BISSAU-GUINEA
BISSAU-GUINEA
Bissau-Guineai Köztársaság
República da Guiné-Bissau (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 36125 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: Ny-Afrika atlanti-óceáni partvidékén. Szomszédai: Szenegál (É), Guinea (K, D). Felszín: Tagolt partvidékén mocsaras, erdős síkság; az ország belsejében alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: 210 m. Legjelentősebb folyók: Géba, Corubal, Kayanga.
Népesség: Lakosság (1989): 929 000. Népsűrűség: 25/km2. Etnikai csoportok: bantu (balante 30%, fulbe 23%, mandingo 13%, manjaka 14%); portugál 7%. Nyelvek: portugál (hiv.), portugál-kreol (crioulo), szudáni. Vallások: törzsi vallású 50%, mohamedán 40%, r. kat. 10%. Városi lakosság: 20%. Főváros: Bissau (1979): 109 214. Városok: Bafatá 13 429; Gabu 7803; Mansoa 5390.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Joćo Bernardo Vieira (szül. 1939). Nemzeti ünnep: szept. 24.
Gazdaság: Pénznem: guineai peso (1990. szept.: 651,53 = 1 USD). GNP (1986): 150 M USD. GNP/fő (1986): 170 USD. Gazdasági növekedés (1984–85): 2,7%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 8,4. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 90%. Export (1987): 16 M USD. Főbb exportcikkek: földimogyoró, hal, pálmamag, gyapot. Fő exportpartner: Portugália 65%. Import (1986): 63 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, nyersanyag, gép. Főbb import partnerek: Portugália 20%, Olaszo. 15%, Franciao. 6%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5058 km. Gépjárművek (1982): 4100. Főbb kikötők: Bissau, Bolama, Cacheu. Hírközlés: Rádió (1985): 30 000. Telefon (1986): 3000. Napilap (1984) 7/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 42 év. Születés (1985): 39,0‰. Halálozás (1985): 20,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1987) 137,0‰. Kórházi ágyak (1981): 1570. Orvosok (1980): 108 (+ 2 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 15%. Iskolakötelezettség: 4 év.
A volt portugál gyarmat, majd 1951-től „tengerentúli megye” 1973. szept. 24-én válik függetlenné. Portugália azonban csak 1974. szept.-ben ismeri el az új státust. Az 1980 óta az egyetlen párt élén elnöklő Joćo Bernardo Vieira 1984-ben új alkotmányt fogadtat el, miután az ápr.-i választások megerősítik hivatalában. Az elnök 1990. jan.-ban több ellenzéki politikust amnesztiában részesít.
