. – Népszavazás Algériában: eredményeként demokratikusabbá teszik a kormányzási rendszert. – Katonai puccs a Maldív-szigeteken.
November 4. – Időlegesen megerősítik az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatokat, mert Pakisztán is fokozza katonai támogatását az afgán kormány ellen küzdő erők számára.
November 6. – Hosszú idő után az izraeli légierő nagy támadást hajt végre Libanonban palesztin célpontok ellen. Közben rövid ideig tartó tűzszünet a Libanonban egymással szemben álló muzulmán és keresztény csoportok között.
November 7. – Az októberi forradalom évfordulóján Gorbacsov kijelenti: a szovjet társadalomnak nincs más lehetősége, csak a reformok folytatása. – Vasúti katasztrófa Franciaországban. A Luxembourg–Párizs expressz kisiklik, 10-en meghalnak.
November 8. – Az amerikai elnökválasztásokon George Bush győz. – A csehszlovák hatóságok kiutazási engedélyt adnak Olaszországba Alexander Dubček volt első titkárnak, aki csaknem 20 éven át nem járhatott külföldön, s akit Bolognában díszdoktorrá avatnak. – Észtországban lemond a nagyobb autonómia hívének számító Bruno Saul miniszterelnök.
November 9. – Irak és Irán megállapodik a sebesült hadifoglyok cseréjéről. – Hazarendelik a Perzsa-öbölből az ott tartózkodó olasz hadihajókat.
November 11. – A balti köztársaságokban tömeges tiltakozások a szovjet alkotmánytervezet olyan módosítása ellen, melynek nyomán megnyirbálnák a köztársaságok autonómiáját. – Lemondásra kényszerül az NSZK törvényhozásának elnöke, Philip Jenninger, mert az 50 évvel ezelőtti kristályéjszaka kapcsán mondott beszédében bizonyos fokig védelmébe vette a nácikat.
November 12. – Tyitov és Manarov szovjet űrhajósok világrekordja: 327 napja tartózkodnak a MIR űrállomáson.
November 13. – A Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a palesztin államot; az ülés résztvevői egyúttal lényegében elismerik Izraelt.
November 14. – Ronald Reagan amerikai elnök fogadja Andrej Szaharov szovjet akadémikust. – Svájcban 82 éves korában meghal Doráti Antal, a világhírű karmester.
November 15. – A spanyol-magyar együttműködés bővítését határozza el Madridban Grósz Károly és vendéglátója, Felipe González miniszterelnök.
November 16. – Az észt parlament elveti az alkotmánymódosítási tervet, amely a tagköztársaságok autonómiáját szűkítené.
November 17. – Választások Pakisztánban: a néhai Ali Bhutto lánya, Benazir Bhutto pártja győz, s így ő lesz Pakisztán első női miniszterelnöke.
November 18. – Politikai menedékjogot kér az Egyesült Államokban az egyik afgán külügyminiszter-helyettes és egy afgán ENSZ-diplomata. – A jugoszláviai Koszovó tartományban lemond a pártelnökség 7 tagja, jóllehet albán nemzetiségűek tízezrei rendeznek tüntetést mellettük.
November 19. – Az NDK-ban betiltják a német nyelven is megjelenő Szputnyik szovjet folyóirat terjesztését, mert az másként foglalkozik a történelemmel, mint az NDK hivatalos sajtója.
November 20. – Rómában Alexander Dubčeket fogadja II. János Pál pápa.
November 21. – Nadzsibullah afgán államtő hivatalosan kéri a Szovjetuniót: egyelőre állítsa le a csapatkivonásokat, mert Pakisztán egyre aktívabban beavatkozik az ország belügyeibe.
November 22. – Litvániában Egység néven, a helyi népfront ellenlábasaként, megalakul a köztársaságban élő nem litván nemzetiségűek internacionalista szervezete.
November 25. – Szovjet–francia csúcstalálkozó Moszkvában: Gorbacsov és Mitterrand egymáshoz közel álló álláspontot vall a regionális konfliktusok megoldásának lehetőségeiről, viszont nézeteltérés mutatkozik fegyverzetkorlátozási kérdésekben. Mitterrand másnap megnézi az első francia űrhajós startját: Jean-Louis Chretien a Szojuz–T–M űrhajón szovjet kozmonautákkal dolgozik együtt.
November 27. – Ismét súlyos feszültség Azerbajdzsán és Örményország között. Mindkét köztársaságban tüntetések, zavargások. Helyi pártvezetőket menesztenek Azerbajdzsánban. – Az Egyesült Államok nem ad beutazási vízumot Jasszer Arafatnak, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.
November 28. – Húsz év után a legmagasabb rangú izraeli vendég a Szovjetunióban: Abraham Tamir külügyminisztériumi főigazgató. Kiderül: magánszemélyként, felső jóváhagyás nélkül tárgyal szovjet vezetőkkel. – Azerbajdzsánban elismerik, hogy az elmúlt napok zavargásaiban legalább 8-an életüket vesztették. – Gorbacsov alkotmányellenesnek minősíti az észt parlament elutasító határozatát az alkotmánymódosításról.
November 30. – Örményországban először közlik nyilvánosan, hogy a legutóbbi zavargásokban 11-en haltak meg. Az azerbajdzsán fővárosban több száz embert tartóztatnak le a kijárási tilalom megszegése miatt.
December 1. – Több mint 30 év után kínai külügyminiszter tárgyal Moszkvában: Csien Csi-csen megvitatja a kambodzsai rendezés lehelőségét, ill. a tervezett szovjet-kínai csúcstalálkozót. – Mihail Gorbacsov azerbajdzsáni és örményországi vezetőkkel tárgyal a 2 köztársaság viszályának megszüntetéséről. A Karabah-hegyvidéken leváltják a helyi pártvezetést, s a terület igazgatását egy moszkvai irányítás alatt álló testület veszi át. A 2 köztársaságot továbbra is tömegesen hagyják el a menekültek. – Pakisztánban feloldják a szükségállapotot, amelyet még aug.-ban, a Ziaul Hakk elleni merénylet után rendeltek el. – A Szovjetunió beszünteti a Szabad Európa és a Szabadság rádió adásainak zavarását; szocialista országok közül már csak Csehszlovákiában és Bulgáriában zavarják a Szabad Európát.
December 2. – Ausztrália bezáratja Jugoszlávia Sidneyben lévő főkonzulátusát, mivel nem adták ki azt a biztonsági őrt, aki fegyverrel megsebesített egy 16 éves fiút. – Argentínában több helyőrségben is fellázadnak a katonák. – A Szovjetunióban fegyveresek hatalmukba kerítenek egy autóbuszt a rajta utazó iskolásokkal, s repülőgépet és pénzt követelnek külföldre távozásukhoz. Kérésüket teljesítik; a bűnözők Izraelbe indulnak, ahol röviddel leszállásuk után a hatóságok letartóztatják őket. Nem sokkal később a terroristákat Izrael kiadja a Szovjetuniónak. – Az Egyesült Államokban felbocsátják az Atlantisz űrrepülőgépet, fedélzetén katonákból álló legénységgel; feladatuk, hogy pályára állítsanak egy felderítő műholdat.
