AUSZTRIA
AUSZTRIA
Osztrák Köztársaság
Republik Österreich (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 83 854 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Fekvés: Közép-Európa DNy-i részén. Szomszédai: Svájc, Liechtenstein (Ny), Németország, Csehszlovákia (É), Magyarország (K), Jugoszlávia, Olaszország (D). Felszín: Változatos; nagy részén az Alpok láncai húzódnak; központi része a Duna völgye. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m). Legjelentősebb folyók: Donau (Duna), Inn, Mur (Mura). Legnagyobb tavak: Boden-tó, Neusiedier See (Fertő tó), Attersee.
Népesség: Lakosság (1989): 7 555 000. Életkor szerint: 0–14: 17,7%; 15–59: 62,1%; 60–: 20,2%. Népsűrűség: 90/km2. Etnikai csoportok: osztrák 98%; horvát 0,3%; szlovén 0,2%, magyar 0,16%. Nyelv: német. Vallások: r. kat. 80,6%, protestáns 4,8%, mohamedán 1%, vallás nélküli 10%. Városi lakosság: 56%. Főváros: Wien (Bécs) (*1987): 1 479 800. Városok (1981): Graz 243 166; Linz 199 910; Salzburg 139 426.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Kurt Waldheim (szül. 1918. dec. 21.). Kormányfő: Franz Vranitzky kancellár (szül. 1937. okt. 4. ). Nemzeti ünnep: okt. 26.
Gazdaság: Pénznem: schilling (1990. szept.: 10,94 = 1 USD). GDP (1990): 139,65 Mrd USD. GDP/fő (1990): 18 351 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 1,2. Fogyasztói árváltozások (1990): 3,0%. Munkanélküliség (1989): 5,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 8%; ipar és kereskedelem 35%; szolgáltatás 56%. Export (1987): 27,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: bányatermék, gép, berendezés, papír, fa, textília. Főbb exportpartnerek: NSZK 29%, Olaszo. 9%, Svájc 7%. Import (1987): 32,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, textília, gép, szállítási eszköz, élelmiszer, gyümölcs, zöldség. Főbb importpartnerek: NSZK 41%, Olaszo. 9%, Svájc 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 5767 km; ebből villamosított: 3144 km. Közúti hálózat (1989): 34 965 km; ebből autópálya: 1405 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 2 784 792; egyéb gépjármű: 893 237. Hírközlés. Tv (1985): 3,2 M. Rádió (1985): 4,6 M. Telefon (1988): 3 001 319. Napilap (1985): 312/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1981): férfiak: 69,3; nők: 76,4 év. Születés (1986): 11,5‰. Halálozás (1986): 11,5‰. Népességnövekedés (1986): 0,0%. Csecsemőhalandóság (1987): 10,6‰. Kórházi ágyak (1988): 81 582. Orvosok (1988): 23 907. Egy orvosra jutó lakosok (1985): 351.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 98%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1955-ben államszerződéssel örökös semlegességet kinyilvánító országot 1966-ig a két nagy párt, a szocialista SPÖ és a Néppárt, az ÖVP koalíciója kormányozza. Ekkor 4 évre az ÖVP alakít kormányt. 1970-től a szocialisták relatív, 1971-től abszolút többségben kormányoznak. A Kreisky-kormány szerződéseket köt az NDK-val az állampolgárság elismeréséről, Csehszlovákiával a vitás határkérdések rendezéséről. A szocialista párt az 1983. ápr.-i választásokon elveszíti abszolút többségét, és a Szabadságpárttal (FPÖ) lép kormánykoalícióra. Kreisky kancellár lemond, hivatalát alkancellára, a szintén szocialista Fred Sinowatz veszi át. Az 1986-os elnökválasztásokon Kurt Waldheim korábbi külügyminiszter és ENSZ-főtitkár a Néppárt támogatásával indul a szocialista jelölt, Kurt Steyrerrel szemben. A náci múltja miatt támadott Waldheim a második voksoláson megszerzi a szavazatok 53,9%-át. A választás következtében visszalépő Sinowatzot Franz Vranitzky követi kancellárként. Az 1986. nov.-i választásokon a két nagy párt szavazatokat veszít (SPÖ: 43,13%; ÖVP: 41,29%), így újra nagykoalícióra lépnek egymással. 1987. jan.-ban a kormányalakítás során Vranitzky szocialista kancellár Alois Mock néppárti vezetőt kéri fel külügyminiszternek és alkancellárnak. Egy nemzetközi történészbizottság 1988. febr.-ban közzétett jelentése nem bizonyítja a Waldheim elleni vádakat, mégsem érnek véget az elnök lemondását sürgető osztrák tüntetések. 1988. márc.-ban az Anschluss (Ausztria náci megszállása) 50. évfordulóján a megemlékezésen Waldheim nem szólal fel. Eközben folyik az osztrák gazdaság nagyszabású átalakítási programja. Állami vállalatok kerülnek magánkézbe a tőzsdén, más veszteséges állami üzemeket alaposan átszerveznek, kisebb, hatékony egységekre bontják őket. 1989. júl.-ban az ország jelentkezik a Közös Piacba. Az 1990. okt.-i választásokon a szocialisták az első, a polgári néppártiak a második helyen végeznek.
