JORDÁNIA
JORDÁNIA
Jordán Hasemita Királyság
Al Mamlakah Al Urdunniya Al Hashimiya (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 97 740 km2. Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Az Arab-félsziget Ny-i részén. Szomszédai: Izrael (Ny). Szaúd-Arábia (D), Irak (K), Szíria (É). Felszín: Nagy része félsivatagos, sivatagos. É-on és Ny-on hegységek. melyek a Jordán folyó és a Holt-tenger árka által kettéosztott fennsíkot zárják közre. Legmagasabb pont: Rás al-Khashm ( 1854 m ) Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tó: Holt-tenger.
Népesség: Lakosság (1989): 3 031 000. Életkor szerint: 0–14: 48;1%; 15–59: 47,9%; 60–: 4,0%. Népsűrűség: 37,4/km2. Etnikai csoportok: arab 88%; beduin 10%; cserkesz 1%; örmény kurd. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 93,0%, síita 3%), keresztény. Városi lakosság 69%. Főváros: Amman (1986): 833 500. Városok (1986): Zarqua 286 700; Irbid 150 000; Nablus (1986): 64 000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Husszein király (szül. 1936. nov. 14.). Kormányfő: Sherif Zeid ben Saker ( 1989. ápr. óta). Nemzeti ünnep: máj. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (jordániai dinár) ( 1990. szept.: 0,65 = 1 USD). GDP (1990): 4,13 Mrd USD. GDP/fő (1990): 917 USD. Gazdásági növekedés (1990): 1,6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 8,3. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 13. Adósság/fő (1990) 1398 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 12. Fogyasztói árváltozások (1990): 19,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdáság 20%; ipar és kereskedelem 20%. Export (1988): 1,02 M USD. Főbb exportcikkek: foszfát, zöldség, cigaretta. Főbb exportpartnerek: Irak 20%, Szaúd-Arábia 9%; India 7%. Import (1988): 2,74 Mrd USD. Főbb importcikkek: közlekedési eszköz, gép, vegyipari termék, textília, ruházat, bányakincs. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 9%, Szaúd-Arábia 7%, Nagy-Britannia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 618 km. Közúti hálózat: 4094 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 118 900; egyéb gépjármű: 43 600. Fő kikötő: Aqaba. Hírközlés: Tv (1988): 250 000. Rádió (1988): 1,1 M. Telefon (1987): 189 502. Napilap (1987): 68/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 65,0; nők: 68,8 év. Születés (1986): 34,7‰. Halálozás (1986): 5,8‰. Népességnövekedés (1986): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 51,0‰. Kórházi ágyak (1987): 5672. Orvosok (1987): 4500 (+ 1041 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1140.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 70%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
A britek 1946. márc. 22-én ismerik el Jordánia függetlenségét. Az országot 1952 óta II. Husszein király vezeti. Az alkotmányos és örökletes hasemita monarchia az 1967-es arab-izraeli háborúban elveszíti ellenőrzését a Jordán folyó Ny-i partja felett. Ennek következtében 1984. márc.-ig nem kerül sor választásokra, mivel az Izrael ellenőrizte területen nem lehet megtartani a szavazást. A pártok is felfüggesztik működésüket, s az uralkodó teljhatalmat kap a következő szavazás megszervezésére: Az 1984-es választás is csak részleges; az iszlám fundamentalisták az újonnan megválasztott 8 küldött közül 3 helyet szereznek. 1985. szept.-ben a palesztinok Tuniszból Ammanba teszik át székhelyüket, ám 1986. júl.-ban újra kénytelenek távozni. Husszein élénk diplomáciai tárgyalásokat szervez a szíriai és az egyiptomi vezetőkkel, ugyanakkor 1985. szept.-ben Reagan elnökkel folytatott megbeszélésein 1,5–2 Mrd USD-s amerikai fegyverszállítási ígéretet kap. Az izraeli és a libanoni palesztinok 1988-as harcai közepette a király sikertelenül próbálkozik közvetíteni. Júl.-ban Husszein tv-beszédben jelenti be, hogy lemond a Jordán folyó nyugati partjáról. 1989. ápr.-ban az áremelések miatt zavargások törnek ki. A kormányfő lemond. A nov.-i választásokon – amelyekre 22 éves szünet után első ízben kerül sor – az iszlám irányzat erősödik. 1990 nyarán Husszein ingadiplomáciát folytat, hogy közvetítsen Irak és a szemben álló országok konfliktusában. Eközben a jordániai lakosság egy része is az iraki elnököt élteti.