December 3. – Argentínában leverik a lázadó katonai egységeket. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter fogadja a Moszkvában tartózkodó izraeli konzuli csoport vezetőjét, s köszönetet mond, amiért Izrael együttműködött a Szovjetunióval a terroristák ellen.
December 5. – Az izraeli államfő 3 héttel meghosszabbítja a kormányalakításra adott határidőt, mivel a választások után még mindig nem sikerült megalakítani az új izraeli kabinetet.
December 7. – New Yorkban Mihail Gorbacsov megbeszéléseket folytat Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral, majd beszédet mond az ENSZ közgyűlésén. Bejelenti, hogy a Szovjetunió 500 000 fővel csökkenti fegyveres erői létszámát. Ezt követően a szovjet vezető találkozik a rövidesen leköszönő Reagan elnökkel és megválasztott utódjával, George Bushsal. A NATO üdvözli az egyoldalú szovjet haderőcsökkentést. – Nagyerejű földrengés Örményországban. Az első jelentések még néhány száz halálos áldozatról számolnak be; később kiderül, hogy a katasztrófa következtében több tízezren vesztették életüket.
December 8. – Az örményországi földrengés miatt Mihail Gorbacsov lerövidíti amerikai látogatását, s elhalasztja kubai, valamint nagy-britanniai útját. Rizskov kormányfő vezetésével bizottság utazik az örmény földrengés helyszínére, hogy segítse a mentést. – Világszerte kedvezően értékelik az ENSZ-ben tett szovjet haderőcsökkentési bejelentést.
December 9. – Örményországban többnapos nemzeti gyászt rendelnek el a földrengés miatt, s megindulnak a helyszínre a nemzetközi segélyszállítmányok, mentőalakulatok. A katasztrófa következtében félmillió ember válik hajléktalanná.
December 10. – Országos gyásznap a Szovjetunióban az örményországi földrengés miatt. Mihail Gorbacsov a katasztrófa helyszínére utazik. – Párizsban találkozik egymással Kelet-Európa 2 legismertebb polgárjogi személyisége: Andrej Szaharov és Lech Wałęsa.
December 11. – Örményországban a földrengés okozta tragédiát tetézi, hogy Leninakán közelében lezuhan egy szállítógép, 70 főnyi mentőalakulattal a fedélzetén. A gépen utazók mind meghalnak. Gorbacsov visszatér Moszkvába.
December 12. – Az NSZK az eddiginél 300 DEM-mel többet, fejenként 11 000 DEM-et fizet a Romániából kivándorló németekért (ehhez a szükséges okmányok kiállítása címén további 400 DEM járul). A Der Spiegel szerint évente eddig 11–12000 német nemzetiségű vándorolt ki Romániából, ezentúl viszont 14 000-en fogják elhagyni Romániát. – Jugoszlávia egyik tagköztársaságában, Szlovéniában Szociáldemokrata Szövetség alakul. – Újabb légikatasztrófa Örményországban: ezúttal egy jugoszláv szállítógép zuhan le, 7 tagú személyzete meghal. Közben Izrael is szakképzett ápolókat és gyógyszereket küld a földrengés helyszínére. Gorbacsov vizsgálatot rendel el, mert föltehető, hogy a földrengéskor rombadőlt házak súlyos konstrukciós hibákkal épültek. – Súlyos vasúti baleset Londonban: több mint 50-en meghalnak.
December 13. – Az ENSZ-közgyűlés Genfben kezdi meg palesztin vitáját, mivel az amerikai kormány nem adott vízumot Jasszer Arafatnak. A PFSZ vezetője beszédet mond a közgyűlésen, ebben hangsúlyozza: a palesztinok nem a harc folytatására, hanem tartós béke megteremtésére törekszenek. Szorgalmazza, hogy a megszállt területeket helyezzék ideiglenesen ENSZ-felügyelet alá, s nemzetközi erők ellenőrizzék az izraeli csapatok kivonását. Izrael ENSZ-nagykövete elutasítja Arafat beszédét. – Brazzaville-ben aláírják a délnyugat-afrikai rendezésről szóló jegyzőkönyvet. Ennek értelmében Angolából távoznak a kubai csapatok, Dél-Afrika pedig hozzájárul, hogy Namíbia teljesen független legyen. – II. János Pál pápa a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartására szólít fel, s a béke-világnap alkalmából foglal állást a nemzeti kulturális örökségek védelme mellett.
December 15. – Az amerikai kormány hajlandó párbeszédet kezdeni a PFSZ-szel, miután a genfi Arafat-beszéd eleget tett az amerikaiak feltételeinek.
December 18. – Tuniszban létrejön az első hivatalos kapcsolatfelvétel az Egyesült Államok és a PFSZ között. Elhatározzák, hogy folytatják a párbeszédet.
December 19. – Tokióban szovjet-japán külügyminiszteri megbeszélések a 2 ország viszonyáról. Japán továbbra is igényt tart a Kuril-szigetcsoport több szigetére, amely még a II. világháború után került szovjet fennhatóság alá. Sevardnadze elutasítja a japán követelést. – Radzsiv Gandhi személyében 34 év után először tárgyal indiai miniszterelnök Kínában. A látogatást mindkét fél történelmi jelentőségűnek tekinti, de a kínai-indiai határprobléma megoldásáról nem születik megállapodás.
December 20. – Izraelben, az eddigi koalícióban részt vevő 2 nagypárt, a Likud-tömb és a Munkapárt vezetésével megalakul az új kormány. A miniszterelnök továbbra is Jichak Samir, a Likud-tömb vezetője. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője a pénzügyi tárcát kapja.
December 21. – Skóciában egy falura zuhan a PanAm amerikai légitársaság utasszállító gépe. Minden utas meghal, több mint 250 a halálos áldozatok száma. A Boeing 747-es Frankfurtból Londonon keresztül New Yorkba tartott. Hosszas vita kezdődik, hogy műszaki okok vagy pokolgépes merénylet miatt történt-e a szerencsétlenség. A katasztrófának 4 magyar halálos áldozata is van.
December 24. – A kanadai parlament jóváhagyja az amerikai-kanadai szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek értelmében a 2 ország között 10 éven belül eltörlik az összes kereskedelmi korlátozást. Az intézkedés 1989. jan.-tól lép érvénybe.
December 29. – Megállapítják: merénylet okozta a PanAm-gép katasztrófáját. Nemzetközi akció indul a tettesek elfogására.
