BULGÁRIA
BULGÁRIA
Bolgár Köztársaság
Republika Balgarija (bolgárul)
Európa
Földrajz: Terület: 110 912 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: A Balkán-félsziget K-i részén, a Fekete-tenger partján. Szomszédai: Románia (É), Jugoszlávia (Ny), Görögország, Törökország (D). Felszín: Három egység: É-on a Duna menti táblásvidék, középen a Balkán-hegység, melyet medencesor választ el a Rila-Rodope-masszívumtól. Legmagasabb pont: Muszala (2925 m). Legjelentősebb folyók: Dunav (Duna), Marica, Isikar. Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszkar-víztároló, Sztuden-Kladenec-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 9 037 000. Életkor szerint: 0–14: 20,8%; 15–59: 60,7%; 60–: 18,3%. Népsűrűség: 81/km2. Etnikai csoportok: bolgár 92%; török 5%; cigány 2,5%. Nyelvek: bolgár (hiv.), török, görög. Vallások: görögkeleti, mohamedán. Városi lakosság: 68%. Főváros: Szófia (1986): 1 128 707. Városok (1986): Plovdiv 377 637; Várna 297 090; Rusze 185 425.
Államforma: köztársaság. Államfő: Zseljo Zselev (1990. aug. óta). Kormányfő: betöltetlen (1990. dec. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: Pénznem: leva (1990. szept.: 2,91 = 1 USD). GDP (1988): 45,4 Mrd USD. GDP/fő (1988): 5061 USD. Gazdasági növekedés (1988): 6,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 3, 8. Fogyasztói árváltozások (1988): 5,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 22%; ipar és kereskedelem 43%. Export (1985): 13,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: zöldség, gyümölcs, dohány, bor, cement, mezőgazdasági gép, rózsaolaj. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 48%, NDK 6%. Import (1985): 13,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, közlekedési eszköz, kőolajtermék, textília. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 54%, NDK 6%, NSZK 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 4341 km; ebből villamosított: 2510 km. Közúti hálózat (1987): 36 908 km; ebből autópálya (1987): 242 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 937 000; egyéb gépjármű: 519 000. Főbb kikötők: Burgasz, Várna. Hírközlés: Tv (1987): 1,69 M. Rádió (1985): 2 018 000. Telefon (1987): 2 228 681. Napilap (1986): 316/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 68; nők: 74 év. Születés (1986): 13,4‰. Halálozás (1986): 11,6‰. Csecsemőhalandóság (1986): 16,1‰. Kórházi ágyak (1987): 85 804. Orvosok (1987): 27 107 (+ 5229 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 400.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 95%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Todor Zsivkovot, a Bolgár KP főtitkárát 1954-ben választják – akkor még – első titkárnak. A világon kevesen maradnak olyan sokáig hivatalukban, mint ő. Todor Zsivkov ellátja az államfői feladatokat is, 1986. jún.-ban negyedszer is megválasztják e posztra. A XIII. pártkongresszus 1986. jan.-ban egyhangúan újraválasztja pártvezetői tisztségében is. A pb összetétele megváltozik. Márc.-ban Grisa Filipov miniszterelnök a kb titkára lesz; az új kormányfő: Georgi Atanaszov. A szigorú takarékossági intézkedésekkel egy időben óvatos reformprogramot vezetnek be. A bolgár vezetők cáfolják, hogy 1985-86-ban a török kisebbséget erőszakosan beolvasztó kampányt folytattak volna. 1987. júl.-ban a BKP KB teljes ülése, majd 1988. jan.-ban a párt országos értekezlete jelentős gazdaságélénkítő, bérdifferenciáló intézkedéseket fogad el. A politikai élet átalakítását sürgető intézkedések egyikeként 8 évben maximálják a vezetők hivatali idejét. Aug.-ban a párt vezető testületeiben személycserékre kerül sor. A reformerként ismert Alekszandrov kimarad a politikai bizottságból. 1989-ben kb. 100 000 török nemzetiségű lakos hagyja el az országot. A töröklakta falvakban többször kerül sor véres összeütközésekre. Nov.-ben a kelet-európai változások hatására Zsivkov lemond, helyére Petar Mladenov kerül. 1990. febr.-tól a kormányfő Andrej Lukanov. A rendkívüli XIV. pártkongresszus megszünteti a régi szervezeteket, a pb-t, a kb-t, új elnökséget választ. A pártelnök Alekszander Lilov. A Bolgár Szocialista Párttá átalakult kommunista párt a jún.-i választásokon győz, a második helyet az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége szerzi meg. Júl.-ban Mladenov lemond elnöki posztjáról. A parlament az ellenzék vezetőjét, a filozófus Zseljo Zselevet választja államfővé. Szept.-től bevezetik a jegyrendszert. Nov.-ben az egypárti kormányt lemondatják.
