EGYIPOM
EGYIPOM
Egyiptomi Arab Köztársaság
Al Jumhuriyah Misr al-Arabiya (arabul)
Észak-Afrika
Földrajz: Terület: 1 001 449 km2, Magyarországnál kb. 10-szer nagyobb. Fekvés: Afrika ÉK-i részében, a Földközi- és Vörös-tenger partján. Szomszédai: Líbia (Ny), Szudán (D), Izrael (K). Felszín: A Nílus-völgy 2 részre osztja: a Líbiai-sivatag mészkőtábla-vidéke mélyföldekkel, oázisokkal; az Arab-sivatag mészkő, homokkő hegyvidéke. A Sínai-félszigetet (amely Ázsiához tartozik) a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pont: Jabal Katrinah (2637 m). Legjelentősebb folyó: Nílus. Legnagyobb tó: Nasszer-tó (víztároló).
Népesség: Lakosság (1989): 54 779 000. Népsűrűség: 50/km2. Etnikai csoportok: arab hamita, beduin, núbiai, berber, fekete, görög, olasz. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita) 93%, keresztény (kopt) 7%. Városi lakosság: 45%. Főváros: EI-Qahira (Kairó) (*1985): 5 881 000. Városok (*1984): Alexandria 2 708 000; Giza 1 246 713; Shubra el Kherna 393 700.
Államforma: köztársaság. Államfő: Hoszni Mubarak (szül. 1929). Kormányfő: Hailu Jimenu (1990. febr. óta). Nemzeti ünnep: júl. 23., okt. 6.
Gazdaság: Pénznem: egyiptomi font (1990. szept.: 2,74 = 1 USD). GDP (1990): 119,8 Mrd USD. GDP/fő (1990): 706 USD. Gazdasági növekedés (1990): 2,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 6,8. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 30,6. Adósság/fő (1990): 920 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 8,2. Fogyasztói árváltozások (1990): 35%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 41%; ipar 14%. Export (1987): 3,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyapot, kőolaj, cigaretta, nyersanyag. Főbb exportpartnerek: Olaszo. 30%, Franciao. 13%, Szovjetunió 6%. Import (1987): 7,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, élelmiszer, iparcikk, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 31%, NSZK 15%, Franciao. 13%, Olaszo. 11%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 4321 km. Közúti hálózat (1980): 21 637 km; ebből burkolt: 16 182 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 597 000; egyéb gépjármű: 227 000. Főbb kikötők: Alexandria, Port Said, Szuez. Hírközlés: Tv (1985): 3 860 000. Rádió (1985): 12 M. Telefon (1984): 600 000. Napilap (1986): 88/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 59,0; nők: 62,1 év. Születés (1985): 40,0‰. Halálozás (1985): 11,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,9%. Csecsemőhalandóság (1986): 102,0‰. Kórházi ágyak (1984): 85 350. Orvosok (1984): 73 000. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 790.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 44%. Iskolakötelezettség: 6–12 év.
Az ottomán birodalom része, majd brit protektorátus, 1922. febr. óta független monarchia, az 1952. júl.-i forradalom óta köztársaság. 1970. okt.-ben Anvar Szadat az elnök az elhunyt Nasszer helyett. 1973-ban Szadat kiutasítja a szovjet tanácsadókat; október 6-án háború robban ki Izraellel. 1977. nov.-ben Szadat ellátogat Jeruzsálembe; 1978, okt.-ben megköti az amerikai-egyiptomi-izraeli Camp David-i egyezményt, majd 1979. márc.-ban különbékét köt Izraellel. Mivel a palesztin kérdést az egyezmény nem oldja meg, Szadatot az arab vezetők kiközösítik. 1981. okt. 6-án saját hadseregének katonái meggyilkolják. Azonnal Hoszni Mubarak lép örökébe, aki helyre akarja állítani a belső békét. Normalizálja a kapcsolatokat a szocialista országokkal. 1985. szept.-ben Ali Lutfi személyében új kormányfőt nevez ki. Keresi a megegyezést a vallási vezetőkkel. Letöri az 1986. febr.-i rendőrlázadást, ápr.-ban 2 évvel meghosszabbítja az 1981-ben bevezetett szükségállapotot. Az 1987. márc.-i parlamenti választásokon a kormánypárt (Nemzeti Demokrata Párt) megerősíti helyzetét. Okt.-ben népszavazáson újabb 6 évre Mubarakot választják elnökké. 1989. febr.-ban – 15 év szünet után – újra szovjet-egyiptomi külügyminiszteri tárgyalások folynak. Jún.-ban líbiai-egyiptomi közeledésre kerül sor. A Camp David-i megállapodások 10. érfordulóján az ország normalizálja kapcsolatait az arab országokkal, kivéve Szíriával. 1990. máj.-ban Mubarak Szíriába látogat, ezzel véget ér a szembenállás. A Perzsa-öböl menti nyári felvonulásban az ország Szaúd-Arábia és a nemzetközi haderők mellett sorakozik fel Irak ellenében. Szept.-ben a parlament elnökét meggyilkolják.