December 30. – Jugoszláviában lemond a kormány, miután a parlament elveti a következő évi költségvetési tervet. Ez példátlan esemény az elmúlt 40 év jugoszláv történelmében. – A Szovjetunióban 12 évi börtönbüntetésre ítélik Jurij Csurbanovot, egykori belügyminiszter-helyettest, a néhai Brezsnyev pártfőtitkár vejét.
December 31. – A kabuli kormány és a szovjet csapatok egyoldalú tűzszünetet hirdetnek Afganisztánban. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli az amerikai PanAm-járat elleni bombamerényletet.
1989. január 1. – Mihail Gorbacsov a nemzetiségi feszültségek csökkentését nevezi a Szovjetunió legfontosabb feladatának az új évre. Televíziós üzenetében köszönetet mond az amerikaiaknak segítségükért az örményországi földrengés helyreállítási munkáiban. – Jasszer Arafat megígéri, hogy külön nyomozást indít a PanAm-gép felrobbantói után. – A pápa újévi üzenetében a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgeti.
Január 2. – Az afgán elnök kész béketárgyalásokat kezdeni a fegyveres ellenzékkel. – Washingtonban cáfolják, hogy a PFSZ felajánlotta segítségét a PanAm-gép merénylőinek kézre kerítésére. – Az NSZK-ban cáfolják, hogy nyugatnémet vállalatok is segítséget nyújtottak Líbiának egy vegyi üzem felépítéséhez.
Január 3. – Örményországban 3 héttel a földrengés után a mentőalakulatok újabb túlélőkre bukkannak. – Tuniszban nem hivatalos megbeszélést tart az Egyesült Államok nagykövete és a PFSZ képviselője. – A bécsi utótalálkozón a semleges és el nem kötelezett országok újabb záródokumentum-tervezetet nyújtanak be Az osztrák küldöttség vezetője reményét fejezi ki, hogy a módosított szöveg segíti a találkozó mielőbbi befejezését. – Angolába érkezik az ENSZ ellenőrző csoportjának parancsnoka, valamint az ENSZ-erők első részlege. Feladatuk, hogy ellenőrizzék az afrikai országban tartózkodó 50 000 kubai katona kivonását.
Január 4. – Lengyelországban több tízezer fővel csökkentik a hadsereg létszámát. A védelmi miniszter a leszerelést egyebek között pénzügyi okokkal magyarázza. – A Szovjetunióban felszámolják az 5 éve létrehozott cionistaellenes hivatalos bizottságot: e bizottság jelentette az utóbbi időkben a legfőbb akadályt a nyugati és a szovjet zsidó szervezetek együttműködésében. – Az izraeli parlament támogatja a tárgyalásokat azokkal a palesztinokkal, akik elismerik a zsidó államot, s elutasítják a terrorizmust. – Amerikai harci gépek lelőnek 2 líbiai katonai repülőgépet. A Pentagon szóvivője szerint a líbiai vadászgépek megtámadták az amerikai gépeket, s erre válaszul lőtték le őket. Líbia szándékos agresszióval vádolja az Egyesült Államokat. – A dél-skóciai Lockerbie-ban gyászmisét tartanak a kisvárosra zuhant PanAm utasszállító gép áldozatainak emlékére. A szertartáson jelen van Margaret Thatcher brit kormányfő is. – Mihail Gorbacsov találkozik Khomeini ajatollah személyes megbízottjával, aki átadja a szovjet vezetőnek az iráni főpap üzenetét. Ebben az afganisztáni rendezésről van szó. Közben Jurij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese, aki egyben hazája kabuli nagykövete, Iránban, majd Pakisztánban megbeszéléseket folytat az afganisztáni rendezésről. – Örményország és Azerbajdzsán vezetői felhívásban szólítanak fel a nemzetiségi ellenségeskedések beszüntetésére. Közben változatlanul nagy számban menekülnek örmények, ill. azerbajdzsánok a szomszédos tagköztársaságba.
Január 6. – Indiában kivégzik Indira Gandhi gyilkosait (a halálos ítéletet már korábban meghozták, de csak most hajtják végre). – Vietnam kész szeptemberig hazahívni katonáit Kambodzsából, ha sikerül megoldást találni a kambodzsai válságra. Eredetileg 2 év alatt kellene távoznia az 50 000 vietnami katonának.
Január 7. – 87 éves korában meghal Hirohito japán császár. Utódja az 55 éves Akihito herceg. Japánban Hirohito halála miatt többnapos gyászt rendelnek el. – Párizsban világkonferencia kezdődik a vegyi fegyverek betiltásáról.
Január 8. – Mihail Gorbacsov bejelenti: a Szovjetunió gazdasági problémái olyan súlyosak, hogy csökkenteni kell a védelmi kiadásokat. A szovjet pártfőtitkár bírálja azokat, akik jobbról vagy balról támadják az átalakítást.
Január 9. – A szovjet kormány bezáratja az örményországi atomerőművet, mivel üzemben tartása súlyos veszéllyel fenyeget egy esetleges újabb földrengéskor. – A Szovjetunió és Izrael bővíti kapcsolatait: erről a 2 ország külügyminisztere dönt párizsi tárgyalásukon.
Január 11. – A jugoszláviai Titográdban hatalmas tüntetések zajlanak. – Visszaérkezik Kubába az Angolából kivont katonai egységek első csoportja.
Január 12. – Reagan búcsúbeszédében pozitívan értékeli a szovjet-amerikai kapcsolatokat és az Egyesült Államok gazdaságának fejlődését.
Január 13. – George Bush, a megválasztott amerikai elnök kinevezi kabinetjét. – A bécsi utótalálkozó résztvevői kijelentik: előzetesen elfogadják a záróokmány-tervezetet. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulban tárgyal a szovjet csapatkivonásokról. – Jugoszláviában a Crna Gora-i parlament elfogadja a köztársasági elnökség kollektív lemondását.
Január 15. – A bécsi utótalálkozó 2 éves tanácskozását záródokumentum elfogadásával zárja. – Tüntetés Prágában Jan Palach önkéntes tűzhalálának 20. évfordulóján. A több ezer résztvevőből néhányat letartóztatnak a csehszlovák hatóságok. A megmozdulások több napon át tartanak Prága központjában; a rendőrség az esetek többségében erőszakkal oszlatja szét a tömeget.
Január 17. – Az amerikai külügyminiszter bírálja a csehszlovák hatóságokat a Vencel téri tüntetések erőszakos szétoszlatása miatt. Shultz a bécsi utótalálkozó záróülésén elítéli az emberi jogok romániai megsértését, ugyanakkor elismeri, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt e téren a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon.
Január 18. – Szófiában tárgyal Mitterrand francia elnök.
Január 19. – Mihail Gorbacsov bejelenti: több mint 14%-kal csökkentik a szovjet katonai költségvetést. – Erich Honecker szerint a berlini fal még 50 vagy akár 100 év múlva is állni fog. Az NDK államfője ezt azzal indokolja, hogy nem szűntek meg azok az okok amelyek miatt annak idején felépítették a berlini falat. – A jugoszláv államelnökség Ante Markovicsot javasolja a szövetségi kormány élére.
