DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
Republiek van Suid-Afrika (afrikaans nyelven)
Republic of South Africa (angolul)
Afrika
Földrajz: Terület. 1 119 566 km2, Magyarországnál kb. 12-szer nagyobb. Fekvés: Afrika legdélibb részén. Szomszédai: Botswana, Zimbabwe (É), Namíbia (ÉNy), Mozambik, Szváziföld (K). Körülveszi Lesothót. Felszín: A Kalahári-medence félsivatagos D-i nyúlványát az ország É-i részében magasföldek (1500 m) határolják, melyekhez D-en és K-en hegységek csatlakoznak. K-en és Ny-on parti síkság. Legmagasabb pont: Injasuti (3408 m). Legjelentősebb folyók: Orange, Limpopo, Vaal.
Népesség: Lakosság (1986): 22 760 770. Életkor szerint: 0–14: 41,0% ; 15–59: 52,8%; 60–: 6,2%. Népsűrűség: 20,3/km2. Etnikai csoportok: bantu (zulu, kszhosza, soto, szvázi, shangaan, tswana, ndebele stb.) 67,7%; búr 12%; mulatt 10%; angol 8%; indiai 3%. Nyelvek: afrikaans (hiv.), angol (hiv.), nguni nyelvek, soto, tsonga, venda, busman, khoe, indiai nyelvek (tamil, hindi, urdu, telugu). Vallások: protestáns 36%, r. kat. 9%, törzsi vallások, hindu, mohamedán, zsidó. Városi lakosság: 56%. Főváros: Pretoria (1985): 822 925 (A). Városok (1985): Cape Peninsula 1 911 521 (A); Johannesburg 1 609 408 (A); East Rand 1 038 108 (A).
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Frederick de Klerk (1989. aug. óta). Nemzeti ünnep: máj. 31.
Gazdaság: Pénznem: rand (1990. szept.: 2,56 = 1 USD). GDP (1990): 102,2 Mrd USD. GDP/fő (1990): 2823 USD. Gazdasági növekedés (1990): 0,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 11,2. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 2,9. Adósság/fő (1990): 541 USD. Fogyasztói árváltozások(1990): 15,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%; ipar és kereskedelem 29%. Export (1988): 21,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: fém, arany, gyémánt, szén, azbeszt, uránérc, egyéb érc, gyapjú, déligyümölcs, vegyszer, kukorica, bőr. Főbb exportpartnerek: Japán 7%, Egyesült Államok 6%, Nagy-Britannia 5%. Import (1988): 18,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, kőolaj, vegyipari termék, közszükségleti cikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 14%, Japán 9%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 23 259 km; ebből villamosított: 8440 km. Közúti hálózat (1987): 228 268 km; ebből burkolt: 52 504 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 3107 031; egyéb gépjármű: 1 361 553. Főbb kikötők: Durban, Cape Town (Fokváros), East London. Hírközlés: Tv (1985): 3 M. Rádió (1985): 10 M. Telefon (1986): 4 M. Napilap (1986): 41/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1982): fehér: 70; ázsiai: 65; fekete: 59 év. Születés (1985): 33,0‰. Halálozás (1985): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1982): fehér: 14,9‰; ázsiai 25,3‰; fekete 94,0‰. Orvosok (1987): 16 286 (+ 3892 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 2140.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): fehér: 99%; ázsiai: 69%; keverék: 62%; fekete: 50%.
Az.1910. máj. 31-én Nagy-Britanniától különvált állam 1961. máj. 31-én a Nemzetközösségből is kilép. Az 1960-as sharpeville-i és az 1976-os sowetói, feketék elleni vérengzések után a 80-as évekre mindennapossá válnak a feketék és fehérék összeütközései. Az 1984. szept. 4-én életbe lépő új alkotmány 3 kamarás parlamentet hív életre. Így a félvérek és az indiaiak is képviselethez jutnak, de képviselőik összesített száma nem éri el a fehér küldöttekét. Ám míg a fehérek létszáma 4, a színes félvéreké 2, az indiaiaké 0,9 millió, az országban élő 16 millió fekete továbbra sem jut parlamenti képviselethez. 1985. ápr.-ban a kormány megszünteti a faji megkülönböztetést a vendéglátásban, ám az
erősödő és ennél sokkal többet követelő fekete mozgalmak és tüntetések hatására 1986. jún.-ban megszigorítja a sajtócenzúrát, kiutasít több külföldi újságírót, szaporítja a biztonsági rendelkezéseket: a korábbi 14 nap helyett 180 nap is lehet a vizsgálati fogság. Oliver Tambót, a betiltott ANC (Afrikai Nemzeti Kongresszus) vezetőjét Londonban kormányképviselők fogadják, a világ több tucatnyi állama szankciókat vezet be D-Afrika ellen, ahol a rendőrség és a hadsereg feketék ezreit ölte meg az elmúlt években. Az 1987. máj.-i, csak fehéreknek tartott választások után a győztes Pieter Botha elnök bejelenti, hogy továbbra is csak fokozatosan kíván reformokat bevezetni. Az 1988. tavaszi választásokon a változásokat ellenző konzervatívok törnek előre. Az ellenzéki csoportosulások tevékenységét szűkítik, erősödik a cenzúra. Az ország a világpolitika egyik tartós feszültséggóca. Szept.-ben a kormányfő Mozambikba látogat. Az okt.-i választásokon a szélsőjobb tör előre. 1989. jan.-ban Botha elnök könnyű szívrohamon esik át, aug.-ban benyújtja lemondását. Az utód, Frederick de Klerk lassú reformokat vezet be és erősíti a kapcsolatokat a szomszéd országokkal. A szept.-i választásokon megerősödik az ellenzék. 1990. febr.-ban Nelson Mandelát, az ANC vezetőjét 26 éves raboskodás után szabadon engedik. Márc.-ban kitörnek a zavargások feketék és feketék – Mandela kszhosza és Buthelezi herceg zulu nemzetségei – között. Natal megyében az év első felében több ezer halott. Máj.-ban – majd utána többször is – Mandela és De Klerk elnök közvetlen tárgyalásokat folytat. Mindketten többtucatnyi külföldi államot keresnek fel, Mandela a szankciók folytatását, De Klerk azok megszüntetését kéri. A szankciók folytatódnak. Nyáron a zavargások átterjednek Sowetóra is. A fehér rendőrség és katonaság is beavatkozik a feketék harcaiba. Újra érvényben a rendkívüli állapot.
Dél-Afrika bantusztánjai
