AUSZTRÁLIA
AUSZTRÁLIA
Ausztrál Államszövetség
Commonwealth of Australia (angolul)
Óceánia
Földrajz: Terület: 7 686 844 km2, Magyarországnál kb. 82-szer nagyobb. Fekvés: Ázsiától DK-re. Szomszédai: Az Indiai-óceán (Ny, D), a Csendes-óceán (K), az Arafura- és a Timor-tenger (É) veszi körül. Felszín: Ny-on félsivatagos, sivatagos, szigethegységekkel; peremhegységek mögött parti síkság. K-en a száraz, szavannás, sivatagos alföldeket a partvidék mentén a Nagy-Vízválasztó-hegység szegélyezi. Legmagasabb pont: Mount Kosciuszko (2229 m). Legjelentősebb folyók: Murray, Darling, Flinders. Legnagyobb tavak: Eyre-tó, Gairdner-tó, Torrens-tó.
Népesség: Lakosság ( 1989): 16 090 000. Életkor szerint: 0–14: 22,6%; 15–59: 62,2%; 60–: 15,2%. Népsűrűség: 2,1/km2. Etnikai csoportok: brit 95%; egyéb fehér 3%; őslakos, mesztic 1,5%. Nyelvek: angol (hiv.), őslakosok nyelvei. Vallások: protestáns 61%, r. kat. 33%. Városi lakosság: 70%. Főváros: Canberra (1986): 286 000. Városok (1986): Sydney 3 431 000; Melbourne 2 942 000; Brisbane 1 171 000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Erzsébet királynő, akit Ninian Martin Stephen főkormányzó (szül. 1923. jún. 15.) képvisel. Kormányfő: Robert J. L. Hawke (szül. 1929. dec. 9.). Nemzeti ünnep: jan. 26.
Gazdaság: Pénznem: dollar (ausztrál dollár) (1990. szept.: 1,2 = 1 USD). GDP (1990): 302 Mrd USD. GDP/fő (1990): 17 772 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 0,85. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 5,0. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 2,8. Fogyasztói árváltozások (1990): 6,8%. Munkanélküliség (1989): 6,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 34%; szolgáltatás 22%. Export (1988): 32,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, fém, bőr, gyapjú, hús, búza, szén, cukor, gép. Főbb exportpartnerek: Japán 27%, Egyesült Államok 11%, Új-Zéland 5%, Nagy-Britannia 4%. Import (1988): 36,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, energia, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 21%, Japán 20%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 39 251 km. Közúti hálózat (1987): 840 000 km; ebből burkolt: 467 548 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 7 243 600; egyéb gépjármű: 1 977 600. Főbb kikötők: Sydney, Melbourne, Newcastle. Hírközlés: Tv (1985): 7 M. Rádió (1985): 20 M. Telefon (1985): 8,7 M. Napilap (1982): 426/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 72,3; nők: 78,8 év. Születés (1987): 15,2‰. Halálozás (1987): 7,5‰. Népességnövekedés (1987): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1986): 9,6‰. Kórházi ágyak (1985): 91 654. Orvosok (1984): 27 500. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 440.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
A gyarmati területekből 1901-ben egységesedő állam a 60-as, 70-es években függetlenséget ad több kisebb-nagyobb szigetnek (pl. Nauru, Pápua Új-Guinea). Edward Whitlam munkáspárti kormányát.1975. dec.-ben Malcolm Fraser konzervatív vezetése követi. Az É-i terület bennszülöttei 1977-ben polgárjogot kapnak. A 6 szövetségi államot és 2 területet 1983. márc. óta Robert Hawke kormányozza. Az újra munkáspárti vezetés alá kerülő ország megkönnyíti a bevándorlást. 1985-ben ünnepi aktussal átadják a bennszülötteknek a szimbolikus Ayer-sziklát, amelyet viszont ők 99 évre bérbe adnak a kormánynak.1986. márc.-ban II. Erzsébet királynő, a Nemzetközösséghez tartozó ország brit uralkodója aláírja az „Ausztrália-törvényt”. Ez felszámolja a még megmaradt alkotmányjogi kötelékek többségét, amelyek Ausztráliát Nagy-Britanniához kötik. A brit parlament törvényei immár nem hatályosak Ausztráliában, de továbbra is a brit uralkodó Ausztrália államfője. Az 1987. júl.-i előrehozott választásokon a Munkáspárt és Robert Hawke győz, így az ország történelmében először nyeri el ugyanaz a személy harmadszor is a miniszterelnökséget. AZ 1990. márc.-i helyhatósági választásokon a Munkáspárt kevéssel győz.
Függő, ill. társult területek
Antarktiszi terület
Kókusz (Keeling)-szigetek
Karácsony-sziget
Norfolk-sziget
Heard- és McDonald-szigetek
Ashmore- és Cartier-szigetek
Korall-tengeri-szigetek