Január 20. – Az Egyesült Államokban ünnepélyes külsőségek között beiktatták George Bush új amerikai elnököt, egyúttal elbúcsúztatják a leköszönő Ronald Reagant.
Január 21. – Afganisztánból sorra távoznak a külföldiek, mivel erősödik a fegyveres ellenzék támadása. Több külföldi követséget bezárnak Kabulban. – Moszkvában egy kutatóintézetben képviselőjelöltté választják a Nobel-békedíjas Szaharov akadémikust.
Január 22. – Mihail Gorbacsov első ízben beszél nem elutasítóan a többpártrendszerről. A szovjet pártfőtitkár szerint a többpártrendszer híveinek igazuk van abban, hogy nyilvánosan ellenőrizni kell a hatalom gyakorlóit. – A lengyel Szolidaritás Szakszervezet újbóli engedélyezéséről hozott pártjavaslat Lech Wałęsa szerint lehetővé teszi az azonnali és közvetlen tárgyalásokat a kormány és az ellenzék között.
Január 23. – 84 éves korában meghal Salvador Dalí, világhírű spanyol festőművész.
Január 24. – Argentínában újabb fegyveres katonai lázadást vernek le.
Január 26. – Litvániában a parlament hivatalos államnyelvvé nyilvánítja a litvánt. Korábban már egy másik balti köztársaságban. Észtországban is a helyi nyelvet tették hivatalos nyelvvé az orosz helyett.
Január 27. – Varsóban újabb tárgyalások kezdődnek a lengyel kormány és a betiltott Szolidaritás Szakszervezet között. – A belügyminiszter és a Szolidaritás vezetőjének megbeszélésein a cél a nemzeti kerekasztal megteremtése.
Január 28. – Ceaueşescu bírálja azoka a szocialista országokat, amelyek utat nyitnak a magántulajdon s általában a piac előtt. Ezen országokat, anélkül hogy megnevezné őket, a román vezető a szocializmus alapelvének megszegésével vádolja.
Január 29. – Meghal a pancsen láma, Tibet második számú vallási vezetője, aki, a dalai lámával ellentétben, együttműködött Kína vezetőivel. – Ismét működik a csernobili atomerőmű, miután az 1986-os súlyos nukleáris katasztrófa színhelyét, a negyedik blokkot megbízhatóan lefedték.
Január 31. – A Szovjetunióban újabb 25 000, a sztálini uralom idején igazságtalanul elítélt személyt rehabilitálnak.
Február 2. – Kínai kollégájával Pekingben tárgyal Sevardnadze szovjet külügyminiszter: főleg a kétoldalú kapcsolatok teljes rendezéséről és a kínai-szovjet csúcstalálkozó előkészítéséről esik szó. – Bécsben hivatalosan is véget ér a több mint 15 éve folyó közép-európai haderő-csökkentési tárgyalássorozat. A résztvevők azért nyilvánítják befejezettnek a tanácskozást, mert rövidesen, ugyancsak az osztrák fővárosban, új fórum foglalkozik e témakörrel. – Az NDK és Izrael megállapodik: átadják egymásnak a II. világháború zsidó áldozatairól szóló archív anyagokat.
Február 3. – Paraguayban katonai puccsal eltávolítják az ország éléről Alfredo Stroessner tábornokot, aki 34 évig uralkodott. A katonai akciót vezető Rodriguez tábornok még aznap leteszi az elnöki esküt. A puccs során többen életüket vesztik. – Pekingben bejelentik: májusban Kínába látogat Mihail Gorbacsov.
Február 6. – Elhagyja Kabult az utolsó szovjet katona is. Afganisztánban egy héttel a szovjet csapatok tervezett kivonási határideje előtt még mindig több ezer szovjet katona tartózkodik. Az afgán védelmi minisztérium cáfolja, hogy a fokozódó harcok miatt rendkívüli állapotot hirdettek volna Kabulban. – Varsóban megkezdődik a kerekasztal-konferencia a lengyel ellenzék és a kormány között. A megbeszélések célja a nemzeti közmegegyezés és az előrehozott választások előkészítése. A kormány részéről Kiszczak belügyminiszter vezeti a tárgyaló küldöttséget, a betiltott Szolidaritás Szakszervezetet pedig Lech Wałęsa, Jacek Kuron és Adam Michnik képviseli. – A Szovjetunióba meghívják az egyik legismertebb nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International képviselőit.
Február 11. – Csehszlovák értelmiségiek egy csoportja követeli a Vencel téri tüntetéseken letartóztatottak mielőbbi szabadon bocsátását.
Február 13. – Moszkvában zsidó kulturális központ nyílik. A megnyitón részt vesz Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Elie Wiesel Nobel-díjas író. A moszkvai kulturális központ célja a szovjet zsidóság szellemi életének fejlesztése és kapcsolattartás külföldi zsidó közösségekkel.
Február 15. – Az utolsó szovjet egységek is kivonulnak Afganisztánból; ezzel véget ér a Szovjetunió 9 éves afganisztáni háborúja. Pakisztánban az ott működő hétpárti afgán gerillaszövetség ellenkormányt hoz létre. Kabul környékén változatlan hevességgel folynak a harcok.
Február 16. – Iránban Khomeini ajatollah összesen 5 millió USD vérdíjat tűz ki az indiai származású brit író, Salman Rushdie fejére. Az ok: Rushdie egyik könyve az irániak szerint meggyalázza az iszlám vallást. A nyugat-európai kormányok tiltakoznak, s felháborítónak találják az iráni módszert. Az ügy miatt diplomáciai viszály alakul ki Irán és több nyugati ország között.
Február 17. – Lengyelországban a kerekasztal-tárgyalásokon megállapodás születik a Szolidaritás Szakszervezet újbóli engedélyezéséről. A szovjet külügyminiszter 10 napos közel-keleti körutat kezd, hogy ismertesse a térségre vonatkozó szovjet rendezési javaslatokat. Sevardnadze ellátogat Szíriába, Jordániába, Egyiptomba, Irakba és Iránba is. – Románia a bécsi záródokumentumban elfogadott előírások közül nem vállalja azok tiszteletben tartását, amelyekkel kapcsolatban már korábban kifejtette fenntartásait. Ezek közé főleg az emberi jogokkal kapcsolatos részek tartoznak. – Moszkvában kinevezik a brüsszeli Közös Piac-központba akkreditált első szovjet állandó képviselőt.
Február 18. – Több lengyel városban is diáktüntetéseket tartanak a Független Lengyel Diákszövetség újbóli engedélyezését követelve. Néhány helyen a tüntetők és a rendőrök összecsapnak. – Afganiszfánban a szovjet csapatok kivonulása után szükségállapotot vezetnek be. – Rushdie sajnálkozását fejezi ki, amiért megsértette az iszlám híveit. Iránban azonban nem tartják kielégítőnek a bocsánatkérést, ezért továbbra is érvényben marad a Khomeini által kimondott halálos ítélet.
