Politika
Politika
I. 17. Az 1937-es népszámlálás helyett újabb népesség-összeírás, szigorúan a sztálini direktívák szerint.
II. 23. Kivégzik Koszarjovot, a Komszomol vezetőjét, a titkárokat lágerbe küldik.
II. 26. Ítélet nélkül agyonlövik Sztanyiszlav Kosziort (az NT elnökhelyettese, az ukrán K(b)P főtitkára).
III. 10–21. Az ÖK(b)P XVIII. kongresszusán a nemzetközi helyzetet elemző beszédében Sztálin mérsékelt hangot üt meg Németországról. Hangsúlyozza a háború elkerülésének szükségességét. – Elfogadták a 3. ötéves tervet, melynek ismét az a célja, hogy utolérték s elhagyák a fejlett nyugati országokat. Megállapítják, hogy a szocializmus alapvetően felépült, a soron lévő feladat az építésének befejezése. – Módosításokat hajtanak végre a szervezeti szabályzaton (pl. megszüntetik a tömeges „párttisztításokat”). A tervbe vett új pártprogram előkészítésére bizottságot választanak. A párt taglétszáma 1 588000 (és csaknem 900 000 tagjelölt).
III. 18. Brit kezdeményezésre jegyzékváltás-sorozat indul meg előbb a SZU és Nagy-Britannia, majd a SZU és Franciaország között egy esetleges külső agresszió elleni közös szövetségről, amely ápr. 18-án megakad, mert a SZU javaslatát (a fegyveres segélynyújtást a szomszédos országokra is terjesszék ki) a britek visszautasítják.
IV. 17. Berlinben a szovjet nagykövet a kapcsolatok normalizálását javasolja Ernst von Weizsäcker államtitkárnak.
V. 3. Leváltják a nácikhoz való diplomáciai közeledést ellenző Makszim Litvinovot. Az új külügyminiszter Vjacseszlav Molotov.
V. 11.–VIII. 31. A Mongólia elleni japán támadást a Vörös Hadsereg visszaveri a Halhin-Gol folyó térségében. (1936 óta szovjet–mongol segítségnyújtási szerződés van érvényben.)
VIII. 3. Werner von Schulenburg moszkvai német követ Molotovnál tett látogatásakor kifejezi Németország készségét a kapcsolatok normalizálására.
VIII. 12–21. A brit és francia katonai missziók tárgyalásai Moszkvában eredménytelenül végződnek. Nagy-Britannia és Franciaország visszautasítja Kliment Vorosilov javaslatát, hogy Lengyelország és Románia szükség esetén engedje átvonulni területein a Vörös Hadsereg alakulatait.
VIII. 15. Molotov beleegyezik Ribbentrop külügyminiszter moszkvai látogatásába, mert a német fél biztosította arról, hogy a Balti-tengertől a Fekete-tengerig minden probléma közös megelégedésre megoldható.
VIII. 23. Molotov és Ribbentrop aláírják Moszkvában a szovjet–német megnemtámadási szerződést, s azt a titkos záradékot amelyben megállapodnak Lengyelország és a Baltikum érdekövezetekre való felosztásról. Németország Besszarábiát illetően érdektelenségét hangsúlyozza.
IX. 1. Németország megtámadja Lengyelországot.
IX. 17. A Vörös Hadsereg megszállja Kelet-Lengyelországot.
IX. 23. Helyreállnak a magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok, amelyek akkor szakadtak meg. amikor Magyarország csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz (febr.). A követ Kristóffy József.
IX. 28. Ribbentrop és Molotov Moszkvában szerződést írnak alá: „A Szovjetunió és Németország határáról és a barátságról.” (A határ az egykori Curzon-vonaltól nyugatabbra húzódik.) A szerződéshez 3 titkos záradékot csatolnak, ezekben felosztják egymás között Litvániát, ill. megállapodnak a másik fél ellen irányuló propaganda akadályozásában és a kölcsönös lakosságcserében. – Szovjet–észt kölcsönös segélynyújtási szerződést írnak alá.
X. eleje A SZU Vilniuszt Lengyelországtól Litvániához csatolja.
X. 5. Szovjet–lett kölcsönös segélynyújtási szerződés.
X. 10. Szovjet–litván kölcsönös segélynyújtási szerződés. (A szerződések értelmében a Vörös Hadsereg bevonul a balti köztársaságokba, ahol támaszpontokat kapott.)
X. 14. A SZU javasolja Finnországnak, hogy adjon át 2761 km2 területet több várossal Leningrád szomszédságában, cserébe felkínál 5523 km2 erdőt Reboli és Poroszozero térségében.
X. 31. Molotov beszédet mond a Legfelsőbb Tanácsban (parlament), ahol kifejti, hogy bűnös dolog a hitlerizmus megsemmisítésére indított háború. (A szovjet külpolitikai manőver teljes zavart kelt a világ munkásmozgalmában. Ezt csak fokozza, hogy a Komintern kiadott anyagaiból eltűnik a fasizmus kifejezés, és az imperialistának bélyegzett háborúban a fő ellenségnek a brit–francia tőkét titulálják.)
XI. 1-2. Kelet-Lengyelország megszállt területeit a Belorusz és az Ukrán SZSZK-hoz csatolják. – A kozelszki táborba (Tulától 100 km) 4000, az osztaskovi lágerbe (Moszkvától 320 km) 6500 lengyel katonát internálnak. További sorsuk ismeretlen.
XI. 30.–(1940. III. 12.) Mivel Finnország visszautasította a SZU javaslatait, a Vörös Hadsereg megtámadja Finnországot. Kitör a „téli háború”.
XII. 14. A SZU-t kizárják a Népszövetségből.
