I. A nemzetközi béke és biztonság megőrzése
I. A nemzetközi béke és biztonság megőrzése
Az Alapokmány értelmében a szervezet legfontosabb feladata a nemzetközi béke és biztonság megőrzése a nemzetközi konfliktusok megelőzése a viszályokat előidéző okok és folyamatok feltárása és megszüntetése. Az ENSZ nem világkormány, eszközei, különösen a nagyhatalmak közvetlen érdekeltsége esetén korlátozottak. Az évtizedek során kialakultak azok a módszerek és eljárások, amelyek alkalmasak konstruktív módon elősegíteni egy-egy viszály konfliktus megoldását, megakadályozni eszkalációjukat.
Ilyen eszközök: közvetítés, békéltetés, különleges megbízottak, megfigyelők vagy ténymegállapító csoportok kiküldése, népszavazás ellenőrzése stb. Az elmúlt években az ENSZ-főtitkár (ill. különmegbízottai) szerepe lényegesen megnőtt, főleg a regionális vagy kétoldalú konfliktusok megelőzésében vagy megoldásában (Afganisztán, iraki-iráni konfliktus, Kambodzsa, Közép-Amerika, Namíbia, Ciprus stb.). E tevékenység során a főtitkár – vagy magas szintű megbízottja – a klasszikus diplomácia minden titkos vagy nyílt eszközét alkalmazza. Közös vonás e tevékenységben, hogy annak részeredményeiről és kimeneteléről a főtitkár folyamatosan tájékoztatja a Biztonsági Tanácsot.
A fentiekhez szorosan kapcsolódik az ENSZ békefenntartó tevékenysége. Az 1988-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett békefenntartó ENSZ-haderők története a szervezet kezdetéig nyúlik vissza. A békefenntartás eredményessége – mint az ENSZ minden tevékenységéé – a nemzetközi erőviszonyok alakulásának a függvénye.
Az 50-es évek elején a koreai háborúban amerikai haderők és 16 további ország katonái ENSZ-zászló alatt, az amerikai parancsnokság irányításával vettek részt. (A koreai „ENSZ-parancsnokságot” mind a mai napig nem szüntették meg, az Egyesült Államok rendszeresen tájékoztatja a BT-t az 1953. évi fegyverszüneti egyezmény végrehajtásáról.)
A békefenntartás – az ENSZ-szóhasználatban – a pillanatnyi status quo megőrzését, a hadműveletek beszüntetését a harcoló felek fizikai szétválasztásának biztosítását (ún. ütközőzónák kialakítását) szolgálja abból a célból, hogy lehetővé tegye a konfliktusban érdekelt felek közötti közvetítést békéltetést, a tárgyalások megkezdését, a viszály békés rendezését célzó erőfeszítések eredményességét.
A békefenntartó műveletek alapvetően 2 kategóriába sorolhatók: megfigyelő missziók és békefenntartó haderők. Megalakításukról a BT hoz döntést, műveleteiket a főtitkár parancsnoksága alatt végzik. Kiküldésük előfeltétele, hogy a művelet helyszíne felett szuverenitást gyakorló állam – valamint sok esetben a konfliktusban közvetlenül érdekelt más állam(ok) – beleegyezzenek alkalmazásukba.
A haderők személyi állományát az ENSZ-tagállamok önkéntes alapon biztosítják: a megfigyelő erők fegyvertelenek, míg a békefenntartó erők csupán önvédelmi könnyűfegyvert viselnek. A műveletek nem jelenthetnek beavatkozást az ország belügyeibe s nem szolgálhatják – belső konfliktusok esetén – egyetlen fél vagy csoport érdekeit.
A békefenntartó műveletek részletekbe menő szabályozása, a békefenntartó erők szervezete, működési és finanszírozási elvei még mindig nincsenek kimunkálva. Az eddigi műveletekre esett szabályozás alapján került sor.
A 80-as évek változásai, a szovjet–amerikai közeledés, a gorbacsovi külpolitikában érzékelhető új megközelítés jelentősen felértékelte az ENSZ szerepét e területen is, várható, hogy a békefenntartás elvi és gyakorlati kérdései belátható időn belül átfogó rendezést nyernek.
Az ENSZ békefenntartó műveletei:
1. Megfigyelő missziók:
ENSZ Közel-keleti Fegyverszünet-ellenőrző Szervezete (UNTSO; felállításának ideje: 1948. jún.)
ENSZ Indiai és Pakisztáni Katonai Megfigyelő Csoportja (UNMOGIP; 1949)
ENSZ Libanoni Megfigyelő Csoportja (UNOGIL; 1958. jún.)
ENSZ Jemeni Megfigyelő Missziója (UNYOM; 1963. jún.)
ENSZ Indiai és Pakisztáni Megfigyelő Missziója (UNIPOM; 1964)
A Főtitkár Képviselőjének Missziója a Dominikai Köztársaságban (DOMREP; 1965. ápr.)
ENSZ Iráni-Iraki Katonai Megfigyelő Csoportja (UNIIMOG; 1988. szept.)
ENSZ Angolai Ellenőrző Missziója (UNAVEM 1988. dec.)
ENSZ (namíbiai) Átmeneti Segítő Csoportja (UNTAG; 1989. ápr.)
A korábban felállított UNTSO és az UNMOGIP még mindig működik. Az iráni-iraki megfigyelőcsoportban és a namíbiai műveletekben magyar tisztek is részt vesznek.
2. Békefenntartó haderők:
ENSZ Rendkívüli Haderők (UNEF I; 1956. nov. 1967. máj.: az egyiptomi-izraeli határ mentén) ENSZ Kongói Haderők (ONUC; 1960. júl.–1964. jún.)
ENSZ Nyugat-iráni Biztonsági Erők (UNSF; 1962. szept.–1963. ápr.)
Második ENSZ Rendkívüli Haderők (UNEF II; 1973. okt.–1979. júl.; az egyiptomi–izraeli határ mentén)
ENSZ Ciprusi Békefenntartó Haderők (UNFICYP; 1964. márc.)
ENSZ Csapatszétválasztási Megfigyelő Haderők (UNDOF; 1974. máj.; Szíria és Izrael határán)
ENSZ Libanoni Ideiglenes Haderők (UNIFIL; 1978. márc.)
