HAITI
HAITI
Haiti Köztársaság
République d'Haiti (franciául)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 27 750 km2. , Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: Hispaniola szigetén, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán között. Szomszédja: Dominikai Köztársaság (K). Felszín: Középső részén dombság és alacsony hegyvidék; É-on és D-en magasabb, erdős hegyvidék. A hegyek között termékeny medencék, alföldek. Legmagasabb pont: La Selle (2674 m). Legjelentősebb folyó: Artibonite. Legnagyobb tó: Saumâtre-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 6 216 000. Életkor szerint: 0–14: 39,2%; 15–59: 52,5%; 60–: 8,3%. Népsűrűség: 196/km2. Etnikai csoportok: fekete 60%; mulatt 30%; fehér 10%. Nyelvek: francia (hiv.), kreol, angol, spanyol. Vallások: r. kat. 90%, protestáns 10%, vudu (kultusz, a lakosság 70%-a gyakorolja). Városi lakosság: 27%. Főváros: Port-au-Prince (1986): 800 000 (A). Városok (1986): Cap Haitien 70 500; Gonaives 36 500; Les Cayes 36 500.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ertha Pascal-Trouillot. Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: gourde (1990. szept.: 5,0 = 1 USD). GNP (1986): 1,8 Mrd USD. GNP/fő (1988): 352 USD. Gazdasági növekedés (1980–86): –0,7%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1987): 1,0. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,6. Fogyasztói árváltozások (1987): –11,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 75%; ipar és kereskedelem 18%. Export (1987): 166 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, bauxit, cigaretta, szizál, kakaó. Fő exportpartner: Egyesült Államok 52%. Import (1987): 400 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, fémáru, energia, iparcikk. Fő importpartner: Egyesült Államok 45%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 4000 km. Gépjárművek (1984): 50 000. Főbb kikötők: Port-au-Prince, Les Cayes. Hírközlés: Tv (1985): 20 000. Rádió (1985): 140 000. Telefon (1984): 34 000. Napilap (1985): 4/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 51,2; nők: 54,4 év. Születés (1985): 35,6‰. Halálozás (1985): 13,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 107,0‰. Kórházi ágyak (1982): 3600. Orvosok (1985): 803. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 7180.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 23%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A franciáknak átengedett spanyol gyarmat, amely Napóleon korában többször győzött a franciák ellen, 1804. jan. 1-je óta független. Később amerikai csapatok foglalják el. A zavargásokból kiemelkedő Francois Duvalier-t 1957. okt.-ben elnökké választják. 1964-től életfogytiglanig államfő. 1971. ápr.-i halála után fia, Jean-Claude Duvalier örökli e címet. Latin-Amerika legszegényebb országában a Duvalier klán uralma alatt a titkosrendőrség kihágásai és az ínség az 1986. febr.-i lázadáshoz vezetnek. Duvalier feleségével együtt febr.-ban elhagyja az országot, több állam elutasító válasza után a francia Riviérán telepszik le. A hatalmat ideiglenes katonai kormány veszi át; 4 katona és 2 civil, Henry Namphy tábornok vezetésével. Márc.-ban Namphy elnökké nyilvánítja magát, emiatt tüntetések; véres összecsapások következnek be. Az 1987. nov.-i választásokat felfüggesztik, mivel Duvalier hívei a voksolók között vérengzést hajtanak végre. Az 1988. jan.-ban megismételt választásokon – jelentős tartózkodás mellett – Leslie Manigat szerez többséget. Jún.-ban Namphy tábornok puccsal visszaszerzi a hatalmat. Szept.-ben újabb puccs: az új elnök Prosper Avril. 1989. ápr.-ban újabb puccskísérlet megy végbe, ezúttal sikertelenül. 1990. jan.-ban a sorozatos politikai gyilkosságok, az anarchia miatt rendkívüli állapotot vezetnek be. Márc.-ban Avril a tüntetések hatására lemond. Az ideiglenes katonai vezető az addigi helyettes, Herard Abraham lesz. Az ideiglenes elnökasszony: Ertha Pascal-Trouillot.
