Politika
Politika
I. 1. Tagkönyvcsere az SZKP-ban, amely azonban nem kapcsolódik össze tagrevízióval.
I. 25. A párt- és az államapparátusról hozott kb-határozat bírálja a bürokratikus ügyintézést.
III. 13. A Belügyminisztériumból kiválik az Állambiztonsági Bizottság (KGB). Első elnöke Ivan Szerov tábornok.
IV. 1. A SZU kéri felvételét a NATO-ba. Elutasítják.
IV. 17. Szerény körülmények között ünneplik Hruscsov 60. születésnapját. Először kapja meg a Szocialista Munka Hőse címet.
IV. vége Jelentős mértékben átalakítják a BM-et és a KGB-t: megszüntetik ügyészi tevékenységüket, ezután csak nyomozásra jogosultak.
V. Országos ünnepségeket tartanak Ukrajna és Oroszo. egyesülésének 300. évfordulója alkalmából. A Krími ASZSZK-ból korábban alakított Krími AT az OSZFSZK-tól átkerült az USZSZK fennhatósága alá.
V–VI. Lágersztrájkok törnek ki a vorkutai, norilszki, kingiri (Kazahsztán) és a Bajkál–Amúr vasútvonal (BAM) építésére létesített tajseti táborokban, azzal a követeléssel, hogy a meghirdetett amnesztia terjedjen ki a politikai foglyokra is, és enyhítsék a lágerek rendjét. Minimumként a köztörvényesek jogait kérik. A mozgalmakat leverik.
VII. 23. A SZU legfelsőbb bíróságának közleménye szerint M. D. Rjumint, Berija vezető munkatársát halálra ítélték, mert hamis vádak alapján készített elő pereket.
IX. Fokozatosan fölszerelik atomfegyverekkel a szovjet hadsereget és haditengerészeti flottát. Új fegyvernem alakult: a rakétacsapatok.
Ősz Hruscsov javaslatára a kb bizottságot alakít a „jugoszláv kérdés” felülvizsgálatára. Vezetője, Dmitrij Sepilov szerint „Jugoszlávia szocialista ország”.
X. 14. A kb és a kormány határozatot fogad el a minisztériumok és főhatóságok, az államapparátus munkájának javításáról; egyben jelentős létszámcsökkentést írnak elő.
