ECUADOR
ECUADOR
Ecuadori Köztársaság
República del Ecuador (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 283 561 km2, Magyarországnál kb. 3-szor nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉNy-i részén, a Csendes-óceán partján (az Egyenlítő halad rajta keresztül). Szomszédai: Kolumbia (É), Peru (K, D). Felszín: A parti síkságot és dombvidéket az Andok kettős lánca közé zárt felföldek választják el az Amazonas őserdővel borított alföldjétől. Gyakori földrengések; ma is működő vulkánok. Legmagasabb pont: Chimborazo (6310 m). Legjelentősebb folyók: Napo, Pastaza, Daule.
Népesség: Lakosság (1989): 10 490 000. Életkor szerint: 0–14: 41,390; 15–59: 55,0%; 60–: 3,7%. Népsűrűség: 341/km2. Etnikai csoportok: mesztic 35%; fehér 25%; indián 20%; fekete 5%. Nyelvek: spanyol (hiv.), kecsua, jivaro. Vallások: r. kat. 80%, törzsi vallású 9%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 52%. Főváros: Quito (*1986): 1 200 000. Városok (1982): Guayaquil 1 300 868; Cuenza 272 397; Ambato 221 392.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Rodrigo Borja (1988. máj. óta). Nemzeti ünnep: aug. 10.
Gazdaság: Pénznem: sucre (1990. szept.: 893,23 = 1 USD). GDP (1990): 10,75 Mrd USD. GDP/fő (1990): 998 USD. Gazdasági növekedés (1990): 2,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 9,8. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 35,1. Adósság/fő (1990): 1112 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,6. Fogyasztói árváltozások (1990): 44%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 34%; ipar és kereskedelem 12%. Export (1988): 2,0 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, banán, kávé, kakaó, balsafa, élelmiszer. Főbb export partnerek: Egyesült Államok 46%, NSZK 4%, Japán 3%. Import (1988): 1,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, gyógyszer, vegyipari termék, élelmiszer, közszükségleti cikk, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 33%, Japán 14%, NSZK 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 971 km. Közúti hálózat (1985): 36 187 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 314 360; egyéb gépjármű: 32 379. Főbb kikötők: Guayaquil, Manta, Esmeraldas. Hírközlés: Tv (1985): 600 000. Rádió (1985): 2,75 M. Telefon (1985): 339 040. Napilap (1985): 57/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1981): férfiak: 59,8; nők: 63,6 év. Születés (1985): 36,0‰. Halálozás (1985): 8,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 63,0‰. Kórházi ágyak (1984): 15 455. Orvosok (1984): 11 000. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 830.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 90%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A Pizarro alapította spanyol gyarmat 1822–30 között Nagy-Kolumbia része, majd független állam. Az 1970-es években katonák ragadják magukhoz a hatalmat. 1979. aug.-ban új alkotmányt fogadnak el, ekkortól civilek töltik be az elnöki funkciót. 1984. aug.-ban León Febres Cordero lép az elnöki hivatalba. 1987. jan.-ban az elégedetlen katonák elrabolják az elnököt. A fogságból kiszabadult elnök pert indít a lázadók ellen. Az 1988 eleji elnökválasztások második fordulóján Rodrigo Borja, a szociáldemokrata irányzatú baloldal jelöltje győz. Az elnök aug.-i beiktatásán a kubai államfő is megjelenik.
