CSEHSZLOVÁKIA
CSEHSZLOVÁKIA
Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság
Česká a Slovenská Federativní Republika (cseh nyelven)
Česká a Slovenská Federativná Republika (szlovák nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 127 889 km2, Magyarországnál egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: Közép-Európa K-i részén. Szomszédai: Lengyelország (É), Németország (ÉNy), Ausztria, Magyarország (D), Szovjetunió (K). Felszín: Két egység: Ny-on peremhegységekkel körülzárt, a Cseh-Morva-dombsággal elválasztott (Cseh- és Morva-) medence; K-en a Kárpátok párhuzamos láncai és az általuk közrezárt medencék; termékeny alföldek. Legmagasabb pont: Gerlahovka (Gerlahfalvi-csúcs 2655 m). Legjelentősebb folyók: Dunaj (Duna), Váh (Vág), Moráva (Morva).
Népesség: Lakosság (1989): 15 661 000. Életkor szerint: 0–14: 24,2%; 15–59: 59,3%; 60–: 16,5%. Népsűrűség: 122/km2. Etnikai csoportok: cseh 63%; szlovák 31%; magyar 4%; cigány, német, lengyel, ukrán. Nyelvek: cseh (hiv.), szlovák (hiv.), magyar. Vallások: r. kat., protestáns, zsidó, görögkeleti. Városi lakosság: 66%. Főváros: Praha (Prága) (1986): 1 195 000. Városok (1986): Bratislava (Pozsony) 421 000; Brno 385 000; Ostrava 328 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Václav Havel (1990. jan. óta). Kormányfő: Marján Čalfa (1989. nov. óta). Nemzeti ünnep máj. 9.
Gazdaság: Pénznem: korona (csehszlovák korona) (1990. szept.: 15,61 = 1 USD). GDP (1988): 112,36 Mrd USD. GDP/fő (1988): 7203 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 5,8. Fogyasztói árváltozások (1989): 3,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 14%; ipar és kereskedelem 64%. Export (1986): 20,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: mezőgazdasági gép; személygépkocsi, szén, textília, cipő, faáru, üveg, porcelán, sör. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 41%, NDK 9%, Lengyelo. 7%, Magyaro. 5%. Import (1986): 21,05 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolajtermék, vasérc, gyapot, zöldség, élő állat, gyümölcs, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 46%, NDK 10%, Lengyelo. 6%, NSZK 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 13 130 km; ebből villamosított: 3798 km. Közúti hálótat (1988): 74 891 km; ebből autópálya: 489 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 2 639 564; egyéb gépjármű: 412 000. Hírközlés: Tv (1985): 4 368 000. Rádió (1985): 4 234 000. Telefon (1986): 3 706 718. Napilap (1986): 280/1000 fő.
Egészségügy: Születéskór várható élettartam (1985): férfiak: 67,2; nők: 74,4 év. Születés (1986): 14,2‰. Halálozás (1986): 11,9‰. Népességnövekedés (1986): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 15,6‰. Kórházi ágyak (1988): 123 844. Orvosok (1988): 57 844 (fogorvosokkal együtt). Egy orvosra jutó lakosok (1981 ): 350.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Az 1969. jan. óta föderatív szocialista köztársaságban a szövetségi intézmények mellett külön cseh és szlovák kormány és nemzeti tanács is működik. Gustav Husák 1969-től Csehszlovákia Kommunista Pártja első titkára. 1971-től főtitkára, 1975-től államelnök. A CSKP taglétszáma 1982-ben 1 584 011 fő. Emellett a Néppárt, a Szabadságpárt, a Cseh Nemzeti Szocialista Párt és a Szlovák Újjászületés Pártja is tevékenykedik. A CSKP XVII. kongresszusán (1986. márc.) gazdaságélénkítő intézkedéseket fogadnak el. 1986. aug.-ban létrejön az első kulturális és tudományos egyezmény az Egyesült Államokkal. 1987-től több állami vezető is nyilatkozik a gazdaság megújításának szükségességéről. 1987. dec.-ben a kb. Miloš Jakešt választja új főtitkárrá. 1988-ban társadalmi vitára bocsátják a munka új törvénykönyvét. A gazdasági reformtervek közepette egyre több szó esik a 20 évvel korábbi, 1968-as eseményekről is. Okt.-ben lemond a kormány; az új kormányfő Ladislav Adamec. 1989 folyamán a rendőrség többször tettlegesen is fellép az ellenzékkel szemben. Václav Havel írót, ellenzéki vezetőt újra bebörtönzik, majd kiengedik. Aug. 21-én megmozdulásokat szervez az ellenzék. A hatalom erőszakosan lép fel. Okt.-ben, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 71. évfordulóján tízezrek tüntetnek, százakat tartóztatnak le. Nov.-ben a további megmozdulások hatására lemond az egész pb. Az új pártfőtitkár: Karel Urbanek. Dec.-ben a rendkívüli pártkongresszuson Adamec már pártelnök, mivel a főtitkári poszt megszűnik, akárcsak a pb. Az elnökségben helyettesi funkciót kap az új első titkár, Vasil Mohorita. Nov.-től az utcai forradalom hatására Marfián Čalfa áll a kormány élére: Václav Havel jan.-tól elnök. A parlament elnöke Alekszandr Dubček, az 1968-as „prágai tavasz” vezetője. A jún.-i választásokon a Polgári Fórum győz, a forradalom vezetőit megerősítik tisztségükben. Szigorú gazdasági intézkedések követik egymást, nyártól megkezdődik a privatizáció. Havel elnök számtalan nemzetközi fórumon szerez hírnevet az országnak és az új rendszernek. Okt.-ben a koronát leértékelik, az árakat pedig radikálisan emelik. Dec.-ben kiéleződik a vita a két szövetségi állam jogállásáról.
