Hagyományos háború – atomháborús következmények
Hagyományos háború – atomháborús következmények
A II. világháború óta eltelt több mint negyven év óta alapvetően megváltoztak Európában egy esetleges háború lefolyását meghatározó körülmények. Nőtt a hagyományos fegyverek pusztító hatása, találati pontossága: ilyenformán a hagyományos fegyverekkel való megsemmisítés valószínűsége, biztonsága. A jelenlegi legfontosabbnak tekinthető hagyományos harceszközök (pl. a harckocsik, a harci repülőgépek, ill. a légvédelmi és páncélelhárító fegyverek) minőségi jellemzői, képességei összevethetetlenek a 4-5 évtizeddel korábbiakéval.
Furcsa módon mégsem a fegyverek jelentős továbbfejlődése a legfontosabb tényező, ami miatt egy jelenlegi, csak hagyományos eszközökkel megvívandó, nagy európai háború összemérhetetlenül nagyobb kárt és pusztítást eredményezne, mint a II. világháború, s számos szakértő egybehangzó állítása szerint következményei gyakorlatilag egyenértékűek lennének egy atomháború feltételezett következményeivel.
Az okok az elmúlt 45 év alatt bekövetkezett európai változásokban keresendőek.
1. Európa nyugati és keleti felében egyaránt nagy mennyiségben épültek fel és működnek, ill. épülnek atomerőművek, melyek tüzelőanyaga a reaktorokban elhelyezett veszélyes hasadóanyag.
2. Európa mindkét fele számottevő mértékben iparosodott, hatalmas nehézipari komplexumokat vegyipari üzemeket építettek ki az elmúlt 45 év alatt.
3. Európa-szerte nagy számban épültek hagyományos hő- és vízi erőművek.
4. Az ipar és az egyre városiasabb, motorizált életmódot folytató lakosság igényeinek kielégítésére hatalmas szilárd-, folyékony- és gáznemű-tüzelőanyag-raktárak, folyékony- és gáznemű-tüzelőanyag-csővezetékek épültek és működnek Európa mindkét felében.
5. Egy európai hagyományos háborúban a jelenlegi körülmények között mindenképpen veszélyes célpontokká válnak a hatalmas hadianyagüzemek és -raktárak, mindenekelőtt az atomtöltetek, a vegyi fegyverek gyártására és tárolására szolgálók, de semmiképp nem hagyhatók figyelmen kívül a hagyományos fegyverek lőszereit gyártó üzemek s az ezek elhelyezésére szolgáló állandó és tábori raktárak sem.
Az európai hagyományos háború következményei elemzésében fontos tapasztalatokat szolgáltatnak az utóbbi években bekövetkezett súlyos katasztrófák, melyek rendkívüli károkat okoztak. Ilyen:
– az olaszországi Seveso városkában lévő vegyüzemben 1979-ben bekövetkezett robbanás, melynek során kis mennyiségű, erősen mérgező anyag, dioxin szabadult ki, s pusztította a környező lakosságot és élőlényeket;
– a csernobili atomerőműben 1986. ápr.-ban bekövetkezett reaktorrobbanás, mely hihetetlen károkat okozott a Szovjetunió határain belül, ezenkívül Kelet- és Nyugat-Európa nagy területein;
– 1986 őszén a bázeli Sandoz vegyi gyárban bekövetkezett tűz, amely égő termékeivel beszennyezte a Rajnát, s egyes helyeken kipusztította a folyó szinte teljes élővilágát.
Az előzőekben felsorolt európai változások, egy hagyományos háborúban jelentkező újfajta célpontok elpusztításának lehetőségei, ill. az említett nagy katasztrófák tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a 2 európai szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés között kirobbanó, csak hagyományos fegyverekkel folytatott nagy háború egyértelműen hasonló következményekkel járna, mint egy, a tömegpusztító fegyverekkel megvívott háború.
Így egy, csak hagyományos fegyverekkel megvívott európai nagy háborúban:
– a hatalmas mennyiségben meglévő éghető anyagok miatt az atomháború következményeihez hasonlóan óriási kiterjedésű tüzek keletkeznének.
– az atomerőművek (ill. az atomfegyverraktárak) rombolása miatt óriási mennyiségű hasadóanyag kerülne a levegőbe;
– a vegyi gyárak (vegyifegyver-raktárak) rombolásai, továbbá a tüzek következtében nagy mennyiségű mérgező anyag kerülne a légkörbe.
Az effajta „hagyományos háború” következményei tehát lényegében olyanok lennének, mintha atomfegyvereket vagy vegyi fegyvereket alkalmaztak volna. Így tehát a füst elnyelve a napsugárzást, csökkentené a légkör átlaghőmérsékletét: a radioaktív sugárzás és a mérgező anyagok – az élővilág közvetlen pusztításán kívül – tönkretennék az emberi környezetet, hosszú idejű hatásukkal folyamatosan károsítanák az életben maradtakat, a normális életre alkalmatlanná tennék a kontinenst, beláthatatlanul károsítva az élővilágot és a növényzetet.
