KANADA
KANADA
Canada (angolul, franciául)
Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9 976 139 km2, Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika É-i részén. Szomszédja: Egyesült Államok (D). Felszín: É-i és középső részén tóvidék; DNy-on a Préri-fennsík, DK-en az Appalache-hegység, Ny-on a Sziklás-hegység és a Parti-hegység vonulatai. Folyókban gazdag. Legmagasabb pont: Mt. Logan (6050 m). Legjelentősebb folyók: St. Lawrence (Szt. Lőrinc), Peace, Mackenzie. Legnagyobb tavak: Great Bear (Nagy-Medve)-tó, Great Slave (Nagy-Rabszolga)-tó, Winnipeg-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 25 334 000. Életkor szerint: 0–14: 21,4%; 15–59: 63,6%; 60–: 15,0%. Népsűrűség: 2,6/km2. Etnikai csoportok: brit 44,6%; francia 28,7%; egyéb fehér 23%; indián, eszkimó. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.). Vallások: r. kat. 46,2%, protestáns 39,7%. Városi lakosság: 77%. Fő város: Ottawa (1986) 300 763. Városok (1986): Montreal 1 015 420; Calgary 636104; Winnipeg 594 551.
Államforma: szövetségi állam. Államfő: II. Erzsébet királynő (akit Jeanne Suavé főkormányzónő képvisel – 1984 óta). Kormányfő: Brian Mulroney (szül. 1933. márc. 20.). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: dollar (kanadai dollár) (1990.szept.: 1,15 = 1 USD). GDP (1990): 575,8 Mrd USD. GDP/fő (1990): 21 744 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 2. Fogyasztói árváltozások (1990): 4,5%. Munkanélküliség (1989): 7,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 4%; ipar és kereskedelem 52%. Export (1987): 98,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: búza, zöldség; hal, fa, papír, vas-, réz-, nikkelérc, kőolaj, szén, azbeszt, vegyipari termék, mezőgazdasági gép, alumínium. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 78%, Közös Piac 9%, Japán 5%. Import (1987): 92,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: zöldség, gyümölcs, textília, gép, berendezés, gépjármű, rádió, televízió, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 72%, Közöd Piac 8%, Japán 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 146 482 km (+28124 km ipari vasút). Közúti hálózat(1986): 280 251 km; ebből autópálya (1985): 6268 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 11 686 439; egyéb gépjármű: 3 576 158. Főbb kikötők: Vancouver, Sept-âles, Québec. Hírközlés: Tv (1985): 13 128 000. Rádió (1985): 21 931 000. Telefon (1986): 15,5 M. Napilap (1986): 211/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 69; nők: 76 év. Születés (1986): 14,8‰. Halálozás (1986): 7,3‰. Népességnövekedés (1986): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 8,0‰. Kórházi ágyak (1987): 150 000. Orvosok (1987): 52 000. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 510.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
Az 1931. dec. 11-i westminsteri statútum óta a Brit Nemzetközösség függetlenné vált államában 1968 után – rövid megszakítással (1978–80) – a liberális Pierre Elliot Trudeau tölti be a miniszterelnöki posztot, aki 1984, jún.-ban John Turnernek adja át a párt és a kormány vezetését. Az ország kétnyelvűségét bevezető Trudeau-nak sok gondja akad a francia nyelvű és nagyobb önállóságot, időnként függetlenséget követelő Québec állammal. A 80-as évek közepére Québecben visszavonulnak a függetlenséget követelők, az 1984. szept. óta kormányzó konzervatívoknak a gazdasági helyzet jelenti a legfőbb gondot. Brian Mulroney, az új kormányfő elutasítja, hogy az ország hivatalosan részt vállaljon az amerikai SDI űrfegyverkezési programban, a kanadai vállalatok viszont zöld utat kapnak a csatlakozáshoz. 1988. jan.-ban a két ország szabad kereskedelmi megállapodást köt. 1987-ben 125 000-re növelik az országba évente befogadandó menekültek számát. Főleg közép-amerikaiak jönnek. 1987 nyarán a parlament alsóháza leszavazza a halálbüntetés újbóli bevezetéséről beterjesztett törvényjavaslatot. A 7 vezető tőkés ország torontói csúcskonferenciáján jún.-ban a legszegényebb, legeladósodottabb – elsősorban afrikai – államok bizonyos mértékű segítéséről születik határozat. Az 1988. nov.-i választásokon Mulroney újra bizalmat kap, így az Egyesült Államok és Kanada közötti szabad kereskedelem ellenzői vereséget szenvednek. 1990, jún.-ban a szövetségi államok vezetői és a kormányfő megegyeznek, hogy Québec különleges státust kap az új, megváltoztatott alkotmányban. Québecben, ahol a függetlenség hívei újra erőre kapnak, a lakosság ezt elutasítja. A nyáron a mohawk indiánok viszont a québeci hatóságok és beolvasztó törekvéseik ellen lépnek fel.
