ÍRORSZÁG
ÍRORSZÁG
Ír Köztársaság
Éire (ír nyelven)
Ireland (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 70 283 km2, Magyarországnál egyharmad résszel kisebb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceánban, Angliától Ny-ra. Szomszédja: Nagy-Britannia (É). Felszín: Partjai mentén hegyvidék; területének nagy része síkság, mocsaras, tőzeglápos tavakkal. Legmagasabb pont: Carrantoohill (1041 m). Legjelentősebb folyók: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree.
Népesség: Lakosság (1989): 3 734 000. Életkor szerint: 0–14: 30,5%; 15–59: 54,5%; 60–: 15,0%. Népsűrűség: 50,4/km2. Etnikai csoport: ír. Nyelvek: ír (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallások: r. kat. 94%, protestáns 4%, zsidó. Városi lakosság: 5790. Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) (1986): 915 115. Városok (1986): Cork 149 792; Limerick 75 520; Galway 41 861.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mary Robinson (1990. okt. óta). Kormányfő: Charles Haughey (1987. márc. óta). Nemzeti ünnep: márc.17.
Gazdaság: Pénznem: punt (ír font) (1990. szept.: 0,58 = 1 USD). GDP (1988): 31,6 Mrd USD. GDP/fő (1988): 6200 USD. Gazdasági növekedés (1988): 2;8%. Fogyasztói árváltozások (1988): 2,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 1,3. Munkanélküliség (1989): 17,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 16%; ipar és kereskedelem 27%. Export (1988): 18,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: hús, élő állat, élelmiszer, vegyipari termék, iparcikk. Főbb export partnerek: Nagy-Britannia 33%, NSZK 9%, Franciao. 9%. Import (1988): 13,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, takarmány, gabona, élelmiszer, vas-, acéláru, kőolaj. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 42%, Egyesült Államok 17%, NSZK 8%, Franciao. 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 1944 km; ebből villamosított: 38 km. Közúti hálózat (1988): 92 302 km; ebből autópálya: 8 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 749 459; egyéb gépjármű: 140 110. Főbb kikötők: Dublin, Cork. Hírközlés: Tv (1985): 910 000. Rádió (1985): 2 050 000. Telefon (1988): 694 000. Napilap (1986): 200/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1988): férfiak: 70,1; nők: 75,6 év. Születés (1987): 16, 6‰. Halálozás (1987): 8, 8‰. Népességnövekedés (1987): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1988): 8,8‰. Kórházi ágyak (1984): 32 000. Orvosok (1984): 4250. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 680.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1919-ben brit fennhatóság alól felszabaduló sziget 1925-ben 2 részre szakad. A protestáns többségű 6 É-i megye és a római katolikus többségű 26 D-i grófság azóta nem tud egyesülni. Ulster, vagyis É-Írország Nagy-Britannia része marad, ami miatt 1969, a brit hadsereg bevonulása óta erősödik a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA terrortevékenysége, csakúgy, mint a protestáns szélsőségesek hasonló tevékenysége. A mélyen katolikus Ír Köztársaságban a belpolitikai döntésekben is jelen van az É-hoz fűződő viszony. A két rivális párt, a Fianna Fáil (a Sors Katonái) és a Fine Gael (az írek Családja) többségében ma is elveti a válást, az abortuszt. A Fine Gael viszont békülékenyebb hangot üt meg a britekhez és az Ulsterhez fűződő viszonyt illetően. 1982–86 között a Fine Gael, élén Garret FitzGeralddal kormányoz. 1985. nov.-ben a kormány megállapodást köt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, amelyben jogokat kap, hogy É-Írország egyes folyamataiba beleszólhasson, ugyanakkor fokozott együttműködésre kötelezi magát a terroristaellenes harcban. Az ellenzék behódolásnak nevezi a szerződést. 1987. márc.-ban a Fianna Fáil nyeri a választásokat, és Charles Haughey alakít kormányt. Fitzgerald pártelnöki tisztéről is lemond. A kisebbségi kormány csökkenti az adókat, s erőteljesen visszafogja az állami kiadásokat. Az 1989. jún.-i választásokon a Fianna Fáil győz, de befolyása csökken. 1990 első felében Dublin a Közös Piac székhelye. Az okt.-i elnökválasztáson Mary Robinson győz. Ő az első nő és az első liberális párti, akit elnökké választanak.