Február 20. – Kairóban Sevardnadze szovjet külügyminiszter megbeszélést folytat az egyiptomi elnökkel, és ide várják az izraeli külügyminisztert, valamint a PFSZ vezetőjét is. – Nagy-Britannia a Rushdie-ügy miatt hazarendeli Teheránból diplomatáit; Londonban egyúttal közlik az iráni ügyvivővel, hogy a jelenlegi helyzetben nincs értelme ott-tartózkodásának.
Február 21. – Prágában 9 hónapi szabadságvesztésre ítélik Vaclav Havel drámaírót, a Charta ’77 ellenzéki csoport egyik vezetőjét a jan.-i Vencel téri tüntetések szervezéséért. Több ország, ill. szervezet bírálja a csehszlovák bírósági ítéletet – A jugoszláviai Koszovóban egyre szaporodnak a sztrájkok, egy bányászcsoport éhségsztrájkot kezd. – Az Európai Közösség tagországai a Rushdie-ügy miatt hazahívják Iránból diplomáciai képviseleteik munkatársait, egyúttal felfüggesztik a magas szintű látogatásokat. Irán válaszul szintén hazarendeli akkreditált nagyköveteit a Közös Piac országaiból.
Február 22. – Kairóban Sevardnadze szovjet külügyminiszter izraeli kollégájával tárgyal. Szovjet részről szorgalmazzák: Izrael kezdjen közvetlen párbeszédet a PFSZ-szel. Az egyiptomi fővárosban Sevardnadze megbeszéléseket folytat Jasszer Arafattal is. – A brit kormány tiltakozik a román hatóságoknál a bukaresti angol nagykövet bántalmazása miatt.
Február 23. – A japán főváros több magas szintű találkozó színhelye, mivel Hirohito császár temetése alkalmából több államfő is Tokióban tartózkodik. – Mihail Gorbacsov ukrajnai körútján ellátogat a csernobili atomerőműbe.
Február 24. – A koszovói sztrájkok miatt a helyszínre érkezik Štipe Šuvar, a JKSZ elnöke és Szlobodan Milosevics, a szerb kommunisták vezetője. Az autonóm tartományban már 30000 albán nemzetiségű követeli az alkotmány megváltoztatását. – Japánban eltemetik Hirohito császárt. A gyászszertartásra több ezer politikus és közéleti személyiség érkezik, köztük az amerikai és a francia elnök, ill. több uralkodóház tagjai.
Február 25. – Általános sztrájk Koszovóban. Krakkóban többen megsebesülnek, amikor tüntető diákok összecsapnak az ellenük kivezényelt rendőrökkel. Az elmúlt évben ez volt a legsúlyosabb incidens Lengyelországban.
Február 26. – Bush amerikai elnök Pekingben tárgyal, főleg a kétoldalú kapcsolatokról és az ázsiai helyzetről.
Február 25. – Koszovóban rendkívüli intézkedéseket rendel el az Államelnökség. A főbb útvonalakat katonai és rendőri alakulatok torlaszolják el; a tartományszékhelyén, Prištinában harckocsik jelennek meg. Közben lemond a tartományi pártvezetőség s a prištinai pártbizottság elnöke, de a sztrájkok folytatódnak. – Egyiptom és Izrael megállapodik, hogy a jövőben ismét Kairó ellenőrizheti a tabai földsávot. Cserébe Egyiptom 37 millió USD kártérítést fizet az ott épült izraeli szálloda tulajdonosának.
Február 28. – Ausztriában meghal Konrad Lorenz Nobel-díjas tudós. – Belgrádban csaknem félmillióan tüntetnek a parlament előtt a koszovói helyzet miatt. – Az iráni parlament úgy dönt: a Rushdie-ügy miatt megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Londonnal.
Március 6. – Bécsben a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország 2 napos külügyminiszteri találkozója kezdődik: ez a nyitánya a hagyományos haderők csökkentéséről, ill. a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről kezdődő újabb tanácskozásnak.
Március 7. – Bécsben szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélés zajlik. Megállapodnak, hogy máj.-ban ismét találkoznak, s előkészítik Gorbacsov és Bush találkozóját. – Tibetben a több napja tartó zavargások miatt szükségállapot lép életbe. Kijárási tilalmat rendelnek el. A rendőrség több esetben tüzet nyit a tüntetőkre, akik függetlenséget követetnek a tibeti autonóm területnek. Az indiai száműzetésben élő dalai láma bejelenti: kész tárgyalni a kínai vezetéssel a tibeti helyzetről.
Március 9. – Afganisztánban a kormányellenes erők körülzárják Dzsalalabadot, s heves harcok folynak az afgán nagyváros birtoklásáért.
Március 11. – Az amerikai szenátus nem fogadja el John Tower jelölését a védelmi miniszteri posztra. Bush elnök ezek után Richard Cheney-t jelöli, aki elnyeri a szenátus bizalmát.
Március 14. – Hat volt román vezető nyílt levélben bírálja Ceauşescu elnök politikáját. A példátlan eset után többeket letartóztatnak Romániában, mások házi őrizetbe kerülnek. – 97 éves korában meghal Zita, Magyarország utolsó királynéja, Ausztria egykori császárnéja. – Az Egyesült Államokban és Kanadában ciánnal mérgezett chilei szőlőt találnak.
Március 18. – Az Európa Parlament határozatban ítéli el Romániát az emberi jogok megsértése miatt.
Március 19. – Salvadorban új elnököt választanak: a halálosan beteg Napoleon Duarte helyett a szélsőjobboldal jelöltje, Alfredo Cristiani lesz az államfő.
Március 21. – A Szovjetunió az eddigi legnagyobb arányú fogolycserében állapodik meg az afgán kormányellenes erőkkel. – Prágában egy hónappal csökkentik Vaclav Havel ellenzéki író börtönbüntetését.
Március 22. – A Szovjet Tudományos Akadémia a számára fenntartott 20 képviselői helyre csak 8 személyt választ meg. Így lehetségessé válik, hogy egy pótszavazáson mégiscsak képviselő legyen a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. – Tuniszban újabb magas szintű palesztin-amerikai tárgyalásokat tartanak: főleg a megszállt területek jövőjéről van szó.
Március 23. – Trockij Mexikóban élő leszármazottai az orosz forradalmár rehabilitálását kérik a Szovjetuniótól.
Március 25. – Súlyos környezetszennyezés Alaszka partjainál. Egy óriás tankhajó zátonyra fut, s 260 000 hordó nyersolaj ömlik a tengerbe.
