A Nemzetközi Bíróság
A Nemzetközi Bíróság
A Hágában székelő Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb jogi szerve. Hatáskörét és feladatait az Alapokmányhoz szervesen kapcsolódó Alapszabályok (statútum) fogalmazzák meg. Az ENSZ tagállamai a szervezet Alapokmányának elfogadásával a Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak részeseivé váltak. A BT ajánlására az ENSZ-közgyűlés egyetértésével nem tagállamok is részeseivé válhatnak a Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak: így Svájc (1948), Liechtenstein (1950) és San Marino (1954) az Alapszabályok részes állama.
A Nemzetközi Bíróság magánszemélyek ügyeivel nem foglalkozik.
A Nemzetközi Bíróság joghatósággal rendelkezik minden olyan kérdésben, amelyet a részes államok a Bírósághoz utalnak, különösen azon kérdésekben, amelyekről az ENSZ Alapokmánya specifikusan így rendelkezik, vagy amelyek hatályban lévő nemzetközi szerződésekben, egyezményekben kerültek szabályozásra. Ha a Bíróság joghatósága vitatott, akkor arról maga a Bíróság határoz.
Az Alapszabályokban részes államok bármikor kijelenthetik, hogy kötelezőnek ismerik el a Bíróság joghatóságát minden olyan jogvitára nézve, amelynek tárgya
a) nemzetközi szerződés értelmezése;
b) a nemzetközi jog bármely kérdése;
c) olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valósnak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti;
d) nemzetközi kötelezettség megszegése esetén teljesítendő jóvátétel természete vagy terjedelme. Az ENSZ-közgyűlés és a BT bármely jogi kérdésben kérheti a Bíróság tanácsadó véleményét. Az ENSZ más szervei vagy a szakosított szervezetek is kérhetik a véleményét, ha erre a Közgyűlés felhatalmazza őket.
A Bíróság – melynek feladata a nemzetközi jog alapján döntést hozni az eléje terjesztett jogvitákban – eljárása során a következő forrásokat alkalmazza:
a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg;
b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát;
c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket;
d) a bírói döntéseket s a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.
A Bíróság 15, különböző nemzetiségű független bíróból áll, akiket a Közgyűlés és a BT külön-külön szavazás során választ 9 évre.
Fennállása óta a Nemzetközi Bíróság 43 ítéletet hozott s 18 esetben adott tanácsadói véleményt. Az államok közötti viták túlnyomó része területi felségjogokat, területi vizek és a kontinentális talapzat határait, a halászati jogokat, a területi szuverenitás kérdéseit érintette.
