ALGÉRIA
ALGÉRIA
Algériai Demokratikus Népi Köztársaság
Al-Jumhurya ar-Jaza'iriya ad-Dimuqratiya Asti-Sha'biyá (arabul)
Észak-Afrika
Földrajz: Terület: 2 381 741 km2, Magyarországnál kb. 25-ször nagyobb. Fekvés: É-Afrikában, a. Földközi-tenger és a Szahara között. Szomszédai: Marokkó, Nyugat-Szahara (Ny), Mauritánia, Mali, Niger (D), Líbia, Tunézia (K). Felszín: Keskeny tengerparti síkságból emelkedik ki az Atlasz két hegylánca, sós mocsarakkal és tavakkal borított fennsíkot fogva közre. Területének 80%-a a Szahara sivatagban fekszik. Legmagasabb pont: Tahat (3005 m). Legjelentősebb folyó: Chéliff; Legnagyobb tavak: Chergui-sott, Melrir-sott, Mérouane-sott.
Népesség: Lakosság (1989): 25 630 000. Életkor szerint: 0–14: 43,9%; 15–59: 50,3%; 60–: 5,8%. Népsűrűség: 11/km2. Etnikai csoportok: berber 56%; arab 19%. Nyelvek: arab (hiv.), berber, francia: Vallás: mohamedán (szunnita) – államvallás: 99%. Városi lakossága 67%. Főváros: Al-Dzsazáir (Algír) (*1986): 3 000 000. Városok (1983): Oran 663 504; Constantine 448 578; Annaba 348 322.
Államforma: köztársaság. Államfő: Bendzsedid Sadli (szül. 1929. ápr. 14.). Kormányfő: Mulud Hamrus (1989. febr. óta). Nemzeti ünnep. júl. 5:, nov. 1.
Gazdaság: Pénznem: dinar (1990. szept.: 9,14 = 1 USD). GDP (1990): 43,7 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1727 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 18,1. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 67,1. Adósság/fő (1990): 994 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1985): 2,5. Fogyasztói árváltozások (1990): 10,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%: ipar és kereskedelem 40%. Export (1987): 9,72 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, vasérc, foszfát, gyümölcs, zöldség, bor. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 22%, Olaszo. 18%, Franciao. 15%.. Import (1987): 7,77 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, gép, acél, cukor, elektromos berendezés. Főbb importpartnerek: Franciao. 30%, Olaszo. 12%, NSZK 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 3836 km; ebből villamosított: 298 km. Közúti hálózat (1986): 80 000 km; ebből burkolt: 45 070 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 574 000; egyéb gépjármű: 360 000. Fő kikötő: Algír. Hírközlés: Tv (1985): 1,5 M. Rádió (1985): 4,.8 M. Telefon:(1985): 769 000. Napilap (1986): 23/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 56,7; nők: 58,9 év. Születés (1987): 34,6‰. Halálozás (1987): 7,0‰. Népességnövekedés (1987): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1986): 82,4‰. Kórházi ágyak (1987): 63 000. Orvosok (1987): 17 760. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 2330.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 52%. Iskolakötelezettség: 13 éves korig.
132 éves francia uralom után 1962-ben De Gaulle elismeri Algéria függetlenségét, és szeptemberben Ahmed Ben Bella vezetésével kikiáltják a köztársaságot. 1965. jún.-tól Huari Bumedien veszi át a hatalmat; és elnökként, miniszterelnökként, valamint honvédelmi miniszterként 1978. dec.-ig, haláláig áll az ország élén. A gazdaságban jelentős államosításokat végrehajtó egypártrendszerű OPEC-országban az 1979. jan.-i FLN (Nemzeti Felszabadítási Front)-kongresszuson Bendzsedid Sadli lesz a főtitkár, majd az egy hónappal későbbi népszavazáson az államfő is. Sadlit funkcióiban 1984-ben és 1987-ben megerősítik. Az 1986-os új Nemzeti Charta a korábbinál jobban hangsúlyozza az iszlám elveket. Sadli első algériai elnökként találkozik Mitterrand francia államfővel is, és az addig feszült viszony némileg javul. 1987–88-ban arab szomszédaival is javítja kapcsolatait Algéria. 1988. okt.-ben az áremelések miatt utcai zavargások törnek ki. Az elnök először rendkívüli állapotot hirdet ki, majd a nép népszavazáson hagyja jóvá a politikai reformot s 1989-ben az új alkotmányt. 1990. márc.-ban szóba kerül a többpártrendszer bevezetése, és az, hogy Ben Bella hazatérhessen. Jún.-ban, az első szabad helyhatósági választáson a fundamentalisták látványosan előretörnek. Szept.-ben Ben Bella hazatér.
