GÖRÖGORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
Görög Köztársaság
Elleniki Dimokratia (görögül)
Európa
Földrajz: Terület: 131 944 km2, Magyarországnál kb.1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Európában, a Balkán-félsziget D-i részén. Szomszédai: Albánia, Jugoszlávia, Bulgária (É), Törökország (K). Felszín: Kopár, karsztos (1500–2000 m magas) hegyek, köztük termékeny medencék. Partvidéke erősen tagolt; szigetvilág övezi. Legmagasabb pont: Olimposz (2917 m). Legjelentősebb folyók: Evrosz, Sztrimon, Axiosz. Legnagyobb tavak: Preszpa-tó, Trihonisz-tó, Volvi-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 10 048 000. Életkor szerint: 0–14: 20,5%; 15–59: 61,1%; 60–: 20,4%. Népsűrűség: 76/km2. Etnikai csoportok: görög 98,5%; török 0,9%; bolgár 0,3%; örmény 0,2%; albán, macedón. Nyelv: görög. Vallások: görögkeleti 98%, mohamedán 1%, protestáns, r. kat., zsidó. Városi lakosság: 58%. Főváros: Athinai (Athén) (1984): 3 337 331 (A). Városok (1981): Thesszaloniki 406 413; Patre 141 529; Larisza 102 048.
Államforma: köztársaság. Államfő: Konsztantinosz Karamanlisz (1990. máj. óta). Kormányfő: Konsztantinosz Micotakisz (1990. ápr. óta). Nemzeti ünnep: márc. 25.
Gazdaság: Pénznem: drachma (1990. szept.: 149,29 = 1 USD). GDP (1990): 64 Mrd USD. GDP/fő (1990): 6406 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 6,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 26,2. Adósság/fő (1990): 2739 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1985): 5,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 20,0%. Munkanélküliség (1987): 6,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 29%. Export (1988): 5,93 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, dohány, mazsola, bor, érc, textília. Főbb exportpartnerek: NSZK 24%, Olaszo. 14%, Hollandia 4%. Import (1988): 13,56 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, búza, energia, élelmiszer, nyersanyag, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK 21 %, Olaszo. 14%, Japán 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2479 km. Közúti hálózat (1986): 37 997 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1 507 952; egyéb gépjármű: 707 971. Főbb kikötők: Pireusz, Thesszaloniki, Patre. Hírközlés: Tv (1985): 1 715 000. Rádió (1985): 4 M. Telefon (1987): 4 122 317. Napilap (1986): 88/1000 fő. Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 72; nők: 75 év. Születés (1987): 10,6‰. Halálozás (1987): 9,5‰. Népességnövekedés (1987): 0,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 12,2‰. Kórházi ágyak (1987): 51 745. Orvosok (1986): 30 481 (+ 9131 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 350. Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): férfiak 96%; nők 89%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A török uralom alól 1829-ben felszabaduló, az 1830. febr. 3-i londoni jegyzőkönyvben királyságként megjelölt államban 1967-ben a tábornokok puccsal szerzik meg a hatalmat. Az 1972-ben minden hatalmat a kezében összefogó Papadopulosz tábornok kezdeményezésére 1973. júl.-ban népszavazás fosztja meg trónjától az 1967-ben külföldre távozott Konstantin királyt; Görögországot köztársasággá nyilvánítják. 1974-ben az „ezredesek rendszere” belebukik a sikertelen ciprusi puccskísérletbe. A külföldről hazatérő Konsztantinosz Karamanlisszal a mérsékeltek győznek a választásokon. 27 év után legalizálják a kommunista pártot. Az 1975-ös alkotmány kiterjedt jogokat biztosít az elnöknek; ezeket 1985-ben szűkítik. 1980-ban Karamanlisz, 1985-ben Krisztosz Szarcetakisz lesz elnök. 1981. okt. óta a PASZOK párt kormányoz, élén Andreasz Papandreuval. Az 1985. jún.-i előrehozott választásokon a PASZOK 45,8%-ot kap. 1987-ben államosítják az egyházi birtokokat, folytatódik a társadalmi vita az amerikai támaszpontok sorsáról. Kiéleződik a görög-török viszony az Égei-tenger szigetvilágában. A két éve tartó gazdasági szigorúság programja 1988-ban egyre több elégedetlenkedőt visz az utcára.1989 elejétől politikai botrányok rázták meg az országot, lejáratva a kormánypárt felső köreit. Ápr.-ban új választási törvény születik, az aránylagos képviseleti elv győz. A jún.-i választásokon a jobboldal tör előre; de mivel nincs abszolút többsége, még a kommunisták vezetője is kormányalapítási megbízást kap. Végül Cannisz Cannetakisz, a konzervatív Új Demokrácia vezére alakít kormányt, amelyben az igazságügyi tárca élére kommunista kerül. Ősszel több korábbi vezető ellen per indul. Okt.-ben a kormány megbukik, az új, össznemzeti kabinet élére Janisz Grivasz kerül. 1990. ápr.-ban, egy éven belül a 3. általános választásokon az Új Demokrácia Párt győz: pontosan a parlamenti helyek felét szerzi meg. Konsztantinosz Micotakisz alakít kormányt. Az új pártament Konsztantinosz Karamanliszt választja elnökké. Máj.-ban megegyezés születik az amerikai támaszpontok további üzemeltetéséről. Ősszel egymást érik a szociális indíttatású zavargások.
