BURUNDI
BURUNDI
Burundi Köztársaság
République de Burundi (franciául)
Republika y'Uburundi (kirundi nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 27 834 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: K-Afrika középső részén. Szomszédai: Ruanda (É), Zaire (Ny), Tanzánia (K). Felszín: K-en magasföld, dombvidék; Ny-on hegyvidék, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-tó árkához. Legmagasabb pont: Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 5 233 000. Életkor szerint: 0–14: 44,3%; 15–59: 49,6%; 60–: 6,1%. Népsűrűség: 176,9/km2. Etnikai csoportok: bantu 80%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 196. Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 63%, törzsi vallású 33%, protestáns 3%, mohamedán. Városi lakosság: 5%. Főváros: Bujumbura (1986): 272 600. Város (1986): Gitega 95 300.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Pierre Buyoya (1987. szept. óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (burundi frank) (1990. szept.: 170,52 = 1 USD). GNP (1986): 1,0 Mrd USD. GNP/fő (1986): 207 USD. Gazdasági növekedés (1980–86): 2,3%. Adósság szolgálat a GNP %-ában (1987): 3,6. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 3,5. Fogyasztói árváltozások (1988): 8,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 93%. Export (1986): 169 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, bőr, érc. Főbb exportpartnerek: NSZK 55%, Belgium 19%. Import (1986): 205 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, jármű, kőolaj, iparcikk. Főbb importpartnerek: Belgium 20%, NSZK 12%. Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5144 km; ebből burkolt: 310 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 7533; egyéb gépjármű: 4364. Hírközlés: Tv (1985): 300. Rádió (1986): 250 000. Telefon (1983): 6033. Napilap (1987): 1/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 46,9; nők: 50,2 év. Születés (1987): 45,7‰. Halálozás (1987): 17,4‰. Népességnövekedés (1987): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1988): 122‰. Kórházi ágyak (1985): 5506. Orvosok (1980): 178. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 21 120.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 30%. Iskolakötelezettség: 7–13 éves korig.
A németek, belgák kormányozta, később népszövetségi mandátum, majd ENSZ gyámsági terület 1962. júl. 1-jén válik függetlenné. A 60-as években kezdődő hatalmi harcok 1972-ben tetőznek, a kormánycsapatok és a lázadók ütközeteiben 120 ezren halnak meg. Az akkori győztest – Micomberót – 1976-bon a hadsereg megfosztja az elnökségtől. Jean-Baptiste Bagazát 1984. aug.-ban 99,63%-os többség erősíti meg hivatalában. 1987. aug.-bon Pierre Buyoya őrnagy vezetésével a hadsereg megdönti Bagaza kormányzatát; Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa alakul, az államfő Buyoya. 1988. aug.-bon legalább ötezer paraszt esik áldozatul a törzsi zavargásoknak, a katonaság megtorlásának. A lakosság többségét alkotó törzs szenvedi el a kisebbség csapásait.
