FÜLÖP-SZIGETEK
FÜLÖP-SZIGETEK
Fülöp-szigeteki Köztársaság
Republika Ng Pilipinas (filippínó nyelven)
Republic of the Philippines (angolul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 300 000 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: 7000 szigetből álló csoport Ázsia DK-i partvidékénél. Felszín: A szigetcsoporton 3000 m magasságig emelkedő vulkanikus hegylánc vonul végig, ma is működő vulkánokkal. Alföld csak a Luzon- és Mindanao-szigeten. Legmagasabb pont: Mount Apo (2954 m, Mindanao). Legjelentősebb folyók: Cagayan (Luzon), Agusan, Kabacan (Mindanao).
Népesség: Lakosság (1989): 61 971 000. Életkor szerint: 0–14: 39,0%; 15–59: 56,2%; 60–: 4,8%. Népsűrűség: 189,9/km2. Etnikai csoport: filippínó 99%. Nyelvek: filippínó (tagalog) (hiv.), angol (hiv.), 76 más maláj-polinéz nyelv. Vallások: r. kat. 84%, protestáns 9%, mohamedán 5%. Városi lakosság: 39%. Főváros: Manila (1986): 7 108 800 (A). Városok (1986): Quezon City 1 326 000; Davao 611 000; Cebu 552 000.
Államforma: köztársaság, Állam- és kormányfő: Corazón C. Aquino (szül. 1932). Nemzeti ünnep: jún. 12.
Gazdaság: Pénznem: fülöp-szigeteki peso (1990. szept.: 24,06 = 1 USD). GDP (1990): 47,2 Mrd USD. GDP/fő (1990): 768 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 7,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 25,6. Adósság/fő (1990): 502 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,3. Fogyasztói árváltozások (1990): 9,5%. Munkanélküliség (1986): 8,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 47%; ipar és kereskedelem 20%. Export (1987): 5,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kopra, kókuszolaj, cukor, rézérc, fa, manilakender, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 36%, Japán 17%, NSZK 5%, Hollandia 5%. Import (1987): 6,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 22%, Japán 16%, NSZK 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 1027 km. Közúti hálózat (1986): 157 448 km; ebből burkolt: 30 960 km. Gépjárművek (1986): 1 270 483. Főbb kikötők: Cebu, Manila, Iloilo. Hírközlés: Tv (1985): 1,5 M. Rádió (1985): 3,55 M. Telefon (1985): 882 720. Napilap (1985): 44/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 61,9; nők: 65,5 év. Születés (1987): 34,6‰. Halálozás (1987): 7,9‰. Népességnövekedés (1987): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1987): 56,0‰. Kórházi ágyak (1987): 87 697. Orvosok (1985): 51 461. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 6700.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A spanyoloktól az amerikaiak által elhódított szigetek 1946. júl. 4-én nyerik el függetlenségüket. Miközben továbbra is amerikai támaszpontok maradnak a szigeteken, 1965-től Ferdinand Marcos kormányoz. Keresztények és mohamedánok állandó harcot folytatnak egymással. A rendszer ellenzéke 1980 után megerősödik, ám szószólóját, az amerikai száműzetésből visszatérő Benigno Aquinót a repülőtéren meggyilkolják. Az emiatt perelt katonákat felmentik. Az 1986. febr.-i választásokra az ellenzék a meggyilkolt vezető özvegyét, Corazón Aquinót jelöli. A választási csalással újra elnöknek kikiáltott Marcos ellen Aquino passzív ellenállást hirdet. Marcos hadügyminiszterének vezetésével az Aquinóhoz húzó erők elfoglalják a főváros stratégiai pontjait. Febr. 25-én Marcost és Aqúinót külön-külön felesketik elnökként, ám Marcos – amerikai közbenjárásra – még aznap elhagyja az országot. Aquino elnökségének első évében legalább 4 katonai puccskísérletet hajtanak végre. A kormányából később kivált hadügyminiszter, Juan Ponce Enrile fegyverszüneti ajánlata ellenére nem jön létre tartós béke a kommunistáknak nevezett gerillákkal. 1987. febr.-ban új alkotmány lép életbe, amely 1992-ig Aquino elnökségét biztosítja. A máj.-i parlamenti választások – másfél évtized után az első ilyen szavazás – megerősítik tisztségében az elnöknőt, aki megkezdi földosztási programját. 1988. ápr.-ban több baloldali gerillavezetőt elfognak; az 1987. aug.-i sikertelen katonai puccskísérlet vezetője viszont megszökik börtönéből. 1988. okt.-ben meghosszabbítják az amerikai támaszpontszerződést (a bérleti díj megemelkedik). Miközben 1989-ben újabb gerillaakciók folynak, az elnöknő nem engedi, hogy a szept.-ben elhunyt Marcos volt elnök holttestét hazaszállítsák. Nov.-ben, majd 1990 során újabb puccskísérletek végződnek sikertelenül. Enrile börtönbe kerül. Máj.-ban az amerikai támaszpontok körül újra fellángolnak a viták. Okt.-ben a 7. puccs is sikertelen.
