FIDZSI-SZIGETEK
FIDZSI-SZIGETEK
Fiji (angolul)
Óceánia
Földrajz: Terület: 18 272 km2, Magyarországnál kb. 5-ször kisebb. Fekvés: 322 szigetből álló csoport a Csendes-óceán DNy-i részében. Felszín: A nagyobb szigetek vulkáni eredetűek, a kisebbek korallképződmények. Valamennyit trópusi erdő, termékeny terület borítja. Legmagasabb pont: Tomanivi (1323 m). Legjelentősebb folyók: Rewa, Singatoka.
Népesség: Lakosság (1989): 758 000. Életkor szerint: 0–14: 38,2%; 15–59: 56,9%; 60–: 4,9% . Népsűrűség: 39/km2. Etnikai csoportok: indiai 49%; fidzsi (melanéziai, polinéziai) 46%; fehér 2%; kínai 1 %; keverék. Nyelvek: angol (hiv.), fidzsi, hindi. Vallások: hindu 40%, protestáns 37%, mohamedán 9%, r. kat. 7%. Városi lakosság: 37%. Főváros: Suva (1986): 77 000. Város (1986): Lautoka 24 703; Nadi 6938.
Államforma: köztársaság. Államfő: Penaiaa K. Ganilau (1987. dec. óta). Kormányfő: Ratu Sir Kamisese Mara (1987. dec. óta). Nemzeti ünnep: okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: dollar (fidzsi dollár) (1990. szept.: 1,42 = 1 USD). GNP(1986): 1 Mrd USD. GNP/fő (1988): 1540 USD. Gazdasági növekedés (1980–86): –1,0%. Fogyasztói árváltozások (1986): 2,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 44%. Export (1988): 307 M USD. Főbb exportcikkek: cukor, kókuszolaj, aranyérc. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 42%, Ausztrália 18% . Import (1988): 462 M USD. Főbb import cikkek: élelmiszer, energia, iparcikk. Főbb importpartnerek: Ausztrália 29%, Új-Zéland 16%, Japán 12%.
Közlekedés: Vasúti hálózata 595 km. Közúti hálózat: 2996 km; ebből burkolt: 376 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 29 262; egyéb gépjármű: 29 436. Főbb kikötők: Suva, Lautoka. Hírközlés: Rádió (1985): 400 000. Telefon (1987): 60 617. Napilap (1985): 76/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 68,0; nők: 72,4 év. Születés (1987): 28,0‰. Halálozás (1987): 5,2‰. Népességnövekedés (1987): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1987): 19,0‰. Kórházi ágyak (1987): 1721. Orvosok (1987): 271 (+ 48 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 80%.
A szigetek 1970. okt. 10-én válnak Nagy-Britanniától függetlenné és a Nemzetközösség tagjává. Az alkotmányos monarchiában a kétkamarás parlamenten kívül széles körű jogokat élvez a törzsfőnökök és a vének tanácsa is. Az 1987. ápr.-i választások után – a kisebbségi indiai népesség is helyet kap a kormányban – az eredménnyel elégedetlen katonák puccskísérlettel kényszerítenek ki kormányváltozást máj.-ban. Okt.-ben Kanadában a Brit Nemzetközösség csúcsértekezletén Fidzsit kizárják a szervezetből. Dec.-ben új államfő (Penaia Ganilau) és kormányfő (Kamisese Mara) áll az ország élére. 1990 tavaszán újabb feszültségek mutatkoznak az indiai lakosok és a katonák vezetője, Sitiveni Rabuka között. Az indiai kormány tiltakozásul bezárja nagykövetségét. Júl.-ban új alkotmányt fogadnak el, az elnök kétkamarás törvényhozást akar bevezetni.