Március 26. – A Szovjetunióban először tartanak parlamenti választásokat úgy, hogy több jelöltre lehet szavazni. Az eredmény: számos körzetben a pártvezetők kibuknak, s az átalakítás hívei közül sokan bejutnak a szovjet törvényhozásba.
Március 27. – A Szovjetunióban leállítják a krasznodari atomerőmű építését, mivel a térség földrengésveszélyes. – Először jár Moszkvában az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet küldöttsége. A delegáció kedvezően értékeli a választásokat.
Március 28. – Lemond a török kormány, miután a kormánypárt súlyos vereséget szenvedett a helyhatósági választásokon. – Újabb véres incidensek Koszovóban, miután az alkotmánymódosítás értelmében a szerb vezetésnek nagyobb befolyása van a koszovói tartomány életében.
Március 31. – Moszkvában Mihail Gorbacsov fogadja az iráni külügyminisztert: a kétoldalú kapcsolatokról és az afgán helyzetről folytatnak megbeszéléseket.
Április 1. – Namíbiában tízezrek ünneplik az ország függetlenné válásának napját. Közben a függetlenségért küzdő fegyveres gerillák összecsapnak a dél-afrikai biztonsági erőkkel. Megkezdődik a dél-afrikai csapatok kivonása Namíbiából. – Bécsben több mint 100 000-en kísérik utolsó útjára Zita királynét. A 97 éves korában elhunyt utolsó osztrák császárné és magyar királyné végső nyughelye a kapucinusok kriptája. Az osztrák televízió többórás közvetítést ad a temetésről.
Április 2. – Mihail Gorbacsov Kubában kezd tárgyalásokat. Útban Havanna felé rövid időre megáll Írországban, hogy megbeszéléseket folytasson a szigetország miniszterelnökével. Hírügynökségek felhívják a figyelmet, hogy véleménykülönbségek vannak Fidel Castro és Mihail Gorbacsov között. – A PFSZ központi tanácsa tuniszi ülésén jóváhagyja Jasszer Arafat kinevezését a korábban kikiáltott palesztin állam elnökévé.
Április 3. – Lengyelországban több nagyvárosban tüntetnek Jaruzelski lemondását követelve és a Szolidaritás Szakszervezetet éltetve. A Szovjetunióban 5 napos tárgyalást kezd a francia védelmi miniszter. – Washingtonban amerikai-egyiptomi csúcstalálkozót tartanak: Bush főleg a közel-keleti helyzetről tárgyal Mubarakkal. – Szöulban szovjet kereskedelmi képviselet nyílik.
Április 4. – Havannában Gorbacsov és Castro tárgyalásain hangsúlyozzák: Közép-Amerika békéjét csak politikai eszközökkel lehet megteremteni. – Varsóban eredménytelen a lengyel belügyminiszter és a Szolidaritás vezetőjének tárgyalása.
Április 5. – A Szovjetunió és Kuba 25 évre szóló barátsági együttműködési szerződést ír alá. Gorbacsov cáfolja, hogy nagy nézeteltérések lennének a két ország között. A szovjet vezető havannai látogatását befejezve Londonba utazik. – Az izraeli kormányfő néhány nappal Mubarak washingtoni útja után az amerikai elnökkel s annak külügyminiszterével tárgyal. – Jelentéstételre hazarendelik az NSZK bukaresti nagykövetét. – Stockholmban hivatalosan is vádat emelnek az Olof Palme miniszterelnök meggyilkolásával vádolt férfi ellen. – Varsóban a kormány és a Szolidaritás képviselői megállapodást írnak alá a társadalmi és politikai reformokról. Ezzel befejeződik a lengyel kerekasztal-tárgyalás.
Április 6. – Gorbacsov megkezdi tárgyalásait Margaret Thatcherrel; a megbeszélésekről mindketten elégedetten nyilatkoznak.
Áprllis 7. – Gorbacsov beszédet mond a brit parlamentben, s kijelenti, hogy csökkentik a katonai költségvetést. A szovjet vezetőt fogadja II. Erzsébet királynő. – Lengyelországban ismét törvényesen működhet a Szolidaritás szakszervezet, miután a Szejm is jóváhagyja a kerekasztal-tárgyalásokon létrejött megállapodásokat.
Április 8. – A norvég partok közelében kigyullad egy szovjet atommeghajtású tengeralattjáró; a katasztrófának sok halálos áldozata van.
Április 9. – Tbilisziben többen életüket vesztik, amikor tüntetők összecsapnak az ellenük kivezényelt karhatalommal.
Április 10. – Több szovjet vezető, köztük Sevardnadze külügyminiszter – a köztársaság volt első titkára – Tbiliszibe utazik a súlyos zavargásokat követően. A grúz első titkár nyilvánosan magára vállalja a felelősséget a halálos áldozatokat is követelő összecsapásokért. A szovjet külügyminiszter a grúziai események miatt lemondja NDK-beli útját.
Április 11. – A Varsói Szerződés szorgalmazza, hogy a 2 katonai szervezet kezdjen tárgyalásokat a harcászati nukleáris fegyverekről.
Április 12. – Grúziában folytatódnak a sztrájkok. Gorbacsov elítéli az ottani szovjetellenes megnyilvánulásokat. Sevardnadze a tbiliszi események miatt elhalasztja NSZK-beli útját. – Ceauseşcu román vezető bejelenti: országa teljes egészében visszafizette külföldi adósságait.
Április 13. – A legalitását visszanyert lengyel Szolidaritás hivatalosan is kéri bejegyzését.
Április 15. – Kínában meghal Hu Jao-pang, az 1986-ban leváltott pártfőtitkár. A 73 éves politikust azzal vádolták, hogy burzsoá liberalista eszméket támogat. Halála után spontán diákmegmozdulások kezdődnek – A nagy-britanniai Sheffieldben több mint 90 halálos áldozatot követelő futballtragédia történik: a szurkolók dulakodás közben valósággal összenyomják egymást a túlzsúfolt lelátókon.
Áprills 17. – Bush bejelenti: nagyszabású segélyprogramot dolgoztat ki Lengyelország számára. Ezzel bátorítani kívánják a további lengyel reformokat.
Április 18.- Lengyelországban 8 év után először találkozik a lengyel államfő, Jaruzelski az ellenzék vezérével, Wałęsával. – Franciaországban közzéteszik az ismert ellenzéki román személyiség, Doina Cornea asszony Ceauseşcuhoz írt bíráló levelét.
Április 19. – Pekingben folytatódik a Hu Jao-pang egykori pártfőtitkár halálakor kezdődött diáktüntetés. Már százezrek gyűlnek össze a kínai főváros központjában, a Tienanmen téren.
Április 20. – Jordániában nagy nehézségek árán helyreállítják a rendet, miután a lakosság több napja tüntetésekkel tiltakozott a romló gazdasági helyzet ellen.
Április 21. – A Szovjetunióban mégis parlamenti képviselővé választják Andrej Szaharov Nobel-békedíjas akadémikust.
