CHILE
CHILE
Chilei Köztársaság
República de Chile (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 756 626 km2, Magyarországnál kb. 8-szor nagyobb. Fekvés: D-Amerika Ny-i partvidékén. Szomszédai: Peru (É), Bolívia (ÉK), Argentína (K). Felszín: Az országon végighúzódó Andok láncai között É-on sivatag (Atacama), középső részén termékeny völgy. D-en az Andok tengerbe süllyedt lánca tagolt partvidéket alkot, több ezer szigettel. Gyakori földrengések. Legmagasabb pont: Ojos del Salado (6880 m). Legjelentősebb folyó: Bio-Bio. Legnagyobb tavak: General Carrera-tó, Argentino-tó, Ranco-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 12 868 000. Életkor szerint: 0–14: 31,1%; 15–59: 60,6%; 60–: 8,3%. Népsűrűség: 16,6/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fehér 30%; indián 5%. Nyelv: spanyol. Vallások: r. kat. 89%, protestáns 6%, zsidó. Városi lakosság: 83%. Főváros: Santiago (*1987): 4 858 000. Városok (*1985): Vidra del Mar 315 947; Valparaíso 267 025; Talcahuano 220 910.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Patricio Aylwin (1990. márc. óta). Nemzeti ünnep: szept. 18.
Gazdaság: Pénznem: chilei peso (1990. szept.: 311,40 = 1 USD). GDP (1990): 27,05 Mrd USD. GDP/fő (1990): 2054 USD. Gazdasági növekedés (1990): 4,7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 8. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 23. Adósság/fő (1990): 1330 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 3,6. Fogyasztói árváltozások (1990): 24,8%. Munkanélküliség (1989): 5,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság, erdészet, halászat 21%; ipar és kereskedelem 32%. Export (1987): 5,0 Mrd USD. Főbb exportcikkek: vas, rézérc; szén, bányakincs, fa. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 22%, Japán 11%, NSZK 10%. Import (1987): 4,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, közlekedési eszköz, élelmiszer, vegyipari termék, textília, dohány. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 19%, Brazlía 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 6892 km; ebből villamosított: 1946 km. Közérti hálózat (1986): 78 025 km. Gépjárművek (*1986): személygépkocsi: 850 000; egyéb gépjárművek: 207 500. Főbb kikötők: Valparaíso, Arica, Antofagasta. Hírközlés: Tv (1988): 3,5 M. Rádió (1988): 30 M. Telefon (1983): 608 200.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 63,8; nők: 70,4 év. Születés (1986): 22,1‰. Halálozás (1986): 5,9‰. Népességnövekedés (1986): 1,6%. Csecsemőhalandóság (1986): 18,0‰. Kórházi ágyak (1986): 33 000. Orvosok (1985): 12 334. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1080.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 92%. Iskolakötelezettség: 6–13 éves korig.
A latin-amerikai demokráciák egykori mintaállamában 1973. szept. 11-én a 3 fegyvernem és a rendőrség közösen dönti meg Salvador Allende baloldali kormányát. Allendét megölik. A hatalmat 4 főből álló junta veszi át, élén Augusto Pinochet tábornokkal, a szárazföldi haderők parancsnokával. A pártokat betiltják, a politikai tevékenység megszűnik, irtó hadjárat folyik az Allende-kormány tagjai és támogatói ellen. A szükségállapot 1978. márc.-ig tart, de azóta többször újra bevezetik.1980. szept.11-én új alkotmányt fogad el a szavazók 67,5%-a, ez 1981. márc. 11-én lép hatályba, s 1989-re helyezi kilátásba a demokrácia helyreállítását s az általános választást. Addig Pinochet elnökként marad hatalmon, s a katonai vezetés 1989-re is fenntartja magának a jelölés jogát.1983. aug.-ban 5 ellenzéki párt közös csoportot alapít Demokratikus Szövetség néven, ehhez később mások is csatlakoznak. 1986. szept. 7-én Pinochet könnyebb sérüléssel túlél egy merényletet. 1987-ben a pápa ápr.-i látogatásának hírére több ellenzékit hazaengednek, engedélyezik a polgári politikai pártok működését. A pápai látogatás tömegtüntetések jegyében zajlik. 1988-ban a gazdasági eredmények ellenére éleződik a politikai harc. 1988. okt.-ben népszavazás dönt róla, hogy 1989-ben írjanak ki választásokat, s Pinochet elnök ne maradjon újabb 8 évig államfő. A vereséget szenvedett tábornok nov.-ben jelentős változtatásokat hajt végre a vezető testületekben. A 17 ellenzéki párt 1989. jún.-ban a kereszténydemokrata Patricio Aylwint választja elnökjelöltjévé a dec.-i választásokra. Az aug.-i népszavazás demokratikus alkotmánymódosításokat hagy jóvá. Dec.-ben Aylwin legyőzi a rendszer jelöltjét, Hernán Büchit. A márc.-i beiktatás után a polgári és a katonai hatóságok között többször feszültség mutatkozik. Nyáron több, a Pinochet-rendszer első éveiből származó tömegsírt tárnak fel.
