IRAK
IRAK
Iraki Köztársaság
Al Jumhuriya al'Iraqia (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 438 446 km2, Magyarországnál kb. 4,7-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Keleten, a történelmi Mezopotámia helyén. Szomszédai: Jordánia, Szíria (Ny), Törökország (É), Irán (K), Kuvait, Szaúd-Arábia (D). Felszín: A Tigris és az Eufrátesz között alföld (Mezopotámia); Ny-on sivatag; É-on felföld; K-en hegyvidék (Zagrosz). Legmagasabb pont: Kuhi Hajji Ibrahim (3600 m). Legjelentősebb folyók: Al Furat (Eufrátesz), Nahr Dijlah (Tigris). Legnagyobb tavak: Al Hammari-tó, Milh-tó, Habbaniyahi-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 17 610 000. Életkor szerint: 0–14: 45,3%; 15–59: 49,6%; 60–: 5,1%. Népsűrűség: 38/km2. Etnikai csoportok: arab 81%; kurd 15%; török, perzsa 2%. Nyelvek: arab (hiv.), kurd. Vallások: mohamedán 95% (síita 55%, szunnita 40%); keresztény 5%. Városi lakosság: 66%. Főváros: Bagdad (1985): 3 400 000. Városok (*1987): Mossul 857 000; Basra 854 000; Kirkuk 220 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Szaddám Huszein al-Takriti (szül. 1935). Nemzeti ünnep: júl. 14., júl. 17.
Gazdaság: Pénznem: dinar (iraki dinár) (1990. szept.: 0,3 = 1 USD). GDP (1988): 8 Mrd USD. GDP/fő (1987): 3928 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,4%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 38,2. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 29,4. Adósság/fő (1988): 1126 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában ( 1984): 42. Fogyasztói árváltozások (1988): 41%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 54%. Export (1988): 13,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, datolya, bőr, gyapjú. Főbb exportpartnerek: Brazília 16%, Olaszo. 13%, Franciao. 12%, Töröko. 10%. Import (1988): 9,1. Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, nyersanyag, élelmiszer, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Töröko. 16%, Egyesült Államok 13%, NSZK 10%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 559 km. Közúti hálózat (1985): 25 500 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 492 000; egyéb gépjármű: 246 000. Főbb kikötők: Basra, Fao, Umm Qasr. Hírközlés: Tv (1985): 0,9 M. Rádió (1985): 3 M. Telefon (1983): 624 685. Napilap (1986): 21/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 61,0; nők: 64,5 év. Születés (1986): 45,1‰ Halálozás (1986): 8,6‰. Népességnövekedés (1986): 3,6%. Csecsemőhalandóság (1986): 63,3‰. Kórházi ágyak (1984): 26 654. Orvosok (1984): 4428. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1740.
Oktatás: Írni olvasni tud (1987): 70%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
Az ottománok, majd britek uralta terület az I. világháború után brit irányítású népszövetségi mandátum.1932. okt. 3-án nyeri el függetlenségét a Hasemita dinasztia irányítása alatt, amelyet 1958-ban katonai puccs távolít el a hatalomból, és Irak köztársaság lesz. Több újabb katonai hatalomátvétel után 1968-ban a Baath párt, az arab újjászületést hirdetők szerzik meg a kormányzást. Az ekkortól 1979. júl.-ig az állam élén álló Ahmed Hasszan al-Bakr teljesíti a kurd kisebbség több követelését, de nem ad nekik autonómiát. Lehetővé teszi a kommunisták működését. Összetűzésbe kerül a szomszédokkal, Iránnal, Szíriával, Kuvaittal. Utóda, Szaddám Huszein 1980. okt.-ben konfliktusba keveredik Iránnal, ami azután több százezer emberéletet követelő, 8 évig tartó háborúvá terebélyesedik. Az Iránnál kisebb tömegeket, de jobb technikát, francia és szovjet gyártmányú fegyvereket is bevető Irak több nagy iráni offenzívát megállít; sőt 1988 tavaszán D-en ellentámadást vezet. Huszein elutasítja az iráni fegyverszünet-feltételeket. 1988. márc.-ban a kurdok lakta vidéken mustárgáztól halnak meg polgári lakosok: mindkét háborúzó fél a másikat vádolja a nemzetközi szerződések megszegésével. Aug.-ban fegyverszünet jön létre, ENSZ-megfigyelők ellenőrzik a frontokat, míg a két ország képviselői Genfben tárgyalnak. Szept.-ben a kurd lakosság tömegesen – hatvanezer – menekül el az országból. Megfigyelők szerint az iraki hadsereg vegyi fegyvereket használ a nemzeti kisebbség ellen. Az 1989. ápr.-ban parlamenti választásokon kormányzó Baath párton kívül is indulhatnak jelöltek. 1990 tavaszán nemzetközi botrány robban ki misztikus iraki fegyverszállítások miatt. A máj.-i bagdadi arab csúcson több államfő nem jelenik meg (Szíria), de a jelenlévők kiállnak Irak mellett és Izrael ellenében. Aug.-ban Irak beváltja fenyegetését és lerohanja, majd bekebelezi Kuvaitot. A külföldieket túszul fogva tartják, a nagykövetségeket bezáratják vagy körülveszik. A Perzsa-öbölben „állóháború” kezdődik. Amerikai vezetéssel, brit, francia, spanyol stb. részvétellel nemzetközi blokád veszi kezdetét, amelyet a BT és a Szovjetunió is jóváhagy. A jordániai kormány ingadiplomáciája nem vezet sikerre. Az arab országok megosztottak, többen Irakot támogatják, mások ellene foglalnak állást. Ősszel több neves politikus próbál közvetíteni, túszokat szabadítani. Nov.-ben az ENSZ ultimátumban hívja fel az országot a Kuvaitot megszálló erők visszavonására.