Április 24. – A japán miniszterelnök bejelenti lemondását, mivel korrupciós botrányba keveredett. – A pekingi egyetemen 10 000 diák tüntet demokráciát követelve. – Az új grúz első titkár elismeri, hogy április 1-jén a tbiliszi tüntetés résztvevői ellen mérges gázt is bevetettek, és ez okozta több ember halálát.
Április 25. – Az SZKP KB elfogadja összesen 110 kb-tag, -póttag, ill. központi ellenőrző bizottsági tag lemondását. Többnyire idős politikusokról van szó, köztük van Gromiko, Szolomencev, Szokolov, Alijev és Tyihonov. A helyükre megválasztott új tagok főleg a peresztrojka fiatalabb hívei. A központi bizottság ülésén Gorbacsov elismeri, hogy a reformok ellenére súlyos gazdasági gondok vannak a Szovjetunióban.
Április 27. – A nyugatnémet kancellár kelet-nyugati tárgyalásokat sürget a rövid hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről. A NATO-n belül az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hevesen ellenzi a tervet. – Pekingben már félmillióan tüntetnek, de a hatóságok nem akarnak párbeszédet kezdeni a fiatalokkal. Hivatalos részről már többször fölszólították őket, hogy fejezzék be a megmozdulásokat.
Április 30. – A kínai kormány megbízottai tárgyalásokat kezdenek a diákság képviselőivel. A megbeszélések eredménytelenek, így a fiatalok folytatják megmozdulásaikat. – Brit-nyugatnémet csúcstalálkozót tartanak, de továbbra is ellentétek vannak a rövid hatótávolságú rakéták ügyében.
Május 2. – Arafat Párizsban tárgyal, s Mitterrand kérésére közli, hogy elavult a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nemzeti chartája, amely Izrael fölszámolását tűzi ki célul. – Lemond a holland kormányfő. Lubbers 6 év óta állt a kabinet élén, az utóbbi időkben ő vezette a leghosszabb életű holland kormányt.
Május 4. – Jaruzelski államfő a LEMP országos értekezletének nyitónapján olyan törvényt szorgalmaz, amely eltörölné az elmúlt években hozott politikai ítéleteket.
Május 6. – Washingtonban hivatalosan is megerősítik, hogy Bush elnök júl.-ban európai körútja során ellátogat Magyarországra is. – A lett parlament hivatalos köztársasági nyelvvé nyilvánítja a lett nyelvet.
Május 9. – Az amerikai külügyminiszter Moszkvában tárgyalásokat kezd. Baker kijelenti: a Bush-kormányzat kész a Szovjetunióval való együttműködésre, amennyiben Moszkva valóban őszintén akarja a változásokat. Baker és Sevardnadze tárgyalásain a kétoldalú kapcsolatokon kívül főleg a közel-keleti, a közép-amerikai és az afganisztáni helyzetről van szó.
Május 10. – Bulgária enyhíti a külföldi utazások feltételeit: a jövőben minden állampolgár 5 évre érvényes világútlevelet kaphat.
Május 11. – Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodást köt: jún. végén újból tárgyalásokat kezdenek a nukleáris kísérletek leállításáról. Baker Mihail Gorbacsovval is találkozott, aki tárgyalásokat javasol a rövid hatótávolságú atomfegyverekről. – Pekingi egyetemisták levelet küldenek Gorbacsovnak, amelyben kérik, hogy kínai útja során találkozzon velük. – Panamában érvénytelenítik az elnökválasztás eredményét, mert a kormánypárt csalással nyert.
Május 12. – A szovjet külügyminiszter Bonnban kezd tárgyalásokat. Sevardnadze elsősorban Mihail Gorbacsov jún.-i NSZK-beli látogatását készíti erő.
Május 13. – Pekingben több diák éhségsztrájkot kezd a Tienanmen téren. A tüntetések tovább folytatódnak.
Május 14. – Gorbacsov 4 napos hivatalos kínai látogatásra indul. Úton Pekingbe megáll a szibériai Irkutszkban. A szovjet vezetőt elkíséri Sevardnadze külügyminiszter, valamint Jakovlev pb-tag. A szovjet–kínai csúcstalálkozótól a 2 ország kapcsolatainak teljes normalizálását várják.
Május 15. – Pekingbe érkezik Mihail Gorbacsov. 3 évtized óta ez az első kínai-szovjet csúcstalálkozó A szovjet vezető programját a diáktüntetések miatt módosítani kell. – Csehszlovákia először reagál arra a magyar bejelentésre, hogy felfüggesztik a nagymarosi vízlépcső építését. Prága szerint a magyar döntés ellentétes a 2 fél szerződésével, s Budapest politikai okok miatt döntött így.
Május 16. – Pekingben Mihail Gorbacsov találkozik a legbefolyásosabb kínai politikussal, Teng Hsziao-pinggel, s ezzel szentesítik: 30 évi hűvös viszony után normalizálódott a 2 ország kapcsolata. A diáktüntetések miatt ismét módosítani kell Gorbacsov programját. Az éhségsztrájkot folytatók száma eléri a 3000-et. – Puccs Etiópiában. A hír hallatán a Berlinben tárgyaló Mengisztu Hailé Mariam elnök azonnal hazarepül. A kormányerők leverik a lázadást.
Május 17. – Csao Ce-jang kínai pártfőtitkár nyugalomra inti a diákokat. A tüntetők száma azonban tovább nő, eléri az 1 milliót. A tiltakozási hullám átterjed több más városra, köztük Sanghajra is. – Prágában elengedik az ellenzéki nézeteiről ismert Vaclav Havel drámaíró hátralevő börtönbüntetését. Korábban a világon sokan követelték a cseh író szabadon bocsátását.
Május 18. – Gorbacsov befejezi kínai útját. A szovjet vezető a legfőbb eredménynek a 2 ország kapcsolatainak teljes normalizálását nevezi. – Pekingben Gorbacsov elutazását követően a kormányfő vezetésével tárgyalások kezdődnek a tüntető diákokkal. A megbeszélések megszakadnak, mert a kormány nem kívánja teljesíteni az egyetemisták követeléseit. – Először találkozik a Varsói Szerződés és a NATO katonai erőinek főparancsnoka. Lusev és Galvin londoni megbeszéléseinek középpontjában a NATO rövid hatótávolságú nukleáris rakétáinak korszerűsítése áll.
Május 19. – Pekingben egyre drámaibb a helyzet. Újabb diákok csatlakoznak az éhségsztrájkhoz. Hírek terjednek el a rendkívüli állapot kihirdetéséről. Arról is jelentés érkezik, hogy Csao Ce-jang pártfőtitkár lemond, mert ellenzi a hadsereg bevetését a békés tüntetők ellen. A kínai pártvezető egyúttal nyilvánosan bocsánatot kér az éhségsztrájkolóktól.
