Metodisták
Metodisták
A 18. sz.-ban, az angliai ún. evangéliumi ébredés korában az anglikán egyházról levált metodista vallási irányzatot egy anglikán lelkész fia, John Wesley alapította. Elnevezésük a görög methódosz (rendszer) szóból származik, a metodisták ugyanis szigorú, a közösség által ellenőrzött életvitelt követelnek meg egymástól. Az egyház 1744-ben tartotta első Zsinatát, s ezt követően gyorsan terjedt a brit szigeteken és az angolszász országokban. A világ öt kontinensén ma körülbelül 50 millió metodista él, közülük 14 millióan az Egyesült Államokban, ahol a baptisták után a második legnépesebb protestáns egyházat alkotják. A metodista egyházakat melyek részt vesznek az Egyházak Világtanácsa munkájában is – a Metodista Világtanács fogja össze.
A metodisták nagy hangsúlyt fektetnek híveik személyes megtérésére. A gyermekkeresztséget általában a gyülekezet előtti bemutatással helyettesítik, s csak a személyes hitüket megvalló felnőtteket keresztelik meg. Tanrendszerük sokban hasonlít a baptistákéhoz. A hit egyedüli forrásának a Bibliát ismerik el. Több gyülekezetnek közösen van 1-1 teológiailag képzett lelkésze, és vannak helyi, nem főfoglalkozású lelkészeik is. A gyülekezetek tagsága 12–20 fős, kisebb közösségeket alkot a Biblia tanulmányozására. Az egyházba való felvételt próbaidő előzi meg, a méltatlanokat pedig kizárják maguk közül. A közösségeket a keresztény tökéletesedés eszménye hatja át, s ezt az elvet következetesen képviselik kifelé, a társadalomban is. Ezért a metodisták általában a szociális igazságosság, a társadalmi reformok elkötelezettjei.
