A számítógépes technika élvonalának alakulása 1961-től napjainkig
A számítógépes technika élvonalának alakulása 1961-től napjainkig
1961
|
1968
|
1975
|
1982
|
1989
| |
|---|---|---|---|---|---|
Processzorok
|
2. generáció (tranzisztorok)
|
3. generáció (SSI és MSI)
|
LSI ( > 1000 tranz./lapka)
|
VLSI ( > 10 000 tranz./lapka)
|
> 100 000 tranz./lapka
|
– szupergépek (tudományos és katonai központok rendszerei)
|
CDC 6600, 1963/64, 3 MIPS (60 bites, 2 pr.+ 10 spec. pr.)
|
n. a.
|
Cray 1, 1976, 83 MHz (több belső egység a pr.-ban)
|
Cray XMP, 1983, 105 MHz (max. 4 proc., Cray-1 kompatíbilis)
|
Cray 3, 1989, 500 MHz (max. 16 pr., új arch., 8000 MIPS)
|
– nagygépek (számítóközponti, nagykiépítésű rendszerek)
|
IBM 7030 (Srtetch), < 1 MIPS (64 bites gép, technológiáját több kommersz gépben alk.)
|
IBM 360/6X, 1966, 1.6 MIPS (32 bites gépcsalád, a 370, a 4300 és a 30XX gépek alapja)
|
Amdahl 470V/6, 4,6 MIPS (1 pr.), 30,8 MHz
|
IBM 3081, 16,3 MIPS (2 pr.) Amdahl 5860, 13 MIPS (1 pr.), 42 MHz
|
3090/600S,102 MIPS (6 pr.) Amdahl 5990/1400, 100 MIPS (4 pr.), 100 MHz
|
– kisgépek (kisrendszerek – kis- és közepes vállalatok, ill. vállalati részlegek feldolgozásai)
|
IBM 1401 > 125000 $ (a teljes sorozatból 12 000 darabot adtak el, az 1440-ason jelent meg az IBM 1311-es lemez 1962-63-ban)
|
IBM S/3, 1969>60000 $ (RPG-programozású gép, az S/32, S134, S/36, S/38 és AS/400 gépek alapja, ezek eltérő gépi architektúrájúak)
|
Interdata 8/32>62 000 $ SEL 32/55>32000 $ DEC VAX-11/780, 1978, 1 MIPS,> 128000 $ (32 bites univerzális gépek)
|
Motorola 680X0-es gépek 1981
– monoproc., 1 MIPS, 1983 – multiproc., 8 MIPS, 1983 – hálózat 2… > 50 MIPS, 1982 (32 bites mikroszámítógépek) |
RISC rendszerek (1986-tól):
– monoproc., 65 MIPS, 80 MHz – multiproc., 400 MIPS, 1990 – hálózat, 40... > 1000 MIPS (gépi architektúrafüggetlenség) |
– belépési szint (egyéni és kiscsoportos, valamint célrendszerek)
|
(CDC 160, 1960 > 65000 $)
DEC PDP-1, 1960 > 120 000 $ DEC PDP-4. 1962 > 65 000 $
(MIT LINC, 1962, szem. gép)
DEC PDP–5, 1964 (12 bites, kivéve PDP-1/4) |
DEC PDP-8/L> 10 000 $ (12 bites gép)
DC, Nova, 69.02 > 8000 $ PDP-11/10, 1970> 8000 $ (16 bites gépek) |
MITS Altair 8800 > 621 $
Apple II, 1977 > 995 $ Tandy TRS-80, 1977 > 599 $ Commod. PET, 1977 > 795 $
(8 bites mikrogépek) DEC LSI-11 (11/03) > 2000 $
|
IBM PC, 1981 > 1600 $
IBM PC XT, 1983 > 5000 $ IBM PC AT, 1984 > 9000 $ (16 bites mikrogépek) Apple Macintosh, 1984, 2000 $ PC-hálózat, < 6 MIPS > 7000 |
80396-os PC, 1996 >2500 $
(min. 16 MHz, 1 Mbájt tár, 40 Mbájt lemez, képernyő – 32 bites, >2 MIPS mikro-gépek) Mac. SE/30, 3 MIPS, 4000 $
PC-hálózat < 400 MIPS > 12 000 $
|
Tárelemek
|
ferritgyűrű (1 ìsec hozzáférés)
|
bipoláris (0.3 msec hozzáférés) 256/1K bites MOS, 1969–70
|
4 Kbites DRAM, 1973
16 Kbites DRAM, 1976
|
64 Kbites DRAM, 1979 256 Kbites DRAM, 1982
|
1 Mbites DRAM, 1985/86
4 Mbites DRAM, 1988
|
Mágneslemezek: írássűrűség-típus, megjelenési év, meghajtó kapacitás, átlagos hozzáférés, fajta
|
5,1 × 104 bit/hüvelyk2 IBM 1311, 1962/3,
3 Mbájt kb. 100 msec, lemezcsomag
|