Május 20. – Pekingben befejeződik az éhségsztrájk. A rendkívüli állapot kihirdetése ellenére is folytatódnak a megmozdulások.
Május 23. – Lengyel–szovjet történészbizottság megállapítja: az 1939-es szovjet-német paktumnak valóban volt titkos záradéka, amely Lengyelország felosztásáról rendelkezett a Szovjetunió és Németország között. – Jurij Ljubimov neves rendező visszakapta szovjet állampolgárságát.
Május 25. – Moszkvában összeül az új szovjet népképviseleti szerv. Gorbacsovot megválasztják államfőnek, szélesebb hatáskörrel, mint eddig. Több napon keresztül viharos felszólalások hangzanak el – A kínai hadsereg vezérkara a kemény vonalasnak tartott Li Peng miniszterelnök mellé áll. A diákokat azzal vádolják, hogy összeesküvést szerveznek a rendszer ellen.
Május 27. – Bush Rómában megerősíti azon lapértesüléseket, hogy 10%-kal csökkentik az Európában állomásozó amerikai haderőt.
Május 29. – NATO-csúcs Brüsszelben. George Bush 4 pontos leszerelési javaslatot terjeszt elő. Ennek értelmében 20%-kal kevesebb amerikai katona állomásozna Európában, és 275 000 főben maximálnák a szovjet és az amerikai európai haderők létszámát. Ehhez azonban a Szovjetuniónak csaknem 10-szer annyi katonáját kellene hazarendelnie, mint az Egyesült Államoknak.
Május 30. – A válságos gazdasági helyzet miatt ostromállapotot vezetnek be Argentínában. Szélsőséges csoportok napok óta üzleteket fosztogatnak.
Május 31. – Az NSZK-beli Mainzban tárgyal az amerikai elnök. Szorgalmazza Európa megosztottságának megszüntetését és a berlini fal lebontását.
Június 1. – Bush–Thatcher találkozó Londonban. Az amerikai elnök megerősíti, hogy a 2 ország kapcsolata különlegesen fontos.
Június 2. – Meghal Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság megalapítója és legfőbb vezetője. Utódja Hamenei elnök.
Június 3. – A kínai hadsereg támadást indít a pekingi diákok ellen. A 2 napos vérfürdőben sokan meghalnak, katonák foglalják el a legfontosabb stratégiai pontokat. A mészárlás áldozatainak számát egyesek több százra, mások több ezerre becsülik. A kínai tragédia világszerte megdöbbenést vált ki.
Június 4. – Bulgáriából folyamatosan török nemzetiségűeket utasítanak ki. – Lengyel választások. Több évtized óta ez az első viszonylag szabad választás. A Szolidaritás szakszervezet elsöprő győzelmet arat, súlyos vereséget mérve az eddigi kormánykoalíció tagjaira.
Június 6. – Eltemetik Khomeinit.
Június 9. – Hosszú hetek után először jelenik meg a nyilvánosság előtt a kínai tévé képernyőjén Teng Hsziao-ping. A legbefolyásosabbnak tartott kínai politikus ellenforradalmi lázadásnak nevezi a pekingi diáktüntetéseket, s gratulál a hadsereg vezetőinek a megmozdulások vérbe fojtása miatt. Közben tömeges letartóztatások kezdődnek, de Pekingben fokozatosan normalizálódik az élet.
Június 10. – Jaruzelski–Thatcher találkozó Londonban. Nagy-Britannia 5 év alatt 25 millió GBP támogatást ígér Lengyelországnak. – A Szovjetunióban majdnem felére csökken a minisztériumok és főhatóságok száma, mert jelentősen átalakítják a kormányt.
Június 11. – Első ízben közlik a szovjet adósságállományt: Rizskov bejelenti, hogy ez több mint 54 milliárd USD.
Június 13. – Gorbacsov–Kohl csúcstalálkozó Bonnban. Történelmi jelentőségű közös politikai nyilatkozatot írnak alá a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Gorbacsovot nagy lelkesedéssel fogadják az NSZK-ban.
Június 14. – Mitterrand Lengyelországban kezd tárgyalásokat. Találkozik Jaruzelskivel és Wałęsával is. Konkrét gazdasági segítséget ígér a lengyeleknek.
Június 15. – Pekingben először hoznak halálos ítéleteket a tömegtüntetésben részt vevők ellen. A világ több vezetője kegyelmet kér a fiatalok számára.
Június 19. – Genfben felújítják a hadászati fegyverzetek csökkentéséről kezdett szovjet-amerikai tárgyalásokat. – Újabb nemzetiségi zavargások a Szovjetunióban: a kazahsztáni Novij Uzenyben a megmozdulásoknak halálos áldozatai is vannak. Közben Moszkvában Üzbegisztánból elűzött meszheti törökök tüntetnek, találkozót követelve Gorbacsovtól.
Június 20. – Gorbacsov fogadja a Moszkvában tárgyaló Rafszandzsanit. Az iráni parlament elnöke szovjet partnereivel gazdasági együttműködési megállapodásokat ír alá. – Görögországban az Új Demokrácia Párt győz a választásokon, de nem jut abszolút többséghez.
Június 21. – Amerikai katonai vezető tárgyal Moszkvában. Crowe tengernagy Gorbacsovval is találkozik.
Június 24. – Kínában Csao Ce-jang pártfőtitkárt megfosztják valamennyi tisztségétől, s vizsgálat indul ellene. Az új pártvezető Csiang Cö-min, korábban sanghaji párttitkár. Li Peng továbbra is miniszterelnök. Több reformpárti kínai politikust eltávolítanak a vezetésből.
Június 25. – Angolában életbe lép a tűzszünet a kormány és a vele szemben álló UNITA egységei között.
Június 26. – Kubában magas rangú katonatiszteket, köztük egy tábornokot is kábítószer-csempészéssel és más korrupciós ügyekkel vádolnak. Ochoa tábornok beismeri bűnösségét.
Június 27. – Az amerikai képviselőházban nem kapja meg a szükséges többséget az a törvényjavaslat, amelynek értelmében a jövőben 5 évre biztosítanák Magyarország számára a legnagyobb kedvezményes elbánást. – Közös piaci csúcstalálkozó Madridban: kompromisszum jön létre az egységes nyugat-európai valuta megteremtése ügyében. – A Szovjetunió közvetítő szerepet vállal Bulgária és Törökország között a nemzetiségi viszályban. Már több tízezer török nemzetiségű bolgár állampolgár telepedett át Törökországba.
Június 29. – Csehszlovák értelmiségiek petíciót írnak alá nagyobb demokráciát és reformokat követelve.
Június 30. – Jaruzelski visszalép a köztársasági elnöki poszt megpályázásától. Egyúttal Varsóban ár- és bérstopot vezet be a kormány. – Katonai puccs Szudánban. A néhány évvel ezelőtt megbuktatott Nimeri tagadja, hogy ő állna a hatalomátvétel mögött.
