ANGOLA
ANGOLA
Angolai Népi Köztársaság
República Popular de Angola (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 1 246 700 km2, Magyarországnál kb. 13-szor nagyobb. Fekvés: DNy-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Szomszédai: Zaire (É), Zambia (K), Namíbia (D); Cabinda tartományt – melyet Zaire választ külön az országtól – Kongó (É) határolja. Felszín: A keskeny parti síkságból 900–2000 m magas, termékeny fennsík emelkedik ki; D-en sivatag. Cabinda tartományt trópusi erdő borítja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m). Legjelentősebb folyók: Cuanza, Cunene, Cubango.
Népesség: Lakosság (1989): 8 971 000 (10% nomád). Népsűrűség: 7/km2. Etnikai csoportok: bantu (mbundu 40%, kimbundu 20%), musikongo; imbangala, ambo, vatva, busman csoportok, mesztic, portugál. Nyelvek: portugál (hiv.), bantu nyelvek. Vallások: törzsi vallású 42%, r. kat. 40%, protestáns 12%. Városi lakosság: 25%. Főváros: Luanda (*1984): 1 100 000 (A). Városok (1984): Huambo 61 885; Lobito 59 528; Benguela 40 996.
Államforma: népi köztársaság. Állam- és kormányfő: José Eduardo dos Santos (szül. 1942. aug. 28.). Nemzeti ünnep: nov. 11., dec. 10.
Gazdaság: Pénznem: kwanza (1990. szept.: 29,91 = 1 USD). GDP (1985): 4,5 Mrd USD. GNP/fő (1985): 500 USD. Gazdasági növekedés (1984): 0,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 14,3. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 75%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1986): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gyémánt, kávé, szitál, hal, faanyag, cement, pálmaolaj, kukorica. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 49%, Bahama-szigetek 15%. Import (1986): 1,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, gép, berendezés, vegyipari termék, gyógyszer, közlekedési eszköz, nyersvas, acél. Főbb importpartnerek: Portugália 15%, Franciao. 12%, Szovjetunió 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2952 km. Közúti hálózat (1986): 73 830 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 56 000; egyéb gépjármű: 29 000. Főbb kikötők: Cabinda, Lobito, Luanda. Hírközlés: Tv (1985): 40 000. Rádió (1986): 400 000. Telefon (1982): 40 000. Napilap (*1984): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 41,0; nők: 44,0 év. Születés (1986): 47,3‰. Halálozás (1986): 21,9‰. Népességnövekedés (1986): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 200‰. Kórházi ágyak (1986): 13 000. Orvosok (1986): 655. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 12 000.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 30%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A volt portugál gyarmat, majd tengerentúli megye 1975. nov. 11-én válik függetlenné. Az új alkotmány marxista ihletésű. Az MPLA (Angolai Népi Felszabadító Mozgalom) vezetője, Agostinho Neto kubai csapatok támogatásával száll szembe a korábbi belső szövetségesekkel, az FNLA-val (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) és az UNITA-val (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). 1976. nov.-ben Angolát felveszik az ENSZ-be, okt.-ben barátsági és együttműködési szerződést köt a Szovjetunióval. Neto 1979. szept.-i halála után helyére Eduardo dos Santos kerül. Az MPLA és az állam elnökét 1985. dec.-ben megerősítik hivatalában. 1988-ban angolai-kubai-amerikai-dél-afrikai tárgyalások kezdődnek a kubai csapatok kivonásáról. Dec.-ben a Dél-afrikai Köztársaság és Kuba vezetői jegyzőkönyvet írnak alá a délnyugat-afrikai béke megteremtéséről. Ennek keretében a kubai csapatok megkezdik kivonulásukat az országból.1989. jún.-ban az angolai kormány és az UNITA fegyverszüneti megállapodást köt. 1990-ben tovább folynak a tárgyalások, közvetve, lisszaboni közvetítéssel, közben nem érnek véget a harcok sem.