2,2 × 105 bit/hüvelyk2 IBM 2314, 1966, 29 Mbájt 72,5 msec, lemezcsomag
|
3,1 × 106 bit/hüvelyk2 IBM 3350, 1976, 317 Mbájt, 25 msec, 14" winchester
|
1,2 × 107 bit/hüvelyk2 IBM 3380, 1981, 1520 Mbájt 16 msec, 14" winchester
|
3,6 × 107 bit/hüvelyk2 IBM 3380 K, 1987, 7,5 Gbájt, 12 msec, 14" winchester
|
Távoli felhasználói kapcsolatok
|
aszinkron, 2,4 Kbit/sec, [érpár/] telefonhálózat
|
szinkron (BSC) 9,6 Kbit/sec, [érpár/]telefonhálózat
|
csomagátvitel, 56 Kbit/sec, IBM SNA, DECnet hálózatok
|
csomagátvitel, 10 Mbit/sec, Ethernet (CSMA/CD koaxális)
|
csomagátvitel, 100 Mbit/sec, FDDI (száloptikai gyűrűhálózat)
|
Működtető szoftverek
|
felügyelet és I/O vezérlés:
|
univerzális erőforráskezelés:
|
hordozhatóság/egységesség:
|
gyártófüggetlenség:
|
alkalmazásorientáltság:
|
– operációs rendszer,
|
System IBSYS (IBM 7094-en)
|
IBM OS/360 (System 360-n)
|
AT & T Unix, CP/M, VAX/VMS
|
Unix v. 7+, MS-DOS, NetWare
|
Unix System V Rel. 4.0, OS/2
|
– adatbázis-kezelő
|
állománykezelők
|
IBM DL/1+IMS, hierarchikus
|
Cullinet IDMS, 1973, hálós
|
A-T dBase, IBM DB2, relációs
|
IBM SAA adatbázis-kezelő rész
|
Programozás (eszközök)
|
szimbolikusan:
|
SZOFTVERKRÍZIS!
|
hatékonyan/kifejezően:
|
egységesen/magas szinten:
|
objektumorientáltan:
|
– rendszerszoftver,
|
assembler
|
makroassembler, -generátor
|
C, PL/M, FORTH
|
Ada, Modula–2, Mesa
|
C+ +
|
– alkalmazási szoftver
|
FORTRAN, GOBOL, ALGOL
|
RPG, PL/1
|
BASIC, Pascal, jelentés- és programgenerátorok
|
magas szintű alkalmazási környezetek (4. generációs nyelvek)
|
IBM „képi” nyelv (integrálja az 1-2-3-t, Metaphort és OBEt)
|
Megjegyzés: 1. Minden szakasz kezdetén új, a korábbinál egy fokkal magasabb technikai színvonal jellemzi a kínálatot minden tekintetben. Vonatkozik ez mindegyik gépkategóriára (szupergép, nagygép, kisgép, belépési szintű gép), a felhasznált kiegészítő összetevőkre (tárelemek, mágneslemezek, távoli felhasználói kapcsolatok), és a működtető szoftverekre, ill. a programozásra. 2. Egyedül a programozás területén maradt el egyszakasznyi színvonal-emelkedés, amikor a nagyméretű szoftverek készítését nem sikerült megoldani, és egyértelmű krízis következett be. 1968-tól kezdődően ez a krízis általános és csak lépésről lépésre feloldható problémaként szerepelt. Úgy tűnik, hogy 1989-re sikerül végérvényesen túljutni az elhúzódó válságon. 3. 1989-cel kezdetét veszi egy teljesen új korszak, amelyben már nem a gép a meghatározó, hanem a gépek alkotta közeg. A korábbi, 1961-től kezdve fejlődésében töretlen korszak eredményeként a következő architektúrák a dominánsak (behatolásuk becsült mértéke szerint). A gyártó és egyúttal gépspecifikus architektúrak közül: IBM 370 > 75 000 üzemelő rendszer, DEC VAX > 150 000 rendszer, as S/3…S/36, S/38, AS/400 > 250 000 rendszer. Unix, mint az egyedüli, gyártótól és gépi architektúrától független rendszer, > 500 000 (szupergépektől kezdve a belépési szintű gépekig mindenütt használják!). Végezetül a belépési szintű gépeken egyeduralkodó és egyben gyártófüggetlen MS-DOS > 20 000 000.
Rövidítések: pr. = processzor; arch. = architektúra; tranz. = tranzisztor.
